Kárpáti Igaz Szó, 2000. április-június (81. évfolyam, 45-89. szám)

2000-04-01 / 45-46. szám

2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT KÖZÉLETI LAP 45—46. (15 979—15 980.) szám­­ SZABADÁRAS A megyei tanács ülésszakán elfogadták a költségvetést Az idei megyei költségve­tés 249 millió 384,7 ezer hriv­­nya bevételt tervez, amiből 193 millió 957,2 ezer az állami dotáció és 20 millió a szub­venció. Ebből könnyű kiszá­mítani, hogy saját eszkö­zeinkből mindössze 35 millió 427,5 ezer hrivnyát teremtünk elő. A következtetés önma­gától adódik: a kiadások fi­nanszírozása ebben az évben is a központ jóakaratától függ. Milyen regionális politikát lehet folytatni pénz nélkül? Miben lehet dönteni, ha a fel­tételeket Kijev diktálja? Be­­szélhetünk-e önállóságról, ha a pénzt elszippantják a me­gyéből, aztán hosszas kilin­cselés után egy részét visz­­szaadják?! Érdekes módon erről most nemigen esett szó a megyei tanács ülésén. A képviselők mintha belenyugodtak volna abba, hogy a dolgokon nem lehet változtatni, egyikük­­másikuk csak a választókerü­lete számára próbált valami­vel több pénzt szerezni, mint amennyit előirányzott a terv. Többnyire persze sikertele­nül, hiszen amit előzetesen elosztottak, azt legfeljebb úgy lehetett volna újraoszta­ni, hogy valahonnan elvesz­nek (mert tartalék, felesleg nem volt), azt viszont mások nem engedték. A tizedik ülésszak második ülésén Ihor Kril, a megyei közigazgatás elnökhelyettese számolt be az idei költségve­tésről. A társbeszámolót Andrij Fedcsenko, a megyei tanács költségvetési állandó bizottságának elnöke tartot­ta. A kiadások kapcsán minde­nekelőtt azt kell megjegyez­ni, hogy akárcsak az állami költségvetés, a megyei is szo­ciális orientáltságú, a szociá­lis védelemre, az egészség­ügyre jelentős összegeket szánnak. Támogatják a sajtót is. Fur­csamód azonban azokkal a kiadványokkal szemben a leg­szűkmarkúbbak, melyeknél ők az alapítók. A Novini Za­­karpattya 50 ezer, a Kárpáti Igaz Szó 40 ezer hrivnyát kap tőlük erre az évre, ezzel szem­ben a Mology Zakarpattya (a harmadik olyan újság, mely­nek gazdái) — 100 ezret, 25— 25 ezerrel támogatják a Kráj és az M-Stúdió tévétársasá­got, 50 ezerrel a megyei tele­vízió- és rádiótársaságot, vi­szont 500 ezret kap a Zakar­pattya elnevezésű televízió, s mindössze 100 ezret a sajtóü­gyi és információs bizottság a járási lapok támogatására. Említsünk meg még néhány tételt a költségvetésből: 2 millió hrivnyát szánnak gyü­mölcs- és szőlőtelepítésre, kö­zel 8 milliót kapnak a kórhá­zak, több mint 6,8 milliót for­dítanak a rászorulók élelmi­szerrel való segítésére, 75,4 ezer hrivnyát a háborús ve­teránok telefonjainak felsze­relésére, 1,2 milliót a háborús veteránok és rokkantak szá­mára biztosított kedvezmé­nyek ellentételezésére, 300 ezret a téli előkészületekre. A Nagyija megyei jótékonysá­gi alapítványon keresztül minden képviselőnek a ren­delkezésére bocsátanak 3-3 ezer hrivnyát, amit az anyagi segítségért hozzájuk forduló választók között oszthatnak szét. A költségvetéshez hozzá­szólt Viktor Baloga, a megyei közigazgatás elnöke és Vaszil Durdinec katasztrófaelhárí­tási miniszter is. A testület el­fogadta az idei költségvetést. Az ülésszakon még számos más kérdés is napirenden sze­repelt. Jóváhagyták az 1998. évi megyei költségvetés tel­jesítéséről szóló beszámolót. Tájékoztatás hangzott el ar­ról, hogyan halad az agrárre­form a megyében. Döntés született, hogy támogatják a vállalkozói tevékenységet, hogy az ilosvai járási Szik­én július 2-án tartják a képvise­lő- és az elnökválasztást, a megyei tanácsból kivált kép­viselők helyébe pedig július 23-án választanak újakat. Ungváron Sztepan Szember, Munkácson Vaszil Iltya, a be­regszászi járásban Braun Bé­la, a nagybereznaiban Ivan Rohacs, a técsőiben Volodi­­mir Bohácsik, a szolyvaiban pedig a közelmúltban mandá­tumot kapott Ihor Fedikovics helyett kell új képviselőt vá­lasztani. Az említettek a hata­lom végrehajtó szerveiben dolgoznak, ezért nem lehet­nek képviselők. Be kell tölte­ni a meggyilkolt Mihajlo To­kár munkácsi és a közúti balesetben elhunyt Mihajlo Hluhan perecsenyi járási kép­viselő helyét is. Ivan Ivancso, a megyei ta­nács elnöke Volodimir Rohá­­csiknak, Braun Bélának, Ivan Rohácsnak, Sztepan Szem­­bernek és Ihor Fedikovicsnak képviselői tevékenységük elismeréseként átnyújtotta a megyei tanács díszoklevelét. Az ülésen határozat szüle­tett arról is, hogy az árvíz kö­vetkeztében tönkrement há­zak újjáépítésére, illetve felú­jítására adott kölcsönöket pénzsegélynek tekintik, amit a megyei állami közigazgatás nyújtott az állampolgároknak. Baksa Lujza Kábítószer-kereskedel­em Kárpátalján Terj­ednek a szintetikus szerek A milícia munkatársai tisz­tában vannak azzal, hogy me­lyek is azok a helyek Kárpát­alján, ahol a kábítószerek nagy része forgalomba kerül. A központok Ungváron, Mun­kácson és Huszton vannak, konkrétabban pedig azokon a közkedvelt szórakozóhe­lyeken, melyeket zömmel az if­jabb korosztályok látogatnak. — Gyakran előfordul — szögezte le Vitalij Simonyak milícia százados, a megyei bel­ügyi főosztály kábítószer-el­lenes csoportjának vezetője minapi sajtókonferenciáján —, hogy munkatársaink meglepetésszerűen csapnak le azokban a bárokban, disz­kókban, melyekről gyanítjuk, hogy a kábítószer-kereskede­lem gócpontjai, de valójában ritkán járnak eredménnyel. Pedig a mámor jelei látszanak a társaságon, ott van az a különös illat a levegőben, ami semmivel sem téveszthető össze. A milíciának ugyan meg­vannak a konkrét feltételezé­sei arról, hogy milyen úton­­módon kerülnek forgalomba megyénkben a kábítószerek, és olykor-olykor sikerül is fel­számolniuk egy-egy csator­nát, bűnszövetkezetet, ám erőfeszítéseik gyakran mégis árnyékbokszolásnak tűnnek. (Befejezés a 3. oldalon.) ET-tájékoztatás Borisz Taraszjuk külügy­miniszter telefonon tájékoz­tatta Walter Schwimmen, az Európa Tanács főtitkárát az ukrán alkotmánybíróságnak az intézményi reformra vonat­kozó népszavazással kapcso­latos döntéséről. Az Interfax-Ukraina hír­­ügynökségnek a külügymi­nisztérium sajtóosztályától származó értesülése szerint Walter Schwimmer kedvező­en fogadta az alkotmány­­bíróság döntéshozatalának tényét, amely megerősítette, hogy Ukrajnában létezik a demokrácia fejlődésével kap­csolatos problémák megoldá­sára szolgáló erős jogi alap. Mihajlo Pohrebinszkij sze­rint a népszavazás továbbra is Damoklész kardjaként függ a parlamenti többség feje felett. A neves ukrán polito­lógus úgy véli, hogy a 2. kérdés , amely szerint a par­lament feloszlatható, ha egy hónapon belül nem jön létre a többség, illetve ha három hónapon belül nem fogadja el a költségvetést — alapul szolgálhat az elnöknek a törvényhozás feloszlatására. ­ Április 16. — össznépi referendum Leonyid Kucsma aláírta az új rendeletet Leonyid Kucsma elnök az alkotmánybíróság döntésének megfelelően szerdán rendeletben módosította az április 16-ra kiírt népszavazás kérdéseit —jelentette az Interfax-Ukraina. Az elnök január 15-én írt alá rendeletet népszavazás meg­tartásáról. Az eredeti szavazólapon hat kérdés szerepelt volna, közülük több az alkotmány megváltoztatására vonatkozott. A népszavazás kérdései nagy vihart váltottak ki az ukrán belpolitikai életben, és az Európa Tanács parlamenti közgyű­lésének jelentéstevői is bírálták azokat. Képviselők két cso­portja is az ukrán alkotmánybírósághoz fordult, amely szerdai — megfigyelők által kompromisszumosnak ítélt — döntésében megállapította: a népszavazáson felteendő első és hatodik kérdés ellentétes az ország alaptörvényével. Az első kérdés olyan alkotmánymódosításra vonatkozott, amelynek értelmében az elnöknek joga lett volna feloszlatni a törvényhozást, amennyiben a népszavazáson a szavazópol­gárok bizalmatlanságukat fejezik ki a törvényhozás iránt. A hatodik kérdés az alkotmánynak népszavazás útján történő elfogadását célozta. Mindezek után április 16-án az ukrán szavazópolgárok véleményét négy kérdésről kérik ki. Ezek: a parlament felosz­latásának lehetősége, a képviselők mentelmi jogának korlá­tozása, a törvényhozás létszámának csökkentése és a kétka­marás parlament létrehozása. Leonyid Kucsma elnök korábban több alkalommal a re­formok megvalósításának szükségességével és ezzel kapcso­latban a parlament működőképességének biztosításával in­dokolta a népszavazás megtartását.. Árvízveszély és földcsuszamlás Az elmúlt napok esőzése folytán folyóin­kon újabb árhullám alakult ki, tájékoztatta la­punkat Szerhij Karpecsenko, a megyei ka­tasztrófaelhárítási főosztály vezetőjének he­lyettese. Az áradások mellett a megújuló föld­csuszamlások okoznak gondot megyeszerte. Az áradások egyelőre nem okoznak külö­nösebb gondokat. A Tiszán és mellékfolyóin levonuló ár nem fenyegette eddig települé­seinket, bár nem kizárt annak lehetősége, hogy Técső egyik kerületét ismét elönti a Ti­sza. Salánk térségében a Borzsa, Csap kör­nyékén pedig a Tisza és a Latorca lépett ki medréből és öntötte el az árteret. 29-re virradóan a técsői járásban Vilhivci faluban mozdult meg a talaj. A földcsuszam­lás során egy lakóház és néhány melléképü­let megrongálódott. Sajnos, a földmozgás nem állt meg, a talajon 5 méter széles repedé­sek tátongnak és további hét lakóház került veszélybe. A lakókat kiköltöztették. Személyi sérülés eddig szerencsére nem történt. A tér­ségben feszült helyzet alakult ki, de mint a főosztályvezető-helyettes elmondta, nincs pánikhangulat. A lakosság fegyelmezetten vi­seli az újabb természeti csapás következmé­nyeit. Balogh Csaba Arad a Latorca. Fotó: Markovics Mátyás A Kárpáti Igaz Szó 80 éve az Ön lapja! 2000-ben is legyen lapunk olvasója! Az előfizetést minden postahivatal elfogadja! _____ Kárpáti Igaz Szó — A hiteles közéleti lap

Next