Kárpáti Igaz Szó, 2000. július-szeptember (81. évfolyam, 90-140. szám)

2000-07-01 / 90-91. szám

/80 éve / Kárpátalját ünnepelték Kijevben Kárpátalja Ukrajnával va­ló újraegyesülése 55. évfor­dulója alkalmából az Ukrán Nemzeti Operában ünnepi estre került sor. Olekszandr Omelcsenko, Kijev polgár­­mestere Leonyid Kucsma el­ nök szívélyes jókívánságait tolmácsolva elmondta, hogy 55 évvel ezelőtt, június 29-én a Kárpátalja Ukrajnával való újraegyesüléséről szóló szer­ződés aláírásával megvalósult a kárpátaljaiaknak az a régi vágya, hogy az egységes uk­rán családban éljenek. Nem véletlen, hogy az eltelt idő­szakban a megye jelentős eredményeket ért el a népgaz­daság valamennyi ágában és a szellemi életben. Viktor Baloga, a megyei ál­lami közigazgatás elnöke arra mutatott rá, hogy a vidék la­kosai mindenkor érzékelték és érzékelik az állam támogatá­sát. Leonyid Kucsma három­szor járt Kárpátalján, amikor két évvel ezelőtt súlyos árvíz pusztított.Viktor Baloga be­számolt vidékünk gazdasági fejlesztésének új megközelíté­seiről, rámutatva arra, hogy jelenleg 42 beruházási terv valósul meg 182 millió ameri­kai dollár értékben. Az ünnepi gyűlésen részt vett Volodimir Litvin, az el­nöki hivatal vezetője, Boh­­dan Sztupka művelődési és művészeti miniszter jelen vol­tak Kárpát-Ukrajna Népbi­zottságai I. kongresszusának küldöttei, a Kijevben élő kár­pátaljaiak társadalmi szerve­zetének tagjai. Megyénk mű­vészkollektívái nagyszabású koncertet adtak. Viktor Juscsenko Salzburgban Ukrajna a gazdasági növekedés útján Ukrajna a közép- és kelet­európai országok többségé­hez hasonlóan tudatosan vá­lasztotta az eurointegráció útját. Erről Viktor Juscsenko miniszterelnök nyilatkozott a közép- és kelet-európai orszá­gok gazdasági csúcsértekez­letén. Salzburgban felszólal­va a kormányfő rámutatott arra, hogy a fejlődés európai útját választva az ukrán kor­mány a mélyreható gazdasá­gi reformok mellett kötelezte el magát. Az átalakítások cél­ja a fejlett európai országok­ban érvényesülő szociális és gazdasági viszonyok modell­jének kiépítése Ukrajnában. Viktor Juscsenko ismertet­ te azokat az idei eredménye­ket, amelyek arról tanúskod­nak, hogy Ukrajna a gazda­sági növekedés útjára lépett. A függetlenség évei alatt elő­ször fordult elő 5,4 százalékos GDP-növekedés, és pozitív változások figyelhetők meg a népgazdaság valamennyi ágában. Stabil a valutaárfo­lyam, alacsony az infláció, emelkednek a lakossági jöve­delmek, növekednek a befek­tetések. A miniszterelnök sza­vai szerint az állam eleget tesz a Kereskedelmi Világszerve­zethez való csatlakozás felté­teleinek. Az Európai Uniónak Ukrajnával kapcsolatos stra­tégiája pedig tág lehetősége­ket biztosít az EU-hoz fűződő kapcsolat elmélyítésére. Vi­szont sajnálatos módon nem ad választ az ország szem­pontjából elvinek tartott kér­désre­­— az EU-tagság kilá­tásaira. Ez a bizonytalanság hátráltatja számos más prob­léma megoldását, melyek kö­rébe tartozik az Ukrajna és EU közötti határkérdés. Mint Viktor Juscsenko megjegyez­te, az EU-bővítés nem történ­het teljesen fájdalommente­sen, az első hullámban a re­gionális kapcsolatok bizo­nyos gyengülésével fog fizet­ni Közép- és Kelet-Európa. A vízumkényszer bevezetése mindenképpen negatívan fog hatni a régió politikai, gazdasági és emberi kapcso­lataira. Ukrajna miniszterelnöke felkérte a fórum résztvevőit, hogy az EU bővítésének kö­vetkezményeit ne ötéves táv­latra mérjék fel, hanem hosz­­szabb távra. A jelenlegi és jö­vőbeni európai stabilitás ér­dekében változtatni kell ma­gának a­ bővítésnek az ideo­lógiáján. Ukrajnának az EU-ban a helye Stratégiai, gazdasági és po­litikai értelemben egyaránt ostobaság lenne Ukrajnát, Európa e fontos részét ki­hagyni az egyesített Európá­ból — jegyezte meg Günter Werh­egen, az Európai Bi­zottság EU-bővítéssel foglal­kozó biztosa a közép- és ke­let-európai országok gazda­sági értekezletén felszólalva. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna fejlődése, stabilitása az egész Európa számára igen fontos. Az európai integráció kulcs­­fontosságú és egyetlen or­szág sem maradhat ki a bőví­tésből. Az osztrák elnök megfogal­mazása szerint jelenleg rend­kívüli fontossággal bír a to­vábbi európai bővítés távla­tainak kijelölése. A 2005-ig terjedő időszaknak döntő je­lentősége van. Támogatta Jacques Chirac francia elnök­nek azt a kezdeményezését, hogy hívjanak össze EU- csúcstalálkozót az egységes európai házba való integrá­ció sürgető kérdéseinek meg­vitatására. Nem engedhető meg, mondotta, hogy újabb falak és határok osszák meg Európát. Nincs hitelmegállapodás Ukrán illetékesek napok­ban elhangzott derűlátó kije­lentései ellenére a Nemzetkö­zi Valutaalap (IMF) Kijevben tárgyaló küldöttségével nem sikerült megállapodni a koráb­ban megadott, majd befa­gyasztott hitel folyósításának folytatásáról. A Kijevből távozó IMF- képviselők elmondták, hogy a Valutaalap még nem tartja időszerűnek a hitelfolyósítás felújítását. Az IMF szeptem­berben állította le a 2,6 mil­liárd dolláros hitelprogramot a gazdasági reformok lassú­ságára hivatkozva. Ukrán kormányzati ille­tékesek abban bíztak, hogy az IMF már ősszel folyósít köl­csönt a volt szovjet tagállamnak, amelynek jelentős küladósságot kell az idén törlesztenie. Az egyik független ukrán elemző szerint a kijevi kor­mány eltúlozza az IMF fon­tosságát. Mint mondta: az ukrán gazdaság erősödik, az exportból származó valuta­­bevételek nőnek, és egyre több pénz folyik be a kész­pénzes privatizációból, így tehát az országnak egyre köny­­nyebb rendeznie külső adósságát. Heti műsorok 7—10. oldal Vendégünk: Lizanec Péter professzor 13. oldal Szociálpolitika és gazdasági háttér 4. oldal Kis lépés... nagy lépés... 5. oldal 2000. JÚLIUS 1., SZOMBAT KÖZÉLETI LAP 90—91.(16 024—16 025.) szám SZABADÁRAS Döntött az Alkotmánybíróság Módosítás előtt az Alaptörvény »A népi kezdeményezésű országos referendum eredmé­nyei szerinti Alkotmány­mó­dosításról« szóló törvényter­vezet összhangban áll az or­szág Alaptörvényének 157. és 158. cikkelyével. Erre a kö­vetkeztetésre jutott Ukrajna Alkotmánybírósága, miután a­­Legfelső Tanács beterjesz­tésére megvizsgálta az elnök által javasolt dokumentumot. A törvénytervezet 1. cikke­lyének első pontja úgy mó­dosítja az Alkotmány 76. cik­kelyének első részét, hogy a »négyszázötven« szót »há­romszáz« szóra kell cserélni, ami azt jelenti, hogy a Legfel­ső Tanács képviselőinek lét­száma 150 fővel csökken. Az említett rész nem mond ellent az Alkotmány 157. cikkelyé­nek, mert az ilyen változtatá­sok nem korlátozzák és nem hatálytalanítják az emberi jo­gokat és szabadságjogokat, nem irányulnak Ukrajna füg­getlensége és területi integri­tása ellen. Ukrajna állampol­gárait a parlament mennyisé­gi összetételének csökkenté­se nem fosztja meg a válasz­tásokban való részvétel lehe­tőségétől. Az országos referendum eredményeképpen a tör­vénytervezet az Alkotmány 80. cikkelye 3. részének kiik­tatását, vagyis a képviselői mentelmi jog korlátozását ja­vasolja, viszont a népképvi­selők változatlanul nem visel­nek jogi felelősséget a parla­mentben való szavazás ered­ményeiért, illetve a megnyi­latkozásokért. Kivételt a sér­tésekért és rágalmazásért vi­selt felelősség képez. Az Alkotmánybíróság ab­ból indul ki, hogy ezek a mó­dosítások a népképviselők­nek csak a különleges státu­sára vonatkoznak és nem be­folyásolják az állampolgárok alkotmányos és szabadságjo­gait. Ezért az Alkotmány 80. cikkelye 3. részének kiiktatá­sa nem mond ellent az Alap­törvény 157. cikkelyének. A törvénytervezet ugyan­akkor a 90. cikkely egy új, 3. résszel történő kiegészítését ajánlja a következő tartalom­mal: »Ukrajna elnöke úgy­szintén határidő előtt meg­szüntetheti az Ukrán Legfel­ső Tanács hatáskörét, ameny­­nyiben az Ukrán Legfelső Ta­nács egy hónapon belül nem tudja kialakítani az állandóan működő parlamenti többsé­get, vagy abban az esetben, ha három hónap folyamán nem hagyja jóvá az Ukrán Miniszteri Kabinet által elké­szített és a megállapított rendben beterjesztett állami költségvetést.« EBESZ-főbiztos Ukrajnában Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa az ukrán alkotmány, illetve a nemzetiségi törvény maradéktalan teljesítését vár­ja a kijevi kormánytól. Max van der Stoel erről Kijevben újságíróknak beszélt arra a kérdésre válaszolva, hogy ukrajnai körútja során tapasz­talta-e az orosz ajkú lakosság jogainak csorbítását. A főbiztos elmondta, hogy ukrajnai tartózkodása alatt sok információ és dokumen­tum gyűlt össze, amelyeket fi­gyelmesen tanulmányozni fognak. Az Interfax-Ukraina­ hírügynökség jelentése sze­rint nem zárta ki, hogy doku­mentumok áttekintése után újabb konzultációt tart az ukrán kormánnyal. A kisebbségügyi főbiztos ukrajnai útján­­ ellátogatott Harkivba, Lvivbe, Odesszába és a Krími Autonóm Köztár­saságba, ahol az orosz ajkú la­kosság nyelvi jogainak hely­zetét kísérte figyelemmel. Mikola Zsulinszkij minisz­terelnök-helyettes az újság­írók előtt kijelentette: nincs alap olyan feltételezésre, hogy Ukrajnában az orosz anyanyelvű lakosok jogait, igényeit nem veszik kellőkép­pen figyelembe. Emlékezte­tett az országban működő számos orosz tannyelvű isko­lára, főiskolára, orosz nyelvű színházra, kiadóra. Max van der Stoel több mint 30, Ukrajnában működő külképviselet képviselőivel a deportált krími tatárok vissza­telepítéséhez nyújtott nem­zetközi segítség kérdését is megvitatta. Kiemelte, hogy két év alatt a kormány határo­zott előrehaladást ért el a ki­telepített népek problémái­nak megoldásában. A talál­kozón elhangzott, hogy há­rom év alatt mintegy 10 millió dollár nemzetközi támogatás érkezett a krími tatár problé­ma megoldására. Az ukrán kormány az EBESZ-szel és az ENSZ-szel közösen száz programot készített elő a Sztálin által 1944-ben kitele­pített és most hazájába vissza­térő krími tatárok humanitári­us és szociális problémáinak megoldására. Adófizetői oklevelek vállalkozóknak A megyei állami közigazga­tás kistermében kedden ki­sebb ünnepség keretében nyújtották át az úgynevezett adófizetői okleveleket. Ihor Kril, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy az adófizetői oklevelet a vállal­kozói tevékenység támogatá­sára és fejlesztésére vezették be megyei kezdeményezésre. Az idevágó határozatot a me­gyei tanács 10. ülésszaka hozta. Az okmányt azok a vállalatok kapják, amelyek egy dolgozóra kivetítve kü­lönösen magas adó- és járu­lék­­összeget fizetnek. Ihor Kril elmondta azt is, hogy az adófizetői oklevél bizonyos előjogokat nyújt, többek kö­zött az ellenőrzések szem­pontjából, valamint a termé­szeti kincsek használati jo­ga elnyerése, pénzügyi támo­gatás megszerzése, licencek kiadása, pályázatok elnyeré­se szempontjából. A benyújtott kérelmeket bizottság bírálta el és 28 vál­lalatot (vannak köztük rész­vénytársaságok, kft.-k, kis-, vegyes- és leányvállalatok egyaránt) tartott érdemesnek az adófizetői oklevélre. Az ünnepségen jelen levő Kosztyantin Rupcsev, a me­gyei állami adóügyi admi­nisztráció megbízott elnöke és helyettes elnöke, Marta Voloscsuk, valamint Anatolij Szinisin, a gazdasági és tulaj­donjogi főosztály helyettes vezetője és természetesen Ihor Kril, gratulált és további jó munkát kívánt mindazon vállalatoknak, melyek képvi­selői elsőként vehették át az adófizetői okleveleket. (kökényest) A Kárpáti Igaz Szó 80 éve az Ön lapja! 2000-ben is legyen lapunk olvasója! Az előfizetést minden postahivatal elfogadja! Kárpáti Цш Szó-A hiteles közéleti lap

Next