Kárpáti Igaz Szó, 1995. július-szeptember (76. évfolyam, 69-107. szám)

1995-09-19 / 102. szám

Gazdag, sokrétű, színes volt az (Befejezés) A háromnapos és egyidőben több színhelyen, több síkon zajló ese­ménysorozat, ünnepség a Bereg­szászi Járási Tanács és a Járási Köz­­igazgatás székházában startolt. A nagy tanácsterem előterében nyílt meg péntek reggel Derceni Ibolyának, a népművészet érdemes mesterének a kiállítása. — Derceni Ibolya nagy műgond­dal elkészített munkái és különö­sen csodálatos szőttesei hűen őrzik a beregvidékre jellemző hagyo­mányokat, azt a színvilágot és for­manyelvet, amely évszázadokon át alakult ki dolgos lányok-asszonyok szorgalmas munkájával— mondot­ta egyebek mellett a kiállítás meg­nyitásakor Papp József, a járási tanács elnökhelyettese. A tanács kiállítótermében lett berendezve a »Beregszász — a képzőművészeti alkotásokon és képeslapokon« c. tárlata. Ezt Dal­­may Árpád, a BMKSZ elnöke nyi­totta meg. — Egyik célja e kiállításnak, hogy láttassuk: milyen szép volt ez a város valaha és milyen szép lehet­ne. Kis városunknak nagy múltja van, s művészeti, építészeti em­lékekben rendkívül gazdag. A múlt nemes hagyományaira támaszkod­va igyekezzünk, nagy összefogás­sal szebbé-jobbá tegyük. Horváth Anna, Veress Péter, Garanyi József és a többi beregszászi képző­művész mind más-más alkotói módszerrel, egyedi technikával vil­lantja fel a Vérke-parti város egy­­egy jellegzetes terét, épületét, vagy mint Horváth Anna többrészes kom­pozíciója, a város történelmének egy-egy mozzanatát. Ugyancsak a múltat idézte, de valamelyest más nézőpontból a találkozó a város veteránjaival. En­nek megnyitásakor Natália Biba, a járási közigazgatás osztályvezetője, Hja Rizajev, a veteránok járási szövetségének elnöke és Szergej Szemenyenko, a járási hadkiegé­szítő parancsnoka üdvözölte a megjelenteket. Jurij Fuscsics, a járá­si tanács a lakosság szociális védelmével foglalkozó osztályának a vezetője nyugtatta meg az idős embereket azzal, hogy a háborús veteránok fokozatosan visszakapják mindazokat a kedvezményeket, amelyeket korábban élveztek. Ezt követően az osztályvezető a tanács és az állami közigazgatás vezetése nevében »Az 1941—1945-ös nagy honvédő háborúban aratott győ­zelem 50. évfordulója« jubileumi érmeket nyújtott át a veteránoknak. Beregszász 900. évfordulója tisz­teletére a város iskoláiban megem­lékezéseket tartottak. A tanintézetek legjobb műkedvelő együttesei ugyanakkor a járási program keretén belül mutatták be produk­cióikat. Egy ilyen »válogatott« mű­sor zajlott le a zeneiskolában, ahol a növendékei komolyzenei hang­versenyt adtak. A Kossuth Lajos Középiskola tanulói »Beregszász az irodalomban« címmel mutatták be zenés irodalmi műsorukat. Külö­nösen nagy érdeklődés mellett mu­tatták be azokat a történelmi kor­dokumentumok alapján megírt je­leneteket, amelyek Kazinczy Ferenc 1800. évi és Petőfi Sándor 1847. évi beregszászi tartózkodását ele­venítik meg... A kulturális rendezvényekkel egyidőben sportesemények is zajlottak az ünnepi program keretében. (Ezekről sportrovatunk­ban számolunk be lapunk követ­kező számában.) Az irodalomkedvelők a járási könyvtárban találkozhattak a bereg­szászi írókkal, költőkkel. Füzesi Magda, Punykó Mária, Dalmay Ár­pád irodalmi munkásságáról szá­molt be, válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Füzesi Magda előadott verseiből egy csokrot. Ugyanitt nyílt meg a »Beregszász — 900« c. könyvkiállítás... Este a beregszászi Népszínház Schober Ottó rendezésében bemu­tatta Örkény István Tóték című darabját. A józan paraszti ész és az irracionalitás groteszk szembeállí­tására épülő darabon jól szórako­zott a szépszámú közönség. Az ünnepségsorozat első nap­jának programja ifjúsági esttel fe­jeződött be. Ezúttal minden olcsóbb volt A Széchenyi utcán 16-án reggel nyílt meg az őszi ipari és mezőgaz­dasági kiállítás és kirakodóvásár. A Kossuth tértől a Tinódi utcáig sűrűn egymás mellett álltak a gazdaságok, élelmiszeripari üzemek standjai, gépkocsijai. A járás valamennyi gaz­dasága részt vett az őszi vásáron, hatalmas mennyiségű árut hoztak fel, különösen nagy volt a választék burgonyából, káposztából, zöldség­ből, takarmányból, tejtermékekből, hentesáruból. És ami ugyancsak fon­tos, jóval olcsóbban lehetett itt min­dent kapni, mint a szomszédos pia­con vagy az üzletekben. Kitett magáért a nagyberegi, bótrágyi, papi, sárosoroszi, muzsa­­lyi gazdaság, a Beregi Fogyasztási Szövetkezet, a konzervgyár, vasgyár, malomkombinát, húskombinát , hogy a hangulat is jó legyen, a Be­regszászi Szőlőgazdaság csapra vert egy hatalmas hordó bort, csúszott az az ínycsiklandozó illatot árasztó saslik mellé. A leghosszabb sor mégis a kígyósi Sass farmercsalád standja előtt ál­lott. Gyönyörű paprikát, káposztát, emberfej nagyságú karalábét, üde­zöld brokkolit, illatos gyöngyszőlőt, szép piros burgonyát és sok minden egyebet árult a szorgalmas munká­járól, mintagazdaságáról már az egész járásban nagy tekintélynek ör­vendő gazdacsalád. Komoly konku­rense volt a vásáron a gaz­daságoknak! Érdemes volt megrendezni ezt a vásárt, sok-sok beregszászi tolta in­nen haza kerékpárján a télire való zöldséget, káposztát, burgonyát! »Hazámhoz és népemhez mindenkor hű leszek« Megilletődötten gyülekezett a járási közigazgatási épület előtt az a 43 fiatal, akik a napokban felvételt nyertek a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola bereg­szászi speciális képzésű tagozatára. A tanévnyitó ünnepséget Brenzo­­vics László, a KMKSZ alelnöke nyi­totta meg. Az ukrán és a magyar him­nusz elhangzása után dr. Szabó Géza, az egyetem főtitkára ismertette a beregszászi tagozat eddigi tevékenységét, a felvételi vizsgák eredményeit, majd dr. Székely Gá­bor főigazgató kapott szót. Kihangsúlyozta: az egyetem leg­főbb célja növelni a végzősök tudását, önálló alkotó munkára tanítani őket. A magyarországi főiskolai oktatásban végbemenő vál­tozások növelik a tanári kar, a diákok iránti követelményeket és ezeknek maradéktalanul eleget kell tenni. Valószínűleg sor kerül szerkezeti változtatásokra, az országban folyamatban van 8—10 főiskolai központ kialakítása, Nyíregyházán és Debrecenben is többkarú egye­temi központok létesülnek. A bereg­szászi speciális képzésű tagozat azonban zavartalanul fog működni, munkájához megkapja a legfon­tosabb segédeszközöket. De fontos az Ungvári Állami Egyetemmel való kapcsolat kiépítése is! A felszólaló reményét fejezte ki, hogy Beregszász vezetői a továbbiakban is támogatni fogják a tagozatot, segítenek meg­teremteni a zavartalan működéséhez szükséges alapvető feltételeket. Dr. Székely Gábor üdvözölte a je­lenlévőket Beregszász alapítása 900. évfordulója alkalmából, átnyújtotta a városnak az egyetem porcelán vázáját és emlékérmét. A hagyományhoz híven a fő­igazgató kézfogással diákká avatta a felvételt nyert fiatalokat. Az eskü szövegét Szanyi Katalin első évfolyamú diáklány olvasta fel és a 43 »gólya« mondta utána. A második évfolyamú hallgatók nevében Ráti György üdvözölte új diáktársait, majd átnyújtotta nekik a színes szalagokkal díszített stafétát. Szeretettel üdvözölte a tanár­i kart, a diákokat és szüleiket Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Református Egy­ház püspöke. A Beregszászi Magyar Főiskoláért Alapítvány kuratóriuma nevében és megbízásából Brenzovics László közölte a diákokkal a legfontosabb tudnivalókat. Ezentúl a foglalkozá­sok a 11. számú Szakipari Iskola tan­termeiben lesznek megtartva, mód nyílik bizonyos számú beutazó diák kollégiumi elhelyezésére is. A jövőben a tagozat a megüresedő régi járási orvosi rendelőintézet helyi­ségeiben fog működni. Sajnos, a tagozat jogi státusa még mindig nincs megnyugtató módon ren­dezve, az ehhez szükséges ok­mányok az ukrán közművelődési minisztériumhoz vannak beterjeszt­ve, végleges döntés valószínűleg októberben születik ebben az ügy­ben. A tanévnyitó ünnepségen részt vett Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke. Az ünnepség a Szózat eléneklésé­­vel ért véget. Ennek a városnak nem csak múltja van, de jövője is! Még véget sem ért a Bessenyei György Tanárképző Főiskola bereg­szászi speciális képzősűrtagozatának tanévnyitó ünnepsége, már gyüle­keztek az emberek a Kossuth téren. Hosszú sorokban vonultak fel a köz­ponton át a népviseletbe öltözött műkedvelő együttesek. A Beregszász alapításának 900. évfordulója tiszteletére rendezett nagygyűlést Pataki István, a Városi Tanács elnöke nyitotta meg. Üd­vözölte a vendégeket: Lábody Lász­ló címzetes államtitkárt, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Szabó Tibort, Magyarország ungvári konzulját, Budapest IX. és XI. kerületei önkormányzatainak, Vásá­rosnamény, Gödöllő, Hatvan, Mis­kolc polgármesteri hivatalainak képviselőit, a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanárait, minden beregszászit. Hitman Tibor, a járási közigazgatás elnöke ünnepi beszédében elmondta: a város, akárcsak egész Ukrajna, súlyos időket él át, de reményt keltő, hogy békesség és egyetértés uralkodik polgá­rai körében. Ismernünk kell szülőföldünk történelmét, büszkélked­nünk kell vele, ápolni szokásainkat, hagyományainkat, kultúránkat.­Nehéz feladatok állnak Beregszász előtt, de szorgalmas és alkotó munkával, közös akarattal meg lehet oldani azokat. Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke kihangsúlyozta: a város és vidéke történelmének tárgyilagos és tu­dományos feltárására szükség van, hiszen minden beregszászinak is­mernie kell a város múltját, hogy minden erejével munkálkodni tud­jon boldog jövője érdekében. Majd a beregszászi, nagybégányi, csornai, guti, gáti, kovászói, borzso­­vai műkedvelők vették birtokukba a rögtönzött színpadot és a teret, több mint kétórás színes, gazdag műsor­ral szórakoztatták a nagyszámú közönséget, amely a szemerkélő eső ellenére sem hagyta el a teret. A közös cél érdekében együtt kell munkálkodni Délután a járási közigazgatási hi­vatal üléstermében kerekasztal­­beszélgetésre került sor arról, milyen szerepe van a hagyományok ápolásának és a történelmi múlt emlékei megbecsülésének a kisebb­ségek megmaradásában. Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke vitaindító előadásában feltette a kérdést: érdemes-e a továbbiakban is szorgalmazni szobrok, emlék­táblák avatását, hagyományőrző ün­nepségek szervezését? Mert vannak, akik megkérdőjelezik ezt! A kerekasztal-beszélgetés részt­vevői egyöntetű igennel válaszoltak a kérdésre. Dr. Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség főtitkára nagyra értékelte azt a munkát, amit a kárpátaljai ma­gyar társadalmi és kulturális szer­vezetek végeznek. Kihangsúlyozta: a honfoglalás 1100 éves évfordulóját méltó módon kell megünnepelni Kárpátalján is, a Budapesten létre­hozott Kárpátaljai Szövetség kész aktívan és mindenben közreműköd­ni ennek érdekében. Vári Fábián László, a KMKSZ járási szervezetének elnöke sajnálatát fe­jezte ki amiatt, hogy Kárpátalja ma­gyarsága nem használta ki kellőkép­pen az 5—6 évvel ezelőtt felkínált lehetőségeket, az idő múlásával megoszlott lelkesedése. Pedig min­den magyar társadalmi és kulturális szervezet egyet akar, de különböző utakon és különböző elvek alapján szeretné megvalósítani céljait. Óva­kodnunk kell minden olyan kije­lentéstől, hangsúlyozta a felszólaló, amely másokban sértődöttséget, sőt haragot szül, jövőnket csak úgy épít­hetjük, ha a közös cél érdekében fél­retesszük nézete­l­térése­i­n­ket. Dr. Vaszócsik Lászlóné, a Munká­csi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör elnöke részletesen ismertette az eddig elvégzett munka­ ünnep eredményeit, de egyúttal vázolta azokat a nehézségeket, gáncsos­­kodásokat is, amelyekkel meg kell küzdeni. Dr. Szöllősy Tibor, a Técsői Hollósy Simon Kör elnöke rámuta­tott arra, hogy a szobrok, az emlék­táblák nemzeti múltunk kincsei. Míg Beregszász, Munkács, Ungvár környékén természetes a magyarság identitástudata, addig a Felső Tisza vidékén az már csak reflexszerű, nincs kellően tudatosítva. Benda István, a Kárpátaljai Szövetség elnökségének és a Bereg­szászért Alapítvány kuratóriumának tagja a köztemetők siralmas ál­lapotára hívta fel a figyelmet. Fergeteges siker volt. Este a járási kultúrház nagyter­mében az Illyés Gyula Magyar Nem­zeti Színház bemutatta új darabját, a Sólyompecsenyét, melyet G. Boc­caccio Decameronja alapján Vid­­nyánszky Attila főrendező állított színpadra. A bemutató kétségtelenül részletes elemző cikket érdemel, de annyit elöljáróban el lehet mondani, hogy fergeteges sikere volt! Két órán át kacagtunk a sikamlós, pajzán történeteken és úgy éreztük, a színészek is élvezték a játékot. Szűcs Nelli, Alikina Kátya, Tóth László, Trill Zsolt, Varga József, Nagy István, Kristán Attila könnycsordultig meg­nevettettek minket. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez a darab lesz az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház első igazán átütő sikere Kárpátalján. Hazajöttem! Zsúfolásig megtelt este a városi zeneiskola hangversenyterme. Be­regszászi Olga színművésznő estje kétségtelenül az ünnepségsorozat egyik legfényesebben ragyogó gyöngyszeme volt. — Amikor meglátogatom Bereg­szászon élő édesanyámat, barátai­mat, mindig úgy érzem, hazajöttem. Itt, ebben a városban születtem, itt indultam el pályámon és az itteni élményekből merítek ma is erőt további munkámhoz — mondta Be­regszászi Olga bevezetőképpen. Műsorának első részében Pilinsz­ky János és Tollas Tibor költők általa megzenésített verseit adta elő, másik részében a »Gyűlölök és szeretek« című pódiumjátékából kaptunk ízelítőt. Majd befejezésképpen je­lenlévő egykori tanárainak, diáktársainak néhány gyönyörű orosz románsszal kedveskedett. Mindenkit elbűvölt a művésznő finom modora, gyönyörű hangja, közvetlensége, kedvessége, könnybe lábadt szemmel hallgattuk gazdag műsorát. De jó lenne a jövőben többször találkozni vele! Lampert herceg emlékére Szeptember 17-én, vasárnap a be-­­­regszászi római katolikus templom búcsúnapján, a Szent Kereszt felma­­gasztalásának ünnepén Reizer Pál szatmári megyéspüspök celebrálta a misét és mondotta a szentbeszédet A főtisztelendőt Sándor atya köszöntötte. — A Szatmári Egyházmegye híveinek üdvözletét hoztam nektek és áldásomat nemes, áldozatkész munkátokra — mondta a püspök. — Velünk együtt sokat szenvedett ez a vidék az elmúlt évszázadok, az utóbbi évtizedek során, de népének Istenbe vetett hite nem rendült meg. Amit lehet, megteszünk a kárpátal­jai római katolikus hívek érdekében. Isten adjon erőt és kitartást nektek a nehézségek leküzdéséhez! A szentmise után került sor a ró­mai katolikus templom előtti téren Lampert herceg, Beregszász ala­pítója emléktáblájának, Ortutay Zsuzsanna szobrász és keramikus művésznő gyönyörű alkotásának leleplezésére. Csanádi György Jurányi József Fotó: Csanádi Ünnepélyes megnyitó Az első évfolyamosok eskütétele

Next