Kapu, 2012. november-december (25. évfolyam, 11-12. szám)
VILÁGSZERTE - Lengyel János: "Én nagyon vágyom arra, hogy családommal együtt visszaköltözhessem"
n VILÁGSZERTE Lengyel János .Én nagyon vágyom arra, hogy családommal együtt visszaköltözhessen!" kép: Szabadka szabad királyi város védőszentje számára épített templom, a Szent Teréz templom De a városok maradnak Az emberek születnek Meghalnak magyarnak, De a városok maradnak Beregszásznak, Kassának, Aradnak. Mert Pozsonyba megy A magyar ember, Nem Bratiszlavába. A Dunának szerdán Van dolga nem Dunajszkaszredába. S ha lent délen Ma Belgrád is ahol jár, A déli harangszóban Örök Nándorfehérvár. Késmárkot Thököly Szelleme járja, Magyar kövekből rakva Komárom erős vára. Büszkén ül a Turul, Munkács erőssége. Vereckénél Árpád Honfoglaló vére. Az emberek születnek Meghalnak magyarnak, De a városok maradnak Beregszásznak, Kassának, Aradnak. Sorompó Megyek az úton - sorompó, fülemben bömböl a zokszó. Toporgok, ideges idegen, játszanak emberi idegen. Állok az úton — sorompó, mögötte uniós koporsó. Állok, de mennék, odaát végkielégítik a Hazát. Fekszem az úton - sorompó, én vagyok mindig az utolsó. Ideát ébred az öntudat, odaát árad az indulat.