Karcagi Napló, 1928 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1928-01-04 / 1. szám

XIX. évfolyam Előfizetési ár: Egy negyedévre 2 P50 . Egyes szám ára 12 fillér. Karcag 1928. január 4. Szerda Karcagi Napló 1. szám. Megjelenik: szerdán és szombaton. Egyes szám ára: 8 fillér POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. Szentesi Tóth Kálmán. Szerk. és Kiadóhivatal Kossuth-tér 762 sz. Telefon 26 Kiadótulajdonos: Kertész József. NAPLÓ Két év óta folyik az a beru­házási akció, amelyre a kormány szanálási akció sikere után gon­dolhatott. Nagy kellett e tekintetben mulasztásokat pótolnunk, mert a háború kitörése óta gon­dolni sem lehetett arra, hogy a­­nyagi javainkat produktív célokra fordíthassuk. Ma még nem lehet tiszta képet nyernünk arról, hogy azok a befektetések, amelyeket a kormány legutóbbi két esztendő­ben eszközölt, statisztikailag mi­lyen eredménnyel jártak, gondolni sem lehet arra, hogy részletes elszámolást kívánjunk azokról az arany milliókról, amelyeket az ország elhanyagolt kulturális és gazdasági területei emésztettek fel, mint feneketlen zsákok, de az egyik leghatalmasabb állami beruházás, az útépítés már képet adhat arról, hogy a kormány ak­ciója milyen eredményeket tudott elérni. Erre a célra negyven mil­lió aranykoronát használtak fel eddig, de még most sem tartunk ott, hogy Csonkamagyarország úthálózatát a modern követelmé­nyeknek megfelelőnek tarthassuk. Sajnos e tekintetben­ roppant nagy az igény, ami előáll nem­csak amiatt, hogy a háború és az azt követő néhány esztendő­ben útvonalaink teljesen tönkre­mentek, de azért is mert a gép­­kocsiközlekedés, az automobil­­kultúra már nem elégszik meg a régi rendszerű utakkal, hanem egész speciális hálózatot igényel. Az ilyen utak kiépítése hazánk­ban különösen az Alföld terüle­tein roppant költséges, mert mély aládolgozásokat kívánnak, amit drágít legfőkép az a körülmény, hogy igen távol fekvő vidékek­ről kell a hely­színére szállítani az építés anyagait. Hazánk országutai, bár nem voltak a háború alatt hadműve­leti felvonulás eszközei, mert Erdélyt leszámítva katonáink ide­gen országok útvonalain mozog­tak, de a teljes magárahagyott­­ság, a legcsekélyebb fenntartási és rekonstruálási munkálatok hi­ányában annyira tönkrementek, hogy kormányunknak első fela­data a beruházások terén ezek rekostruálása lett. Ez azonban még nem bizonyul elegendőnek, mert sürgető szükség lett újabb útvonalak létesítésére is s e tekin­­tetben is ereményt tudunk már felmutatni, mert évenként átlag 150 km­-nyi utat vagyunk ké­pesek építeni. Egyedül pénzkér­désen múlik az, hogy az ország egyetemes lakosságát legköze­lebbről érintő útépítési beruhá­zási akció teljes iramot vehessen s ennek minőségi megoldását nagy mértékben fogja szolgálni az az újabb, nagyon igazságos adónem, amelyet az autók meg­adóztatása fog szolgálni. Egy évben ez ki fog tenni 3 millió pengőt, ami az autók számának szaporodásával évről-évre emel­kedni fog. Remélni lehet, hogy a legha­talmasabb beruházási akció, az útépítés pár éven belül teljesen modern állapotba fogja helyezni úthálózatunkat, ami nemcsak ke­reskedelmi, de gazdasági és kul­turális szempontból is óriási elő­nyöket fog jelenteni, amely be­ruházás busásan meghozza azok­nak az arany millióknak a ka­matát, amelyeket ily célból Cson­­kamagyarország országútjaiba be­­hengerelünk. Bicskázás és verekedés a szolnoki törvényszéki tárgyaláson Nincs példa arra a bot­rányra a magyar igazságszol­gáltatás életében, amely szom­baton d. e. játszódott le szolnoki törvényszék Bodnár a tanácsa előtt egy jelentékte­lennek látszó ügy főtárgya­lásán, amikor pofozás, rugdosás, bicská­zás akadályozta meg a tárgyalá­sok mindenkor példás mene­tét. Az ügyészség magánlaksér­téssel vádolta Bozóky Árpád gazdálkodót, Varga Béla ma­gántisztviselőt és Rubin Már­ton női szabót, mert a múlt év november 9-én éjjeli zenét adtak Trokán József kereske­dősegéd két leányának és amikor azok nem gyújtottak virágot, betörték a Mária utcai la­kás ablakait és behatoltak a lakásba. Bozóky és Varga Béla az ablak betörését beis­merték és mentségükre erős ittasságukat hozták fel. Azt azonban tagadták, hogy a lakásba bementek volna, Trokán József azonban azt vallotta, hogy Varga bemá­szott a betört ablakon a szo­bába. Mikor ezt elmondotta Trokán, felugrott a vádlottak pad­járól Varga és arcul ütöt­te őt. Bodnár elnök felháboro­dottan azonnal letartóztatta Vargát és fegyveres őrt állí­tott mögé. Úgy látszott, hogy ezután rend lesz a tárgyalá­son, mikor azonban Trokán Józsefné férjével egyenlően valott, Varga felugrott a fegyőr elől és belerúgott Trokán­­néba. A terem hallgatósága kö­zött ülő Trokán József erre kiugrott a padból, bicskát rántott elő és Varga vállá­ra sújtott. A nagy zavarban Bodnár elnök a tárgyalást elnapolta, intézkedett Varga megbilin­­cselése és fogházba szállítása iránt és előállítatta Trokán Józsefet, akinek sorsa eddig még bizonytalan. A támadó újság. A K. H. legutóbbi száma, vá­laszolván lapunknak „Támadó újság“ című cikkére, azt állítja, hogy cikkei olyan igazságok vol­tak, amelyek csak Gazdasági Egyesület elnökének és alelnö­­kének fájtak Hogy ez a feltevés nem helyt­álló, közöljük az 1920. évi május 7-én tartott kép­viselőtestületi közgyűlés 50. szá­mú jegyzőkönyvéből a követke­ző részt: Sántha István városi képviselő a következő interpellációt terjeszti elő : Március 3-án egy gyalázó lap jelent meg Karcagon, melynek minden sora a karcagi gazdák ellen irányul, nem csak a kiírt neveket, hanem az egész várost is kompromitálja, férfiakat oláh magyaroknak nevezve, azt állítja, hogy „bocskoros testvérek itt maradását 24 év deputáció kérte' . . . „itt becézték, itatták őket I­­I. OSZTÁLYÚ HASÁBOS TŰZIFA kőris, szil és akác szerszám fa kapható SWEINBERGER SAMUEL FATELEPEN 4 Karcag, Vásár-tér. Telefon: 55. szám. 4 * **

Next