Karcagi Napló, 1931 (30. évfolyam, 1-100. szám)

1931-01-03 / 1. szám

2 Karcagi Napló Karcag, 1931 január 3 Presbiter választás előtt Holnap lesz a református egyházban a presbiterek és a főgondnok választása. A vá­lasztási eljárás a délelőtti is­tentisztelet végeztével a köz­ponti fiú­iskolában veszi kezdetét, körülbelül egy né­gyéé 11 órakor. Lehet köz­­felkiáltással is szavazni, de tíz szavazó kérésére a vá­lasztási elnök a név szerinti titkos szavazást köteles el­rendelni. A jelölést hétfőn egy na­gyobb értekezleten a köz­ponti leányiskolában ejtették meg, ahol az volt az elv, hogy azokat a régebbi pres­bitereket, akik a presbiteri üléseket lelkiismeretesen lá­togatták, ismét meg kell vá­lasztani és jelölni nem kell azo­kat a presbitereket, akik a gyűlésekről rendszeresen el szoktak maradni, helyüket engedjék át azoknak, akik nem csak címet akarnak sze­rezni a presbiteri való ragaszkodással, álláshoz hanem a presbiteri kötelességeket gyakorolni is akarják és tud­ják. Az értekezlet elnöke be­jelentette, hogy Bácsi ipar­­testületi elnök azt az óhaját fejezte ki előtte, hogy a két választó­körzetben egy-egy iparos is választassák. Felhív­ta aztán az elnök az érte­kezlet figyelmét arra a kö­rülményre, hogy az úgyne­vezett úri osztályból az é­­szaki körzetből is, a déli körzetből is mindössze egy egy presbiter ül a presbitéri­umban, mert a legutóbbi 3 évben elhalt Simon Aladár, Horváth Ferenc, Szőke Jó­zsef és Fazekas Lajos. Kívánatosnak tartja ezért, hogy a kevés betöltésre vá­ró hely dacára is, ezt a kö­rülményt az értekezlet vegye figyelembe, mert vannak a presbitériumnak olyan köte­lezettségei is, amelyeket csa­k magasabb iskolai képesítés­sel bíró presbiterekkel végez­tethet el, mint például a gim­náziumi igazgató tanácsosság, amely tisztségre a presbitéri­um a törvény szerint csak­is olyan presbitert választhat, aki legalább is a középisko­lát sikeresen elvégezte. Az értekezlet az ipartestü­­let elnökének kérését olyan értelemben, hogy a rendes tagok közé iparost jelöljön, nem teljesítette, mert már két iparos van a presbitéri­umban, a póttagok sorában való felvétel ellen azonban nem volt kifogása. Az úri osztályból való jelölés he­lyességét az értekezlet indo­koltnak találta. Alapos megbeszélés után egyhangú megállapodással megtörtént aztán a jelölés, amely szerint a rendes tagok között mint új jelöltek fog­lalnak helyet az északi kör­zetben Kenéz László és Örsi András, a déli körzetben pe­dig Fazekas Gyula, aki kü­­lönben eddig mint tanár­képviselő szerepelt a presbi­tériumban, de most helyére Dr. Gaál László igazgató ke­rül, aztán Törő Imre és Mo­­nori István. A jelö­tek névsora külön­ben a következő : A déli körzetben. Választási hely a központi fiúiskola. Főgondnok : Dr. Szentesi Tóth Kálmán Tanár képviselő: Dr. Gaál László Póttag: Dr. Kónya Sándor Tanító képviselők : Kárpáthy Károly Szilágyi Lajos Póttagok: Vajó János Jaskovszky József Presbiterek: Hajdú Béni, P. Szabó Ist­ván, S. Kovács János, Cson­tos Imre, Fazekas Gyula, Tö­rő Imre, Monori István, Vin­ce Mihály. Póttagok: Puskás Sándor, Csókás Ist­ván, ifj. Hajdú István, Sáfár László, ifj. Mándoki András, Varga László, Kádái András. Az északi körzetben: Választási hely a központi leányiskola. Főgondnok : Dr. Szentesi Tóth Kálmán tanárképviselő : Dr. Gaál László Póttag: Dr. Kónya Sándor Tanító képviselők: Kárpá hy Károly Szilágyi Lajos Póttagok: Vajó János Jaskovszky József Presbiterek: Baranyai Biiá­s, Csókás Lás­zó, Kóródi András, S­i­­lágyi György, Hajdú Lajos, Sánta Lajos, Varga Péter, Ke­néz László, Örsi András. Póttagok: Dr. Kiss Mihály, Varga Gáspár, Tőkés Mihály, ifj. Kónya Bálint, Kálmán Sán­dor, Kun József. A jelölés egyhangúlag tör­tént ugyan, de azért azért az egyes kaszinókban szeret­nének a névsorban vá­lozta­­tást eszközölni és külön s­a­­vazócédu­át bocsátanak ki, amihez természetesen joguk van. Egyes kaszinókban azon­ban rendesen csak a szűkebb helyi szempontokat veszik fi­gyelembe, míg a nagy érte­kezlet általánosabb felfogás­ból indul ki és így jelölése inkább szol gá­ja az egész kö­zönség érdekét. Ezt az igaz­­ságot valós­ i­iűleg a válasz­tó közönség is ol­tja és az úgynevezett hivatalos szava­zó­lappal fog szavazni. TÁRCA HEUS APHRODITE. - Irta : KIMNACH ÖDÖN.­­ (Folytatás.) V. A szerencsétlen Lysai­der, az ősz Nicanor és a szép Briseis porait nyomtalanul elemészté az idők folyama. Vad füvek borítják a hajdani pompa helyét. A megcsonkított meiosi Aph­rodite azóta komolyan és kutató szemmel néz egy-egy távoli hely­re, melyet emberi szem nem lá­tott, mintha keresné a hazát, melynek örökifjú istenei rég pi­hennek a felhőkoszorúzta Olym­­pos orma fölött, — vagy mintha önmaga is elmélkednék önnön lényege fölött s kérdezné: — Mi is hát a szerelem ? A régi istenek pedig nyugodni tértek. Üres az ég. Az örökké mosolygó ég tiszta derűje alatt hűs liget enyhet adó árnyékában nyugodtan szendereg Pan, s Homeros napja még min­dig fennragyog ! * — Ne sértsétek meg azt, ami éltetek gyönyöre s aminek léte­teket köszönhetitek. Szavaim ér­telme könnyű. Szeressetek tisz­tán testtel és lélekkel. Állat az, ki csak testtel szeret s nem em­ber az, ki csak lélekkel. Élvez­zétek a szerelem gyönyörét, hisz azért adta azt nektek a nagy Allah, hogy mikor a sors tenge­rén már-már elmerültök s fárad­tan föladtok minden reményt, hogy partra vergődjetek , akkor szülessetek a gyönyörtől új életre. Üdüljön testetek a gyönyör tisz­­tító füzében, reszkessen meg lel­kitek a gyönyörtől s érezze ma­gát a nemesebb rész Állatihoz közelebb. — Bölcs Hodzsa, honnan a gyönyör utáni önkívülethez ha­­sonló kábultság ? — A roskatag test nem képes elviselni azon erőt, melyet a lé­lek rajta gyakorol, s a lélek az igazi gyönyör perceiben emész­tődve, önnön lángjaiból megtisz­tulva új valóra ébred. A lélek maga tiszta és tisztulni vágyik a test korlátozó nyűgétől. — Ha a szerelem maga isteni eredetű is, azért maga a szere­lem mégis emberi. Az ember múlékony és örök elemből áll. Ha csak a test szeret, bizony mondom az állat is J jobb nála­tok, mert lélekkel is szerethet­nétek s nem teszitek. Ha csak a lélek szeret, esztelen dolgot tesztek, mert az ember testtel is bir s miért tagadná meg azt, mi lényege? Vigyázzatok, én a sze­relemről szóltam. Test és lélek összhangja adja meg a szerelem értékét, s ha bármelyik ellen vé­tünk is, úgy járunk mint, Lyander. A szerelem az ember é­s a nagy Allah szerette a világot, azért hozta létre, de a szerelem az ő számára egy tartalom nélkü­l fo­galom. — Mi már most szavaidnak rövid veleje — kérdék a férfiak. — Szeretet az is­tenné, szere­­lem az emberé s éppen ezért a szerelemnek a síron túl való tar­tása mesebeszéd. Szeressétek testtel is lélekkel is; ki csak testtel szeret aljas,— ki csak lé­lekkel, esztelen. A kettő össz­hangja adja meg a szerelemnek, mint emberi érzelemnek erkölcsi értékét. Ne sértsétek meg a tes­­tét, mert magatokat ölitek meg s ne bántsátok a lelket, mert az isteni boss­z utólér titeket is. Legyetek emberek ! Szeressetek, mert szerelem nélkül csak szép koporsó e világ ! — VÉGE. —

Next