Karcagi Napló, 1936 (35. évfolyam, 1-101. szám)

1936-01-01 / 1. szám

Karcagi Naplór POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egy negyedévre 2 penge. KDVES SZÁMÁRA: Szerdán 6, szombaton 8 f. 1936. január 1. szerda — XXXV. évfolyam. 1. szám. Felelős szerkesztő: Dr. Szentesi Tóth Kálmán. Megjelenik szerdán és szombaton.— Kiadótulajdonos Kertész József SZERKESTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Karcag, Kossuth tér 760 TELEFON : 26. és 92. SNapló ÚJÉVI JÓKIVÁNAT illenék legjobban az első hasábunk első soraiba, de ennél is többet érő a jó hír, pedig talán ez hihetetlenül hangzik. Gazdasági helyzetünk további javulásáról számolunk be. Nemrégen már beszéltünk ehelyütt bizonyos javulásról, amelyet most — legnagyobb örömünkre,a továbbiakra tetézhetünk. A Magyar Gazdaságkutató Intézet legutóbbi jelentése szerint gazdasági terményeink nagykereskedelmi árindexe májustól novemberig 118- al emelkedett, s még mindig emelkedőben van. Ez az egyik örömhír, a másik pedig az, hogy a Népszövetség közlése szerint nálunk az építőipar tevékenysége a múlt évihez viszonyítva 43 százalékra emelkedett. Iga , hogy van olyan hely is, ahol 90 százalékos az emelkedés, de nem Európában, hanem Amerikában, Kanadában. Ellenben egész Európában nálunk a legjobb az eredmény ebben a tekintetben. A csodás gazdagságú Angliában például mindössze 17 százalék. Lengyelországban viszont 4 százalékos visszaesés mutatkozik, Franciaországban pedig 17 százalékos . Igen a poraiból megelégedett a feltámadott Lengyelország, négyszer akkora területével, háromszor annyi lakosságával mögötte marad szegény, szétroncsolt kis országunknak. És Franciaország, a dölyfös, a büszke győztes, hol áll mi mögöttünk ? Pedig hát annyi az aranye, hogy szinte több baja van annak a megtartásával, mint szegény magunknak a meg nem levő, a szükséges előteremtésével. Levonhatjuk ebből azt a jó tanulságot, hogy a gazdagság és a jólét nem járnak mindig egy uton. Mint az egyes emberek életsorsában, úgy az országéban sem. Arról is beszéltünk már e helyen, hogy az ezernyi holdas erdőségekkel gazdagodott egyik utódállamban a bírósági díjnok ujjai megfagytak írógépén, amíg a bíró bundazsebbe sülyesztett kezekkel diktálta a jegyzőkönyvet. Nem valami helyszíni tárgyaláson a havas hegytetőn, fergeteges hófúvás, van, hanem bent a tárgyalóteremben, amelyet állami erdőségek fájával sütöttek“... Hát persze nálunk is előfordul, hogy a főtisztviselő megtéved egy fürdőkádig, párszáz pengőig, de mégis... A városi képviselőtestületi tagok választása ellen a választást követő 10 nap alatt az igazoló választmányhoz fellebbezést lehet beadni. A választás eredményeinek hirdetésekor a választási kielnök kérdést intézett a jelenlevőkhöz, hogy a választás ellen akar e panasszal, vagy fellebbezéssel élni valaki, kérdésre akkor senki sem válaszolt. A felebbezési 10 nap lejárta előtt azonban többen nyújtottak be fellebbezést és pedig a II. 111. és IV. választókörzetben megejtett választás ellen. A II. választókörzetben Gyöngy Mihályt és Szabó Sándort választották meg rendes tagokká, póttagokká R. Szabó Lőrincet és Bene Sándor. E választást támadta meg két fellebbezés, amelynek egyikét Katona Antal és társai, a másikat Sándor és társai pedig Klein adták be. A fellebbezők azt állítják, hogy a szavazók számára nem állott rendelkezésre annyi idő, amennyit a törvény előír. A 111. szavazókörzetben rendes tagok lettek dr. Mészáros Elek, Mándoki András és Mándoki Imre, póttagok ifj. L. Kiss István, id. Vajó János és Mándi János. E választás elten öt fellebbezést adtak be és pedig Mikulás István és társai. Torma Sándor és társai, Német Pál és társai, Kovács Péter és társai, és ifj. Mészáros István. Mindegyik fellebbezés arra hivatkozik és amiatt kéri vagy az egész választás megsemmisítését,, vagy csak dr. Mészáros Elek választásának érvénytelenné tételét, mert dr. Mészáros Elek a megválasztásához szükséges és törvény által előirt 30 évet még nem töltötte be. A IV. választókörzetben Puskás Sándor, vitéz K. Szabó Imre és Kerékgyártó Péter lettek rendes tagok, míg póttagok Bőgős I., Andrási M. és Vajó. A fellebbezést ifj. Győri Mihály adta be és azt kifogásolja, hogy a szavazó cédulákról az ő nevét az ő tudta nélkül lehuzogatták. A fellebbezések felett az igazolóválasztmány hivatott dönteni és ez a döntés szerény véleményünk szerint a IV. választókörzet választására nézve nagyon könnyű lesz, mert egyik vagy másik jelölt nevének a szavazócéduláról valamelyik szavazó által való lehúzása nem tiltott dolog, éppen az volna a baj, ha az egyes párt által kinyomott szavazólapról a szavazóknak nem volna joguk, vagy módjuk valamelyik nevet törölni és helyettük más nevet írni. A II. és III. szavazókörzetben lefolyt választás ellen beadott fellebbezések sorsát csak a körülmények alapos ismerete után lehetne elképzelni. A tényállás alapos kivizsgálása azonban az igazoló választmány feladata. A II. és HI. szavazókörben érvényesített fellebbezések felett való döntés mindenesetre nehezebb lesz, mint a IV. választókerület választása ellen beadott felebbezés feletti döntés. Amíg azonban a fellebbezések végérvényesen befejezést nem nyernek s a végső határozat jogerőre nem emelkedik, mindenik megválasztott képviselő megtartja a a képviselői tisztségét, még akkor is, ha elsőfokon megsemmisítették a választást. Fellebbezések érkeztek be a képviselőtestületi tagok választása ellen A heremagügy befejezést nyert igen nagy kedélyhullámzást okozott az elmúlt évben több herecséplőgép tulajdonos és alkalmazottai ellen megindult az a vád, hogy a csépeltető gazdákat csalárd módon megkárosították. Több százra emelkedett azoknak a kisebb és nagyobb gazdáknak a száma, akik megkárosítva érezték magukat. A panaszosok azonban teljes határozottsággal sem azt nem tudták a bíróság előtt elmondani, hogy mi módon történt a megkárosítás, sem azt nem voltak képesek pontosan megállapítani, hogy károsodásuk milyen nagyságú. Csak feltételekből indultak ki és következtetésekből, ami a bíróság helyzetét nagyon nehézzé tette. A számos tanú és többrendbeli szakértő meghallgatása után valamennyire mégis csak kezdett határozott formát venni a tényállás, de a nagy bűnper, éppen azért, mert a károsultak nem mutathattak rá, tényekre összezsugorodott. A bíróság özv.