Kárpáti Igaz Szó, 1993. április-június (74. évfolyam, 37-73. szám)
1993-06-26 / 72. szám
72. (14 –48.) szám 1993. JÚNIUS 26., SZOMBAT Ára 20 kupon Orosz—ukrán tárgyalások Június 24-én a Marisini Palotában Viktor Csernomirgyin, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnöke, és Leonyid Kucsma, Ukrajna miniszterelnöke orosz—ukrán okmányokat írt alá. Többek között aláírták a szabad kereskedelemről, az 1993. évi állami hitelekről, az oroszországi kőolaj- és földgázipar fejlesztése, valamint az AN-70 típusú repülőgép kifejlesztése terén való együttműködésről szóló szerződést, valamint a vámpolitika kérdéseivel kapcsolatban. Jegyzőkönyvet írtak alá az Oroszországból Ukrajnába szállított kőolaj 1993. évi engedélykvótáinak módosításáról, a közös orosz—ukrán transznacionális állami gazdasági struktúrák létrehozásának alapelveiről szóló szerződéstervezet előkészítésének menetéről, az ukrajnai atomvillanytelepek számára szükséges friss nukleáris üzemanyag áráról. Leonyid Kucsma, Ukrajna miniszterelnöke az orosz—ukrán okmányok aláírását követően kijelentette, hogy ez annak a párbeszédnek a folytatása, amelyre az orosz, illetve az ukrán elnök között került sor, illetve a két állam közötti megállapodások folytatása. Ukrajna miniszterelnöke pozitívan értékelte az orosz—ukrán tárgyalások eredményeit. Az aláírt okmányok, hangsúlyozta Leonyid Kucsma, utat nyitnak a két ország között korábban fennálló gazdasági problémák megoldása felé. A gazdasági szerződések azonban egyaránt fontosak mind Ukrajna, mind Oroszország szempontjából, hangsúlyozta újságíróknak nyilatkozva Viktor Csernomirgyin, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnöke. Az okmányok előkészítése nem volt egyszerű, ám az a tény, hogy mindkét fél megtalálta a problémák megoldásának útjait, arról tanúskodik, hogy gyümölcsöző együttműködésre törekszenek. Diplomáciai kapcsolatfelvétel Mexikóval Ünnepélyes keretek között a Marijini Palotában átadta megbízólevelét Leonyid Kravcsuknak, Ukrajna elnökének Mexikó rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete, aki egyben tolmácsolta a mexikói elnök üdvözletét és hangot adott annak a véleményének, hogy Ukrajna és Mexikó kapcsolatai ezentúl erősebbek és gyümölcsözőbbek lesznek. Ukrajna érdekelt a Mexikóval való együttműködésben, mondotta Leonyid Kravcsuk. A diplomáciai szolgálatok jó munkája által a két ország is közelebb kerül egymáshoz. Gazdasági együttműködésről tárgyaltak Véget ért A. Peterle, a Szlovén Köztársaság elnökhelyettese az ország külügyminisztere kétnapos kijevi látogatása. Ukrajnai tartózkodása során a Szlovén Köztársaság elnökhelyettese eszmecserét folytatott Anatolij Zlenkóval, Ukrajna külügyminiszterével és Ivan Herccel, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével, találkozott Viktor Janovszkijjal, Ukrajna Kereskedelmi-Ipari Kamarájának alelnökével, akivel a kétoldalú együttműködés kérdéseit vitatták meg. Segély a rászorulóknak Ukrajna Miniszteri Kabinetje határozatot hozott arról, hogy júniusban a minimális jövedelemmel rendelkező állampolgároknak ez év májusáért maximum 6915 karbovanec összegű célsegélyt kell kifizetni. A határozat megállapítja, hogy erre a segélyre azok a munkaképtelen állampolgárok jogosultak, akiknek májusi átlagjövedelme nem haladta meg a 11515 karbovanecet. Bizottságot hoztak létre a bűnözés ellen Amint azt Ukrajna elnökének sajtószolgálata jelentette, Leonyid Kravcsuk elnökletével megtartották a bűnözés elleni harccal foglalkozó koordinációs bizottság első szervezeti ülését, amelyet az 1993. június 18-i elnöki rendeletnek megfelelően hoztak létre. A bizottság fő céljairól szólva Leonyid Kravcsuk kijelentette, hogy az tevékeny harcot folytat majd a bűncselekmények mindennemű megnyilvánulása ellen, mindenekelőtt a szervezett bűnözés ellen a jogvédő szervekre, a helyi hatalmi szervekre és a társadalmi szervezetekre támaszkodva. Meghatározták a koordinációs bizottság tevékenységi programját, valamint azokat a kérdéseket, amelyeket a bizottság soros ülésén terveznek megvitatni. Ülést tartott a KMTT Megtartotta soros összejövetelét a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság. A találkozón elsőként Lizinec professzor, a Társaság elnöke kapott szót. Röviden beszámolt az elmúlt hónap alatt történt és a KMTT-t érintő eseményekről. Elmondta, hogy áprilisban az elnökség levelet intézett a Magyar és az Ukrán Tudományos Akadémiákhoz, melyben tájékoztatta az említett intézményeket КМТГ megalakulásáról, céljairól. Az összejövetelen a KMTT tagsága egyhangúlag támogatta egy ungvári magyar gimnázium létrehozását és levelet intézett az illetékesekhez ez ügyben. Később Szemrád Emil, a kémiai tudományok kandidátusa tartott előadást a budapesti születésű Hevesi Györgyről, az 1943. évi kémiai Nobel-díj és számos egyéb kitüntetés birtokosáról. Végül a magyarországi székhelyű, osztrák érdekeltségű »Ökocentrum« nevű magánvállalkozás munkatársa, Lengyel Zoltán László szólalt fel. Előadásának témája »Vegyi környezetszennyezők az élelmiszerekben« volt. A KMTT legközelebbi összejövetelét szeptemberben tartja meg. Tudósítónk . Ukrán—szlovák vállalkozásban MINIPÉKSÉG A VOLT FESTÉKESBOLTBAN Lehet, hogy hihetetlen, de tény: egy fémszerkezetű, közismert nevén »sztyekljaskának« becézett festékesboltban is nyitható pékség. Sőt, ott történik a termékek árusítása, mi több 70 tonnányi liszt tárolására, a személyzet számára pedig öltözőre is jut benne hely. A BVD elnevezésű ukrán— szlovák vegyesvállalat bebizonyította: egy ilyen helyiségben is nyitható minipékség, mégpedig a legkorszerűbb olasz berendezéssel felszerelve, s alig több mint két hónap alatt. A minipékséget megyei székvárosunkban, az Ungvár Szálló mögött nyitották meg abban a helyiségben, melyben régebben a vegyszergyár termékeit és festékeket árusítottak. A vegyesvállalatot az Ungvár Kommunális Cég és a közép-szlovákiai Povázska Bystrica OSK építővállalat hozta létre ez év februárjában. A névbetűk — BVD — jelentését talán nem is érdemes firtatni, hiszen éppúgy lehetnek a kenyér fő alapanyagát képező liszt, víz és éleszti) ukrán elnevezésének (borosno, voda, drizsdzsi) első betűi, mint az alapítók nevének kezdőbetűi. A két vállalat együttműködése ugyan nem ezzel kezdődött, hiszen a szlovákiai partnerek végzik az Ungvár Szálló tatarozását, melynek viszont az Ungvár Cég a tulajdonosa. Igaz, a szálló és a most már hozzá tartozó fodrászat, parkoló stb. privatizálását, amit a kollektíva már megszavazott, a városi tanács egyelőre elodázta, de bíznak benne, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül. Az Ungvár Cég azonban addig sem ül tétlenül. Ezt bizonyítja a közös vállalkozás, s ennek elsőszülöttje, a minipékség is. Emil Landovszkij, a városi tanács elnöke a vállalat bejegyzésekor feltételként szabta meg ennek megnyitását. S a vegyesvállalat vezetői állták szavaikat. A volt üzlethelyiség átalakítását március végén kezdték meg, június közepén már a próbasütésnél tartottak, három nap óta pedig árusítják is benne a friss kenyeret és a ropogós zsemlét. — Hamarabb is elkészültünk volna — tájékoztatta a megnyitó ünnepségen a sajtó képviselőit Ivan Demko, az Ungvár Cég igazgatója, de közben 90 méternyi csatornahálózatot is ki kellett építeni, majd a feltárt útszakaszt (az emiatti útlezárással járt kényelmetlenségekért utólag kérek elnézést a lakosságtól) is rendbe kellett tenni, leaszfaltozni. Nemcsak gyors, de minőségi munkát is végeztek a szlovákiai szakemberek. S ami szintén nem másodrendű: megmutatták, hogy egy ilyen fémszerkezetes építmény nemcsak ronthatja, hanem díszítheti is környezetét. A százezer dolláros beruházással létesített pékségben pedig a vásárló szeme láttára történik a liszt szitálása, a dagasztás, a formázás, a sütés, s kerül a polcokra 45 percenként 90 kenyér, tízpercenként pedig a zsemle. (Befejezés a 2. oldalon.) Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban június 24-én az Ukrán Legfelsőbb Tanács délelőtti plenáris ülésén a képviselők folytatták a privatizálással kapcsolatos problémák megvitatását. A gazdasági reform ezen alapvető problémáját illetően különbözőek voltak az álláspontok, ami különösen határozathozatalkor nyilvánult meg. Heves vita után kompromisszumjellegű határozat született. Az esti ülésen a képviselők két kiegészítést eszközöltek a vállalkozási törvényben. Ugyanezen a napon a Legfelsőbb Tanács határozatot fogadott el a paraszt-, illetve a farmergazdaságokról szóló törvény hatályba léptetésének rendjéről. Ez többek között kimondja, hogy a tartalékföldek, amelyeket a Legfelsőbb Tanács 1991. december 20-i határozata értelmében alakítottak ki, főleg magántulajdonba adhatók, illetve paraszt- és farmergazdaságoknak mezőgazdasági hasznosításra. A képviselők megvitatták úgyszintén a Miniszteri Kabinet által előterjesztett hírközlési törvénytervezetet. A Legfelsőbb Tanács plenáris ülése folytatja munkáját.