Kapu, 2006. március (19. évfolyam, 3. szám)
GONDOLKODÓ - Rőczey János: Gondolatok az emigrációról
ii)NmiLk(iLJür ■ Rőczey János (Genf) 1990 őszétől egyre több magyar diák érkezett Magyarországról a németországi magyar gimnáziumba, Kastlba - Magyart tanulni?! Gondolatok az emigrációról Figyelmeztetnünk kellene a világot, ne vegye könnyedén az új „népvándorlást”! Aki nagylelkűen jóváhagyja a gazdasági okokból történő világméretű munkaerő-vándorlást, az nem tudja, mit cselekszik. Az emigrálást - így illetik világszerte azt, hogy egyének, családok elhagyják hazájukat, (közbevetőleg, mi is az, hogy „haza”?) - csak a legsúlyosabb kényszerhelyzet indokolhatja. Csak ez mentheti fel őket a haza iránti állapotbeli kötelezettségeinek egy része alól. Mi mondjuk ezt, irigyelt emigráns magyarok. Mi, akiknek átlagos életszínvonala meghaladja az otthoniakét. Szó sincs tehát panaszról, hanem az általános, egyetemes kárról, amit az új népvándorlás okoz. A befogadó ország szemszögéből: a bevándorlás, ez a modern világméretű népvándorlás, szétveri a legértékesebb emberi közösségeket. Nem úgy, mint a régi, az európai népvándorlás, amiben gótok, vandálok, azaz germánok, hunok, szláv népek majd magyar törzsek, később mongol népek vettek részt. Ezek a népvándorlások csak felfokozták a közösségi élményeket, a népek öntudatát, a nemzetiségek összeforrását. Ez a mai viszont pusztítja, megbontja a természetes emberi közösségeket. Ez a mai népvándorlás nem közös vállalkozás többé, mint volt a régi, hanem egyszerűen magánvállalkozás. A legjobb esetben családi elhatározás. De ezt a helyzetet a családok megsínylik. Gyakran fel is bomlanak. A legsúlyosabb az, hogy megszakadnak a kapcsolatok a nagycsaláddal, a baráti körrel, az otthoni légkörrel, szervezetekkel, a világnézeti, vallási közösségekkel. Nincs kapcsolatunk többé hagyományainkkal, a kultúránkkal, a mi esetünkben pedig az egész világon rokontalan magyar nyelvvel. Hosszasan beszélgettem erről volt tanítványommal. S nagy egyetértésben. Ő Németországban született. Szülei otthon, Magyarországon. Mi az ő anyanyelve? Csak Kastlban tanult meg írni, olvasni magyarul, tehát e tekintetben német, mert német elemiben tanult meg írni, olvasni. Beszélgetni viszont magyar nyelven szeret, magyar rádiót hallgat legszívesebben. Barátai is inkább magyarok köréből adódnak. Nyugodtan állíthatom, hogy anyanyelve magyar. A vele való beszélgetés már csak azért is tárgyilagos volt, mert őt az ilyesfajta választási lehetőségből kizárta a sors, s a szüleit is, hiszen, ha nem menekülnek, apját Kádárék kivégzik, s így ő meg sem születik. Ő tehát történelmi szükségszerűségből emigráns. A nyelv valóban nagyon nagy szerepet játszik annak latolgatásában, vajon érdemes-e a politikának, ezt a kalandozó világjárást elősegítenie. Láttam pedagógus munkám során, hogyan kínlódnak gyermekek, hogyan küszködnek fiatal fiúk, lányok nemcsak az idegen nyelvekkel, hanem anyanyelvükkel is. Hibátlan, perfekt nyelvtudás nélkül nem lehet mélyen, őszintén gondolkodni. Talán lehet, de azt már nem tudja közölni mással. A 80-as évek közepén érkezett Erdélyből egy fiú. Fiatalembernek mondanám, mert magas termete révén 14 éves korára már felnőttnek látszott. Minden magyar dolgozatát felolvastam, nemcsak az osztály okulására, hanem azért is, mert olvasásakor élveztem nyelvezetének frissességét, világos, értelmes gondolatmenetét. Igyekvő, s jó tanuló volt más tárgyakban is. Emlékszem a nyári szünet után élvezettel vettem elő első iskolai dolgozatát, hogy javítsam, illetve, hogy átnézzem. Üdülésnek szántam társainak elrettentő írásai után. Aztán letettem. Nem értettem. Nem valamit benne, hanem az egészet. A dolgozatnak nem volt értelme! Ilyen frappáns nyelvromlással még nem találkoztam. Németből már félévben jelese lett. Mit adjak neki magyarból? Kastlban jöttem arra rá, hogy minél több nyelvet ismer valaki, annál nehezebben értem meg, hogy mit akar. Ez nem tipikus középiskola, ahová különböző országokból, nyelvterületekről érkeznek a tanulók. Itt, az ebben az iskolában ért mellbevágó nyelvi élmények érlelték meg bennem azt a sokak által felháborítónak tartott álláspontomat, hogy „ne tanuljunk idegen nyelveket”! LAKÁS- ÉS INGATLANKEZELÉS Üzemeltetés javítás, karbantartás, 24 órás gyors- és diszpécserszolgálat, azonnali hibaelhárítás. ÉPÜLETEK TERVEZÉSE, FELÚJÍTÁSA Meglévő épületek felmérése, szakértői vélemények készítése, lakó- és középületek tervezése, épületek korszerűsítésének és felújításának tervezése, építési engedélyezési és kivitelezési tervek készítése, épületek építésének, korszerűsítésének és felújításának megvalósítása, építmények kivitelezése fővállalkozás keretében. TÁRSASHÁZAK KÉPVISELETE Teljes körű üzemeltetés, karbantartás, jogi és gazdasági képviselete, ügyintézés. Cím: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány. 16. Tel.: 295-4801, Fax: 291-8606 KAPU XIX. ÉVFOLYAM