Kapu, 1997. június-július (10. évfolyam, 6-7. szám)
VILÁGSZERTE - Dr. Szalontai Éva: Dél-svéd magyarok
VILÁGSZERTE Amalmői Svéd-Magyar Egyesület nyugdíjasai svéd nyelvi órán. A képen balról a második Jancsák Ilona, elnöknő; jobbról a második a szerző/a szerző felvétele) nélkül csak a vegetációs fennmaradásért küszködtek, általában alantas, nehéz fizikai munkakörben. Többen gyerekkel, feleséggel. Egész fiatalságuk ráment az egyszerű megélhetésért folytatott mindennapi küzdelemre. És közben rettegtek a munkanélküliségtől, az öregségtől, a betegségtől. Aki beteg lett — szinte semmire sem vitte. És a svéd nyelvet is nehezen tanulta, tanulja az emigrációs magyar. Van, aki 40 év után sem tudja. Új Svéd-Magyar Egyesület Számos település bevándorlási irodát állított fel, hogy a bevándorlókat segítse. Az Új Svéd-Magyar Egyesület (“Svensk-Ungersk Föreningen”) létrehozásában, Malmőben is sok segítséget nyújtott a Svéd Állami Bevándorlási Hivatal malmöi irodája. Malmőben, Dél-Svédország fővárosában, Svédország harmadik legnagyobb városában sokáig nem volt működő magyar egyesület. Pedig igény volt rá, hiszen nem kevés az itt élő magyarok száma. Többször találkoztam, beszélgettem a malmöi Svéd-Magyar Egyesületben Jancsák Ilonával, az egyesület vezetőjével, Kőszegi Anikóval, Madarász Etelkával, Karácsonyi Zsuzsannával, az egyesület aktív, mindig munkára kész tagjaival. Az egyesület vezetői, tagjai úgy gondolják, hogy politikától, vallási felekezettől függetlenül össze kell fogni a malmöi magyarokat és ápolni kell a magyar népi-nemzeti kultúrát, a magyar anyanyelvet. Az egyesület érdekes, értékes klubnapokat, rendezvényeket tart. Volt vásárlással egybekötött festménykiállítás, képzőművészeti alkotásokkal a rák ellen, a magyar rákkutatás támogatására, volt magyar folklór, magyar népművészeti bemutató, magyar fokhagyma- és paprikaárusítás, honfoglalási jubileum (ahol különben Madarász Etelka és Karácsonyi Zsuzsa szorgoskodtak). Volt húsvéti, karácsonyi, szilveszteri program, vacsorák, bálok. Minden rendezvénynél a fő törekvés, hogy a magyar kultúra tovább éljen a svéd magyarok, a fiatalok között is, hogy fennmaradjon az anyanyelv és megmaradjanak a magyar történelmi, földrajzi, irodalmi, népművészeti ismeretek. A tagok rendelkezésre bocsátják a malmöi egyesületben a legfrissebb magyar újságokat, könyveket. Az új könyvek között említésre méltó Mérvei Ferenc skandináv szakfordító, volt pesti újságíró, a stockholmi Népegyetem nyelvtanára 1990-ben kiadott “Rendszeres svéd nyelvtanba, amely a magyarok számára magyarul írt nyelvkönyv, és nagy segítség a svéd nyelvet tanuló magyaroknak. Harrach Ágnes tankönyvét is szívesen forgatják a svéd nyelvet tanuló magyar-svéd nyugdíjasok, akiknek az egyesület svéd-magyar nyelvtanfolyamot szervez. 1994 nyarán alakult meg a Svédországi Magyar Ifjak Társasága, amelynek elnöke Kulich Károly lett. Ez az ifjú társaság garancia arra, hogy a magyar nyelv és kultúra fennmarad a svédországi magyar fiatalok között is. A malmöi Svéd-Magyar Egyesület pár éve tagja a SMOSZ-nak, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (az Ungerska Riksförbundet-nek), amely biztosítja további fejlődését, népszerűségét. A Dél-Svédországban élő magyarok számára jelentős Lund magyar kulturális egyesülete is, amely alakuló magját tekintve több évtizedes gazdag múltra tekint vissza. Születése, fejlődése szinte egyidős a magyar bevándorlás történelmi évszámokhoz kapcsolódó nagy hullámaival. A lundi egyesület programtervében is változatos előadások szerepelnek, így például a egyesület vendége volt Tollas Tibor, a Nemzetőr főszerkesztője, a magyar emigráns újságírás “markáns” képviselője; Brády Zoltán, a KAPU főszerkesztője. Sara Arvidson zenével egybekötött előadást tartott Kodály Zoltánról. Berki András színművész előadásában Villont és Karinthyt tolmácsolta. Március 15-ét, októbert műsoros emlékesttel ünnepelték a kultúrfórum tagjai. A svéd-magyar egyesületek kapcsolatot keresnek és tartanak az anyaországgal, például a Fóti Gyermekvárossal. Meghívnak az anyaországból színészeket, előadókat, hogy minél eredményesebben segítsenek fenntartani a magyar etnikai kultúrát. Bájozunk. Vidám magyar körtánc a malmöi egyesületben. 53