Kárpátalja, 1993 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1993-07-31 / 6. szám

KÁRPÁTALJA Budapesti tudósítás Bioetikai kérdések keresztény szemmel Merőben újszerű ismeretekben és élmények­ben részesült az a négytagú kárpátaljai küldött­ség, amely elfogadva a Krisztusi Bioetikai Központ, a Keresztény Ökumenikus Baráti Tár­saság és a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága közös munkacsoportjának meghívá­sát, részt vett a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében június 16-19 között meg­tartott nemzetközi kongresszus munkájában. Ezt a kongresszust az Európai Mozgalom keretén belül az MTA, a Népjóléti Minisztérium, a Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um támogatta; a magyar-angol nyelvű tanácskozáson képviseltették magukat a világ­­szervezet tagállamainak szervezetei. A fórumon neves magyarországi és külföldi szakemberek fejtették ki véleményüket a bioe­tika problémakörének sarkalatos kérdéseivel kapcsolatban. A bioetika viszonylag fiatal tudo­mányág, az utóbbi két-három évben követel magának polgárjogot Közép-Kelet-Európa ál­lamainak társadalmi és erkölcsi életében, ami azzal magyarázható, hogy csak most alakultak ki azok a feltételek ebben a régióban, amelyek az új tudományos mozgalom létjogosultságát predesztinálják. A Magyar Bioetikai Társaság 1993. március 31-én alakult meg, elnöke prof. dr. Gaizler Gyula. Ez a Társaság, amely házigazdája volt a kongresszusnak, a következőkben határozta meg céljait és feladatait: - különös figyelmet szentelni az élet tiszte­letére, az emberi jogok megvalósításának el­ősegítésére, az orvosi etika gondjaira, a társadalom és a gazdaság etikai kérdéseire az emberek kölcsönös megbecsülésének alapján; - a természet világának megőrzésére és fej­lesztésére, éspedig az európai keresztény ha­gyományok szellemében, az egyéb irányzatok szempontjaira is figyelve;­­ a bioetika és határterületeinek tudo­mányos szempontból történő tanulmányozása és fejlesztése; ebbe a fogalomkörbe beletartoz­nak a tudományos-technikai fejlődésnek az em­berrel és környezetével kapcsolatos alapvető etikai kérdései, tárgyilagos, tudományos szel­lemű közösség kialakítása és érdekeinek védel­me, a nézetek sokszínűségének tekintetbe vételével, az elméletileg helyesnek tartott néze­tek lehető legszélesebb körben történő ismerte­tése, törekvés azok megvalósítására. A több mint húsz kongresszusi előadás és a kerekasztal-beszélgetések természetesen nem ölelhették fel, nem járhatták körbe a bioetika összetevőinek minden egyes problémáját; a ta­nácskozás vezérmotívuma az élet védelme volt keresztényi megközelítéssel, mert — mint azt dr. Gaizler Gyula bevezető előadásában aláhúz­ta —: „Terjed a halál kultúrája... Az élet védel­me - ökumeni...”. A magas szintű előadások és hozzászólások az élet kezdetének és a halál társadalmi-eti­kai problémáinak keresztényi megítélésével fog­lalkoztak. E problémák világi megítélése sem egyértelmű, ahogy prof. dr. Nigel M. de S. Ca­meron angol tudós fogalmazott: „Annyira kö­vetkezetes, hogy távol tartja magát a következetességtől A kibontakozó tudományág és mozgalom egyértelműen elítéli az abortuszt, s ezzel egyidő­­ben elengedhetetlen követelményként társadalmi és állami kötelességgé minősíti, azaz lépteti elő a családtervezést a határ­tudományok eredmé­nyeinek figyelembevételével és közreműködésé­vel. A kongresszus elmarasztaló ítéletet hozott az eutanáziával kapcsolatban is. Élénk érdeklődést váltott ki dr. Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eszmefuttatá­sa az életvédelem néhány jogi vonatkozásáról, ami tükörképe volt a világi és egyházi interpre­tációknak. Adatokkal alátámasztott előadások hang­zottak el a fő kérdés részterületein is. Ugyan­csak élénk, azonnali reflexiókat váltottak ki azoknak a szakembereknek a felszólalásai, akik a gyermekgyógyászat etikai gondjait vitték a hallgatóság elé, valamint azok, amelyeknek té­mái a serdülőkori életvédelem, az egészségügy etikai kérdései, az életmód és környezetvéde­lem voltak, illetve a természet és az élővilág közötti kapcsolatrendszer időszerű kérdéseit boncolgatták. Egy rövid tudósításban aligha lehet érte­­lemközelbe hozni egy új tudományág színes „palettájának” összetevőit, de a kongresszuson kifejtett gondolatok mindenképpen közér­deklődésre tartanak igényt. Megtudhattuk pél­dául, hogy az agykéregsorvadásban szenvedő betegeket az eddig ismert eljárástól merőben új módon és eredményesen kezelik­­ embrió­szö­vet átültetésével! Egy-egy beteg kezeléséhez 5-6 abortusz útján „nyert” szövetmennyiség szükséges... A Magyarországon bevezetett abortusztörvény eredményeként egyetlen negye­dév alatt 23 %-kal csökkent a művi vetélések száma, s ezzel egyidőben jelentősen csökkent a korábbi szövődmények, sőt elhalálozások száma is. Egyre inkább terjed a tudományosan megala­pozott családtervezés, hatásos munka folyik a fiatalok szexuális felvilágosítása terén, áldásos hatást fejtenek ki az egyházak, mint felvilágosító és nevelő „egységek”. ...Vajon szűkebb pátriánkban, Kárpátalján mi a helyzet? Ki, vagy kik és mikor vállalják a nemes feladatot, hogy keresztényi, de kezdet­ben akár világi hozzáállással, ám tudo­mányosan foglalkozzanak a bioetika egyre szaporodó problémáinak megoldásával? Ez a feladatvállalás tovább már nem odázható el a jelenlegi és még valószínűleg hosszan tartó gazdasági és morális állapotban, mert megha­tározó tényező lehet a jövő generációjának tes­ti-szellemi nevelése szempontjából. Meghúztuk-e már egyáltalán a rajtvonalat, ahonnan el kellene indulnunk? Tudjuk-e való­jában, milyen a születési és elhalálozási mutató a kárpátaljai magyarság körében? S ha ezt tud­juk, gondolunk-e arra, hogyan, milyen úton­­módon lehet s kell azt korrigálni, kizárólag egy morálisan is vállalható jövő érdekében? Kérdések, kérdések, amelyekre nehéz a vá­lasz, talán nincs is, de égetően szükséges. Dr. Szöllősy Tibor Amerikai szemüvegek a kárpátaljaiaknak Június folyamán több mint egy hétig tar­tózkodtak Kárpátalján amerikai szemészor­vosok és tartottak szakrendelést a munkácsi és beregszászi rendelőintézetben. Az Ohio-ál­­lambeli VOSH (Volunteer Optometric Servi­ces to Humanity) - azaz önkéntes Humani­tárius Látszerész Szolgálat­­ munkacsoportja 13500 használt szemüveget hozott el Kárpá­taljára, ebből közvetlenül a hozzájuk fordu­lóknak kb. 5 ezret adtak át, miután modern komputeres szemvizsgálatot végeztek. Szak­­rendelésükön 4 ezer pácienst fogadtak, a fennmaradó szem­üvegeket pedig Beregszász­ban a református egyháznak adták ajándékba. A munkacsoport a Kárpátaljai Református Egyház meghívására érkezett hozzánk azzal a céllal, hogy az orvost, szemüveget megfizetni képtelen, gyengén látó embereknek segítsen. Jártak már Guatemalában, Nicaraguában, In­diában, Mexikóban, Tunéziában és Tanzániá­ban, legközelebb pedig ismét Ukrajnába látogatnak el, hasonló céllal. Balogh Irén Művészek a gyerekekért Aki adományoz, a lelkét is sokszorozza - ez a budapesti Zilahy Alapítvány mottója. Az alapítvány elnöke, Zilahy Mariann grófnő, művésznő a beregszászi születésű Beregszá­szi Olga színésznő, az alapítvány társadalmi védnöke révén juttatott el a napokban ruhaa­jándékot a bentlakásos iskola állami gondo­zott gyermekei számára. Beregszászi Olga júniusban tartott jóté­­konysági előadóestet a járási kultúrházban Tol­las Tibor Münchenben élő költővel közösen. Az est bevételét a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ideiglenes épületé­nek felújítására ajánlották fel a vendégek. A napokban Beregszászi Olga újra ideha­za járt, s nem jött üres kézzel: a ruhaajándé­kokkal együtt egy meghívót is hozott a bentlakásos iskola növendékei számára. Jövő húsvétban 100 árvagyereket látnak vendégül a Zilahy Alapítvány gálaműsorán Bereg­szászból! B.I. 12

Next