Kapu, 2013. szeptember (25. évfolyam, 9. szám)
KULTÚRA - Csohány János: Gyóni Géza ébresztése
13. tán elképzelni, hogy az imádott leány titokban az övé. Ez későbbi verseire is jellemzően visszatérő motívum. Szerelem és halál szinte elválaszthatatlanul összefonódnak verseiben. Vajda János és Reviczky Gyula hatásának tulajdonították e hangvételt, de Kéky Lajos szerint csupán egy ifjú költő szépelgéseit. Egy ifjú költő bemutatkozásai ezek a tisztahangú, igénytelen, szépelgő, panaszkodó, sóvárgó versek. Kéky e megállapításaiban annyi a tévedés, hogy a magyar irodalomban más költők is leányok után epekedtek és arról nem írtak, hogy beteljesedett volna vágyuk, azaz mondjuk ki nyíltan, hogy szexuális kapcsolatot létesítettek volna az imádott leánnyal, mert ez merőben ellenkezett a korszak erkölcsi felfogásával. Másik témája: az anyja siratása. Az fáj legjobban neki, hogy le sem borulhat édesanyja sírjára, hiszen az élő halott (itt jegyezzük meg, hogy az anya túlélte a költőt). De közöl verset október 31- ére, a reformáció ünnepére, továbbá a püspök képmutató prédikációjáról, Kossuth katonáiról, akik holtukban is várták, hogy üzenjen, mert a sírból is felkelnek szavára, de magát hozták haza holtan, hozzájuk eltemetni. A magyar ifjakhoz című versben Kossuth 100. születésnapja alkalmából az igaz hazafiságra biztatja az ifjúságot. Szent hamvak címen a Rákóczi hamvainak hazahozatalát sürgeti. A Versek megjelenése nem váltott ki nagy visszhangot, de ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a Gyóninál hét évvel idősebb Ady Endre: Versek, (Debrecen, 1899) című első kötete is gyakorlatilag visszhangtalan maradt megjelenésekor, és később sem foglalkoztak volna vele, ha nem futotta volna meg sikeres pályáját Ady, sőt az után sem a Versek zsengéivel bíbelődtek az irodalmi ítészek. Senki küldöttje; Aratás nélkül; Mea culpa; Hideg tavak taján; Gogos Hunniában Számos versben van Gyóninál tudatos, vagy öntudatlan Ady-hatás, néha szinte szószerinti átvételnek tetsző Adysorok. Néhány Gyóni vers címét említsük meg az ilyen versekből: Senki küldöttje; Aratás nélkül; Mea culpa; Hideg tavak táján; Gőgös Hunniában. Nem lehet csodálkozni ezen a jelenségen, hiszen Ady sok szempontból annyira újat hozott a magyar költészetbe, hogy számos fiatal költőre nagy hatással volt, sőt epigonok hada próbálta másolni. Gyóni nem másolta, de akarva-akaratlan hatottak rá az Ady versek. Volt ebben egy kölcsönös lelki közösség is. Előfordult, hogy Adynál jelent meg Gyóni veretű kifejezés, téma. Gyóni: Tábortűz mellett (1914) című verséhez hasonló hangulatú Ady: Halottak élén (1918) c. verse. 1908-ban megjelent Ady: Vér és arany című verseskötete, amit Gyóni lelkesen olvasott. Ady Endrének címen még abban az évben tisztelgő verset írt. Együtt érzett vele, amiért sok epigon került vonzáskörébe, akiket biztosan utál Ady, ahogy ő is, de ő meg tudja őrizni egyéniségét Ady bűvkörének mágnesszekerével szemben is: „És utálod e tolvaj kicsi bandát,/Mint én utálom s kinek bátor ívén,Mágnesszekered hiába rohan át”. Szomorú szemmel (1904 - 1909) és Élet szeretője (1909 -1914) című kötetei tükrözik legmarkánsabban Ady hatását és a Nyugat szelleméhez való bizonyos közeledését, témaválasztás, hangvétel tekintetében. Az Élet szeretője készen volt ugyan az I. világháború kitörésekor, Gyóni úgy mehetett háborúba, hogy a kötet megjelenés előtt áll, valójában azonban csupán 1917-ben hagyta el a nyomdát. E két kötetében megjelennek az Adyra jellemző témák. A lányok iránti epekedő szerelem helyét elfoglalja az asszony kívánása és a hozzá csengés. Ady kezdett a magyar irodalomban a férjes asszonyokhoz verseket írni, olyanokat, amelyekben őket nem csupán szerelmével ostromolta, hanem pl. Léda esetében a velük létesített szexuális kapcsolattal dicsekedett, azokat érzékletesen ecsetelte. Addig a jó erkölcs nevében a költők nem ostromolták költeményeikben a más feleségét, és főleg nem kiáltották világgá vágyuk beteljesülését. Adynál e téren is megmutatkozott a keresztyén erkölcs semmibevétele. Gyóni megmaradt az eszményi szerelem megéneklésénél, életrajzából is tudjuk, hogy igen pozitív szerepet töltött be egy soproni asszony 1910-11-ben, soproni újságíró korában az életében, aki maga is tollforgató, publikáló lévén ezen a téren is tanácsolta a költőt, egyengette útját kapcsolatai révén. A másik asszony, Ella bűvkörébe 1913-ban kerül a költő, aki akkor a Bácskai Hírlap frissen szerződtetett segédszerkesztőjeként Sopron után második alkalommal töltött be hajlamainak, tehetségének megfelelő állandó, tisztes megélhetést biztosító polgári állást, mondhatjuk úgy, hogy megállapodott. Ella gyógyíthatatlan beteg férjét ápolta, aki a világháború alatt hunyt el, és Gyóni a hadifogságban azt tervezte, hogy feleségül veszi megözvegyült őrangyalát, ami nem is volt légvár. Adyhoz hasonló téma volt a társadalom visszásságainak bírálata, továbbá a kurucos versek írása. De Gyóni nem hajlott a kozmopolitizmusba, és nem bírálta igazságtalanul, túlzó módon hazáját, annak féltő szeretete diktálta kritikus verseit, nem tekintette ugarnak, feudális viszonyok között tengődő, a Nyugattól behozhatatlanul elmaradott országnak. Ha a gazdasági, kulturális és más területeken végbement fejlődést nézzük, ritka termékeny kora volt hazánknak az 1849 utáni, de főleg az 1867 utáni történelmünknek, amit a világháború, majd Trianon tört derékba. Ady ezt nem érzékelte, csak a rosszat látta, mert Nagyváradon radikális szabadkőművesek vonzáskörébe került, és azok átformálták gondolkodását, a fennálló rendszert megbuktatandónak tartották, és saját köreikből való elitre kívánták lecserélni az uralkodó elitet. Ennek érdekében kritizálta Ady elsősorban a katolikus egyházat, a keresztyén polgári erkölcsöt, mint ami a fennálló rendszer alapja. Ezért dicsőítette a férjes asszony csábítását, sőt a házasságtörés in flagranti bemutatását, annak kívánatossá magasztosítását. Nagy különbség volt Ady és Gyóni között azon a téren is, hogy míg Ady Debrecenben jogi tanulmányait megszakítva újságíró lett, konkrét újságnál kapott fizetett állást, ami eleinte szűkösen, de megélhetését biztosította. Később is egyik újságtól a másikhoz ment állandó alkalmazású újságírónak, egyidejűleg írt cikkeket és verseket más újságoknak is, ami mind honoráriummal járt. Gyóni ezzel szemben 1910-ig nem talált megélhetést biztosító állást. 1904 januárjában amerikai párbaj következtében öngyilkosságot kísérelt meg. A golyó elkerülte szívét, két hét alatt felépült. Hangoztatják életrajzírói, hogy ezért kellett elhagynia a teológiát. Ez nem így van, mert 1905-ben szakadt meg teológusi pályája, mivel nem tette le vizsgáit. Falujában jegyzői írnok volt másfél évig, ahol alig kapott fizetést, de ez előfeltétele volt a közigazgatási(jegyző) tanfolyamra felvételének. Nagyon jól indult Budapesten a jegyzőtanfolyamon szereplése. írnoki állást kapott a tanfolyam irodáján, ingyen lakást, délután kellett volna látogatnia az előadásokat és természetesen vizsgáznia. Egy idő után az előadások látogatását hanja-