Kárpátalja, 1993 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1993-07-31 / 6. szám
KÁRPÁTALJA Budapesti tudósítás Bioetikai kérdések keresztény szemmel Merőben újszerű ismeretekben és élményekben részesült az a négytagú kárpátaljai küldöttség, amely elfogadva a Krisztusi Bioetikai Központ, a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság és a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága közös munkacsoportjának meghívását, részt vett a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében június 16-19 között megtartott nemzetközi kongresszus munkájában. Ezt a kongresszust az Európai Mozgalom keretén belül az MTA, a Népjóléti Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatta; a magyar-angol nyelvű tanácskozáson képviseltették magukat a világszervezet tagállamainak szervezetei. A fórumon neves magyarországi és külföldi szakemberek fejtették ki véleményüket a bioetika problémakörének sarkalatos kérdéseivel kapcsolatban. A bioetika viszonylag fiatal tudományág, az utóbbi két-három évben követel magának polgárjogot Közép-Kelet-Európa államainak társadalmi és erkölcsi életében, ami azzal magyarázható, hogy csak most alakultak ki azok a feltételek ebben a régióban, amelyek az új tudományos mozgalom létjogosultságát predesztinálják. A Magyar Bioetikai Társaság 1993. március 31-én alakult meg, elnöke prof. dr. Gaizler Gyula. Ez a Társaság, amely házigazdája volt a kongresszusnak, a következőkben határozta meg céljait és feladatait: - különös figyelmet szentelni az élet tiszteletére, az emberi jogok megvalósításának elősegítésére, az orvosi etika gondjaira, a társadalom és a gazdaság etikai kérdéseire az emberek kölcsönös megbecsülésének alapján; - a természet világának megőrzésére és fejlesztésére, éspedig az európai keresztény hagyományok szellemében, az egyéb irányzatok szempontjaira is figyelve; a bioetika és határterületeinek tudományos szempontból történő tanulmányozása és fejlesztése; ebbe a fogalomkörbe beletartoznak a tudományos-technikai fejlődésnek az emberrel és környezetével kapcsolatos alapvető etikai kérdései, tárgyilagos, tudományos szellemű közösség kialakítása és érdekeinek védelme, a nézetek sokszínűségének tekintetbe vételével, az elméletileg helyesnek tartott nézetek lehető legszélesebb körben történő ismertetése, törekvés azok megvalósítására. A több mint húsz kongresszusi előadás és a kerekasztal-beszélgetések természetesen nem ölelhették fel, nem járhatták körbe a bioetika összetevőinek minden egyes problémáját; a tanácskozás vezérmotívuma az élet védelme volt keresztényi megközelítéssel, mert — mint azt dr. Gaizler Gyula bevezető előadásában aláhúzta —: „Terjed a halál kultúrája... Az élet védelme - ökumeni...”. A magas szintű előadások és hozzászólások az élet kezdetének és a halál társadalmi-etikai problémáinak keresztényi megítélésével foglalkoztak. E problémák világi megítélése sem egyértelmű, ahogy prof. dr. Nigel M. de S. Cameron angol tudós fogalmazott: „Annyira következetes, hogy távol tartja magát a következetességtől A kibontakozó tudományág és mozgalom egyértelműen elítéli az abortuszt, s ezzel egyidőben elengedhetetlen követelményként társadalmi és állami kötelességgé minősíti, azaz lépteti elő a családtervezést a határtudományok eredményeinek figyelembevételével és közreműködésével. A kongresszus elmarasztaló ítéletet hozott az eutanáziával kapcsolatban is. Élénk érdeklődést váltott ki dr. Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eszmefuttatása az életvédelem néhány jogi vonatkozásáról, ami tükörképe volt a világi és egyházi interpretációknak. Adatokkal alátámasztott előadások hangzottak el a fő kérdés részterületein is. Ugyancsak élénk, azonnali reflexiókat váltottak ki azoknak a szakembereknek a felszólalásai, akik a gyermekgyógyászat etikai gondjait vitték a hallgatóság elé, valamint azok, amelyeknek témái a serdülőkori életvédelem, az egészségügy etikai kérdései, az életmód és környezetvédelem voltak, illetve a természet és az élővilág közötti kapcsolatrendszer időszerű kérdéseit boncolgatták. Egy rövid tudósításban aligha lehet értelemközelbe hozni egy új tudományág színes „palettájának” összetevőit, de a kongresszuson kifejtett gondolatok mindenképpen közérdeklődésre tartanak igényt. Megtudhattuk például, hogy az agykéregsorvadásban szenvedő betegeket az eddig ismert eljárástól merőben új módon és eredményesen kezelik embriószövet átültetésével! Egy-egy beteg kezeléséhez 5-6 abortusz útján „nyert” szövetmennyiség szükséges... A Magyarországon bevezetett abortusztörvény eredményeként egyetlen negyedév alatt 23 %-kal csökkent a művi vetélések száma, s ezzel egyidőben jelentősen csökkent a korábbi szövődmények, sőt elhalálozások száma is. Egyre inkább terjed a tudományosan megalapozott családtervezés, hatásos munka folyik a fiatalok szexuális felvilágosítása terén, áldásos hatást fejtenek ki az egyházak, mint felvilágosító és nevelő „egységek”. ...Vajon szűkebb pátriánkban, Kárpátalján mi a helyzet? Ki, vagy kik és mikor vállalják a nemes feladatot, hogy keresztényi, de kezdetben akár világi hozzáállással, ám tudományosan foglalkozzanak a bioetika egyre szaporodó problémáinak megoldásával? Ez a feladatvállalás tovább már nem odázható el a jelenlegi és még valószínűleg hosszan tartó gazdasági és morális állapotban, mert meghatározó tényező lehet a jövő generációjának testi-szellemi nevelése szempontjából. Meghúztuk-e már egyáltalán a rajtvonalat, ahonnan el kellene indulnunk? Tudjuk-e valójában, milyen a születési és elhalálozási mutató a kárpátaljai magyarság körében? S ha ezt tudjuk, gondolunk-e arra, hogyan, milyen útonmódon lehet s kell azt korrigálni, kizárólag egy morálisan is vállalható jövő érdekében? Kérdések, kérdések, amelyekre nehéz a válasz, talán nincs is, de égetően szükséges. Dr. Szöllősy Tibor Amerikai szemüvegek a kárpátaljaiaknak Június folyamán több mint egy hétig tartózkodtak Kárpátalján amerikai szemészorvosok és tartottak szakrendelést a munkácsi és beregszászi rendelőintézetben. Az Ohio-állambeli VOSH (Volunteer Optometric Services to Humanity) - azaz önkéntes Humanitárius Látszerész Szolgálat munkacsoportja 13500 használt szemüveget hozott el Kárpátaljára, ebből közvetlenül a hozzájuk fordulóknak kb. 5 ezret adtak át, miután modern komputeres szemvizsgálatot végeztek. Szakrendelésükön 4 ezer pácienst fogadtak, a fennmaradó szemüvegeket pedig Beregszászban a református egyháznak adták ajándékba. A munkacsoport a Kárpátaljai Református Egyház meghívására érkezett hozzánk azzal a céllal, hogy az orvost, szemüveget megfizetni képtelen, gyengén látó embereknek segítsen. Jártak már Guatemalában, Nicaraguában, Indiában, Mexikóban, Tunéziában és Tanzániában, legközelebb pedig ismét Ukrajnába látogatnak el, hasonló céllal. Balogh Irén Művészek a gyerekekért Aki adományoz, a lelkét is sokszorozza - ez a budapesti Zilahy Alapítvány mottója. Az alapítvány elnöke, Zilahy Mariann grófnő, művésznő a beregszászi születésű Beregszászi Olga színésznő, az alapítvány társadalmi védnöke révén juttatott el a napokban ruhaajándékot a bentlakásos iskola állami gondozott gyermekei számára. Beregszászi Olga júniusban tartott jótékonysági előadóestet a járási kultúrházban Tollas Tibor Münchenben élő költővel közösen. Az est bevételét a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ideiglenes épületének felújítására ajánlották fel a vendégek. A napokban Beregszászi Olga újra idehaza járt, s nem jött üres kézzel: a ruhaajándékokkal együtt egy meghívót is hozott a bentlakásos iskola növendékei számára. Jövő húsvétban 100 árvagyereket látnak vendégül a Zilahy Alapítvány gálaműsorán Beregszászból! B.I. 12