Kárpáti Igaz Szó, 1993. április-június (74. évfolyam, 37-73. szám)

1993-06-26 / 72. szám

72. (14 –48.) szám 1993. JÚNIUS 26., SZOMBAT Ára 20 kupon Orosz—ukrán tárgyalások Június 24-én a Marisini Palotában Viktor Csernomirgyin, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnöke, és Leonyid Kucsma, Ukrajna miniszterelnöke orosz—ukrán okmányokat írt alá. Többek között aláírták a szabad kereskedelemről, az 1993. évi állami hitelekről, az oroszországi kőolaj- és földgázipar fejlesztése, valamint az AN-70 típusú repülő­gép kifejlesztése terén való együttműködésről szóló szer­ződést, valamint a vámpolitika kérdéseivel kapcsolatban. Jegyzőkönyvet írtak alá az Oroszországból Ukrajnába szállított kőolaj 1993. évi engedélykvótáinak módosítá­sáról, a közös orosz—ukrán transznacionális állami gazda­sági struktúrák létrehozásának alapelveiről szóló szerződéstervezet előkészítésének menetéről, az ukrajnai atomvillanytelepek számára szükséges friss nukleáris üzemanyag áráról. Leonyid Kucsma, Ukrajna miniszterelnöke az orosz—uk­rán okmányok aláírását követően kijelentette, hogy ez annak a párbeszédnek a folytatása, amelyre az orosz, illetve az ukrán elnök között került sor, illetve a két állam közötti megállapodások folytatása. Ukrajna miniszterelnöke pozi­tívan értékelte az orosz—ukrán tárgyalások eredményeit. Az aláírt okmányok, hangsúlyozta Leonyid Kucsma, utat nyitnak a két ország között korábban fennálló gazdasági problémák megoldása felé. A gazdasági szerződések azonban egyaránt fontosak mind Ukrajna, mind Oroszország szempontjából, hangsúlyozta újságíróknak nyilatkozva Viktor Csernomirgyin, az Orosz­országi Föderáció Minisztertanácsának elnöke. Az okmá­nyok előkészítése nem volt egyszerű, ám az a tény, hogy mindkét fél megtalálta a problémák megoldásának útjait, arról tanúskodik, hogy gyümölcsöző együttműködésre tö­rekszenek. Diplomáciai kapcsolatfelvétel Mexikóval Ünnepélyes keretek között a Marijini Palotában átadta megbízólevelét Leonyid Kravcsuknak, Ukrajna elnökének Mexikó rendkívüli és meg­hatalmazott ukrajnai nagykövete, aki egyben tolmácsolta a mexikói elnök üdvözletét és hangot adott annak a véleményének, hogy Ukrajna és Mexikó kapcsolatai ezentúl erősebbek és gyümölcsözőbbek lesznek. Ukrajna érdekelt a Mexikóval való együttműködésben, mondotta Le­onyid Kravcsuk. A diplomáciai szolgálatok jó munkája által a két ország is közelebb kerül egymáshoz. Gazdasági együttműködésről tárgyaltak Véget ért A. Peterle, a Szlovén Köztársaság elnökhelyettese az ország külügyminisztere kétnapos kijevi látogatása. Ukrajnai tartózkodása során a Szlovén Köztársaság elnökhelyettese eszmecserét folytatott Anatolij Zlenkóval, Ukrajna külügyminiszterével és Ivan Herccel, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével, találkozott Viktor Janovszkijjal, Ukrajna Kereskedelmi-Ipari Kamarájának alelnö­­kével, akivel a kétoldalú együttműködés kérdéseit vitatták meg. Segély a rászorulóknak Ukrajna Miniszteri Kabinetje határozatot hozott arról, hogy júniusban a minimális jövedelemmel rendelkező állampolgároknak ez év májusáért maximum 6915 karbovanec összegű célsegélyt kell kifizetni. A határozat megállapítja, hogy erre a segélyre azok a munkaképtelen állampolgárok jogosultak, akiknek májusi átlagjövedelme nem haladta meg a 11515 karbovanecet. Bizottságot hoztak létre a bűnözés ellen Amint azt Ukrajna elnökének sajtószol­gálata jelentette, Leonyid Kravcsuk elnök­letével megtartották a bűnözés elleni harc­cal foglalkozó koordinációs bizottság első szervezeti ülését, amelyet az 1993. június 18-i elnöki rendeletnek megfelelően hoztak létre. A bizottság fő céljairól szólva Leonyid Kravcsuk kijelentette, hogy az tevékeny harcot folytat majd a bűncselekmények mindennemű megnyilvánulása ellen, minde­nekelőtt a szervezett bűnözés ellen a jogvédő szervekre, a helyi hatalmi szervekre és a társadalmi szervezetekre támaszkodva. Meghatározták a koordinációs bizottság tevékenységi programját, valamint azokat a kérdéseket, amelyeket a bizottság soros ülésén terveznek megvitatni. Ülést tartott a KMTT Megtartotta soros összejövetelét a Kárpátaljai Magyar Tudományos Tár­saság. A találkozón elsőként Lizinec professzor, a Társaság elnöke kapott szót. Röviden beszámolt az elmúlt hó­nap alatt történt és a KMTT-t érintő eseményekről. Elmondta, hogy április­ban az elnökség levelet intézett a Ma­gyar és az Ukrán Tudományos Aka­démiákhoz, melyben tájékoztatta az említett intézményeket­­ КМТГ meg­alakulásáról, céljairól. Az összejöve­telen a KMTT tagsága egyhangúlag támogatta egy ungvári magyar gim­názium létrehozását és levelet intézett az illetékesekhez ez ügyben. Később Szemrád Emil, a kémiai tu­dományok kandidátusa tartott előadást a budapesti születésű Hevesi György­ről, az 1943. évi kémiai Nobel-díj és számos egyéb kitüntetés birtokosáról. Végül a magyarországi székhelyű, osztrák érdekeltségű »Ökocentrum« nevű magánvállalkozás munkatársa, Lengyel Zoltán László szólalt fel. Elő­adásának témája »Vegyi környezet­­szennyezők az élelmiszerekben« volt. A KMTT legközelebbi összejövete­­­lét szeptemberben tartja meg. Tudósítónk .­ Ukrán—szlovák vállalkozásban MINIPÉKSÉG A VOLT FESTÉKESBOLTBAN Lehet, hogy hihetetlen, de tény: egy fémszerkezetű, köz­ismert nevén »sztyekljaská­­nak« becézett festékesboltban is nyitható pékség. Sőt, ott tör­ténik a termékek árusítása, mi több 70 tonnányi liszt tárolá­sára, a személyzet számára pe­dig öltözőre is jut benne hely. A BVD elnevezésű ukrán— szlovák vegyesvállalat bebizo­nyította: egy ilyen helyiségben is nyitható minipékség, még­pedig a legkorszerűbb olasz be­rendezéssel felszerelve, s alig több mint két hónap alatt. A minipékséget megyei szék­városunkban, az Ungvár Szálló mögött nyitották meg abban a helyiségben, melyben régebben a vegyszergyár termékeit és festékeket árusítottak. A ve­gyesvállalatot az Ungvár Kom­munális Cég és a közép-szlo­vákiai Povázska Bystrica OSK építővállalat hozta létre ez év februárjában. A névbetűk — BVD — jelentését talán nem is érdemes firtatni, hiszen épp­úgy lehetnek a kenyér fő alap­anyagát képező liszt, víz és éleszti) ukrán elnevezésének (borosno, voda, drizsdzsi) első betűi, mint az alapítók nevének kezdőbetűi. A két vállalat együttműködése ugyan nem ezzel kezdődött, hiszen a szlo­vákiai partnerek végzik az Ungvár Szálló tatarozását, melynek viszont az Ungvár Cég a tulajdonosa. Igaz, a szálló és a most már hozzá tartozó fod­rászat, parkoló stb. privatizá­lását, amit a kollektíva már megszavazott, a városi tanács egyelőre elodázta, de bíznak benne, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül. Az Ungvár Cég azonban ad­dig sem ül tétlenül. Ezt bizo­nyítja a közös vállalkozás, s ennek elsőszülöttje, a minipék­ség is. Emil Landovszkij, a vá­rosi tanács elnöke a vállalat bejegyzésekor feltételként szabta meg ennek megnyitását. S a vegyesvállalat vezetői állták szavaikat. A volt üzlethelyiség átalakítását március végén kezdték meg, június közepén már a próbasütésnél tartottak, három nap óta pedig árusítják is benne a friss kenyeret és a ropogós zsemlét. — Hamarabb is elkészültünk volna — tájékoztatta a meg­nyitó ünnepségen a sajtó kép­viselőit Ivan Demko, az Ungvár Cég igazgatója, de közben 90 méternyi csatornahálózatot is ki kellett építeni, majd a feltárt útszakaszt (az emiatti útlezá­rással járt kényelmetlensége­kért utólag kérek elnézést a la­kosságtól) is rendbe kellett ten­ni, leaszfaltozni. Nemcsak gyors, de minőségi munkát is végeztek a szlovákiai szakemberek. S ami szintén nem másodrendű: megmutat­ták, hogy egy ilyen fémszerke­zetes építmény nemcsak ront­hatja, hanem díszítheti is kör­nyezetét. A százezer dolláros beruházással létesített pékség­ben pedig a vásárló szeme lát­tára történik a liszt szitálása, a dagasztás, a formázás, a sü­tés, s kerül a polcokra 45 per­cenként 90 kenyér, tízpercen­ként pedig a zsemle. (Befejezés a 2. oldalon.) Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban június 24-én az Ukrán Legfelsőbb Tanács délelőtti plenáris ülésén a képviselők folytatták a privatizálással kapcsolatos prob­lémák megvitatását. A gazdasági reform ezen alapvető problé­máját illetően különbözőek voltak az álláspontok, ami különösen határozathozatalkor nyilvánult meg. Heves vita után kompro­­misszumjellegű­ határozat született. Az esti ülésen a képviselők két kiegészítést eszközöltek a vállalkozási törvényben. Ugyanezen a napon a Legfelsőbb Tanács határozatot fogadott el a paraszt-, illetve a farmergazdaságokról szóló törvény hatályba léptetésének rendjéről. Ez többek között kimondja, hogy a tar­talékföldek, amelyeket a Legfelsőbb Tanács 1991. december 20-i határozata értelmében alakítottak ki, főleg magántulajdonba adhatók, illetve paraszt- és farmergazdaságoknak mezőgazdasági hasznosításra. A képviselők megvitatták úgyszintén a Miniszteri Kabinet által előterjesztett hírközlési törvénytervezetet. A Legfelsőbb Tanács plenáris ülése folytatja munkáját.

Next