Kárpáti Igaz Szó, 2000. október-december (81. évfolyam, 141-188. szám)
2000-10-05 / 141. szám
2. Kárpáti Igaz Szó Tartalmasan ünnepelt a megyeszékhely (Befejezés) Ezeket az alkotásokat pedig a filharmónia kamarazenekara, a zeneművészeti szakközépiskola népi hangszeres zenekara, a Cantus kamarakórus, Natália Viszkca orgonista, érdemes művész, Okszana Ilnicka énekes szólista, érdemes művész és mások szólaltatták meg magas színvonalon. A képzőművészet iránt "érdeklődő ungváriakra is gondoltak. A Kárpátaljai Megyei Boksay Szépművészeti Múzeumban kiállítás nyílt Vlagyimir Klimkovics festő képeiből. A tárlatnyitáson felszólalók — Sztepan Szember ungvári polgármester, Emil Landovszkij polgármester-helyettes és Vaszil Haborec, a művelődési főosztály vezetője — hangsúlyozták, hogy nem véletlenül esett a választás erre a művészre, mivel munkáinak zöme Ungvárt ábrázolja, tehát a kiállítás jól illeszkedik a város napja rendezvénysorozatába. S valóban, ha szétnézünk a múzeum két termében, azt tapasztaljuk, hogy megyei székvárosunk nevezetességei, régi épületei, utcái, parkjai köszönnek vissza a vásznakról: a vár, a Káptalan utca, de itt van a város széles panorámája is madártávlatból. Néhány munka Ungvár környékét örökíti meg— a nevickei várat, a nevickei duzzasztót az Ungon, a hajnali derengésbe burkolózó Gerényi, Onokóc egy részletét. A Függetlenség parton aszfaltrajz-versenyen mérték össze teremtő fantáziával párosuló tehetségüket az ungvári gyerekek, a Posta téren pedig diszkózhattak a fiatalok. Az Ungvár napja rendezvénysorozat keretében szervezett programok közül kiemelkedett a Posta téren vasárnap délután tartott ünnepség. A megyeközpont minden tekintetben sokszínű, Kárpátalja gazdasági, kulturális, politikai centruma. Történelmi múltja ezredévre nyúlik vissza, patinás épületei jelzik, múltjára büszke fejlődő európai város. A vár, a görög katolikus székesegyház, megannyi műemlék az előttünk járt nemzedékek szorgalmát bizonyítják, ezek megőrzése pedig jelzi, hogy mostani lakói valóban otthonuknak érzik az Ung-parti települést, a fiatalok nagy száma pedig annak a bizonyítéka, hogy Ungvárnak van jövője — mondta bevezetőjében Sztepan Szember polgármester. Ungvár igazi európai város — emelte ki köszöntőjében Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke. A városnak számos híres szülöttje volt és van, akik tevékenységükkel nem csupán helyben, hanem országszerte, sőt világszerte is öregbítették Ungvár hírnevét. Erre a városra joggal lehet büszke valamennyi lakója. Nuszer Ernő, a megyei tanács elnökhelyettese az ifjúság városaként említette Ungvári. Megjegyezte, hogy az ilyen ünnepségek fontosak és sokatmondóak, mivel közösséget formálnak. A történelmi előzményeket vázolta köszöntőjében Sufrics Nesztor parlamenti képviselő, aki elmondta: büszke arra, hogy e város szülötte. A képviselő nagyra értékelte az első szabadon választott ungvári képviselőtestület azon tettét, hogy elsőként állt ki a demokrácia mellett, amikor Moszkvábanmegkísérelték a kommunizmus restaurációját. Sufrics Nesztor felolvasta azt az üdvözletét, melyet Viktor Medvedcsuk, a parlament első elnökhelyettese intézett Ungvár vezetőihez és lakóihoz. A városi tanács legutóbbi ülésszakán döntés született az Ungvár díszpolgára cím odaítéléséről. E megtisztelő elismerésben Spenik Ottó professzor, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia levelező tagja, az akadémia ungvári elektronfizikai kutatóintézetének igazgatója, Ivan Oznobkin, a Tisza Termelési Egyesülés nyugalmazott igazgatója és Kontratovics Ernő festőművész részesült. A kitüntetésről tanúskodó oklevelet Sztepan Szember adta át. Ő nyújtotta át azokat a díszokleveleket is, amelyekkel a kultúra, a közművelődés, a közoktatás, a társadalmi élet, a gazdaság, a művészetek terén kiemelkedő teljesítményt nyújtókat jutalmaztak. Az ünnepség hivatalos része után nagyszabású koncert következett. Barát Mihály Horváth Sándor Fotó: Markovics Mátyás Karnevál és vásár (Befejezés) Délután a BMKSZ szervezésében került sor a Fedák Sári-emléktábla felavatására szülőháza, az egykori Fedákkastély falán (ma a Kárpátaljai Református Egyház püspöki hivatala). Az emléktábla domborművének alkotója Tóth Emőke zsennyei szobrászművész. A felszólalók — Zubánics László történész, a Beregi Hírlap főszerkesztője, Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke, Revák István, a járási tanács elnöke, Zsupán József polgármester — ismertették a neves színésznő életútját, illetve méltatták munkásságát. Dalmay Árpád, az emléktábla-állítás kezdeményezője a színésznő rehabilitálásának fontosságát hangsúlyozta. Horkay Sámuel, a KMKSZ beregszászi városi szervezetének elnöke kiemelte, hogy Fedák Sári azért tudott naggyá lenni, mert becsvágya mellé szívósság és kitartás, is párosult. Horkay László református püspök ünnepi köszöntőjében a szeretet, a megbocsátás fontosságára hívta fel a figyelmet. Nagy szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket Szuromi Antal, Magyarország ungvári konzulja. Az ünnepséget Dévay Nagy Kamilla művésznő és a tanítvány, a beregszászi Csobolya József, illetve a Vérke-parti városból elszármazott Beregszászi Olga előadása tette még gazdagabbá. Igen sok érdeklődőt vonzott a szépségkirálynő-választás. Beregszász 2000 szépe a beregszászi Natasa Boriszevics lett. Ezen a rendezvényen került sor a Miss Bereginfo díj átadására is. A nyertes Orosz Márta (Beregszász) lett. A fesztivál keretében került sor a Pro Urbe-díjak és a Beregszász díszpolgára cím átadására is. Idén két év — az 1998-as és a 2000-es — díjait adta át Zsupán József, Beregszász polgármestere és Pirigyi Béla,a BMKSZ elnöke. Az 1998-as Pro Urbe-díjat Jaroszlava Bandurovicsnak, az Ukrán Drámai Színház egykori rendezőjének ítélte oda a képviselőtestület, aki sajnos abban az évben elhunyt, így már nem vehette át személyesen a megtisztelő kitüntetést. A ’98-as Pro Urbe-díjat (posztumusz) Drávai Gizellának adományozta a BMKSZ és a képviselőtestület. A városi tanács képviselőtestülete 2000-ben a Pro Urbe-díjat posztumusz Ivan Hricnek, a beregszászi oktatási osztály egykori tanfelügyelőjének ítélte. A BMKSZ ebben az évben Ortutay Zsuzsa keramikust jelölte a Pro Urbe-díjra, akinek munkáját Beregszászban számtalan emléktábla őrzi. Idén dr. Lehr György miniszteri főtanácsos kapta a Beregszász díszpolgára címet. A fesztivál második napjának leglátványosabb része kétségkívül a virágkarnevál és az Oázis parkban tartott termény-, illetve virágkiállítás volt. A város és járás iskolái igazán kitettek magukért, hisz olyan virágkompozíciókkal vonultak fel, amivel akár a debreceni virágkarneválra is benevezhettek volna. A felvonuláson kétségkívül a beregardóiak aratták le a babérokat, feldíszített szekéren népviseletbe öltözött lányok és fiúk énekeltek, virágkalapban, virágesernyővel és virágkosárral vonultak a legkisebbek. És szombaton egész nap szólt a zene az Oázis parkban, főtt a bográcsgulyás, repült a hinta... Aki eljött, az jól is érezte magát. Mégiscsak szükség van ezekre a rendezvényekre, mert a mindennapi rohanásban ilyenkor kicsit megpihenünk, barátkozunk, beszélgetünk, találkozunk rég nem látott ismerőseinkkel. (kovács) Hazai élet 2000. október 5., csütörtök Az Olvasóhoz Rendhagyó, mind formájában, mind tartalmában, mind pedig terjedelmében a megszokottól minden vonatkozásában eltérő lapot tart a kezében a kedves olvasó, hiszen legutóbb valamikor az úgynevezett »kupon-korszakban« jelent meg ehhez hasonló. Akkor a súlyos gazdasági nehézség, a krónikus papírhiány kényszerítette rá a szerkesztőséget a lapterjedelem leszűkítésére, ami akor elsősorban és mindenekelőtt az újság létét és túlélését volt hivatva bizonyítani. Most viszont egészen más okai vannak a keddi lapszám kimaradásának, illetve a mai újság, »megcsonkításának«. Ezúttal ugyanis valami különös, hihetetlen, egybén szólva is felháborítóan alattomos esemény történt szerkesztőségünkben. Betöréses rablás áldozatai lettünk. A múlt hét péntekén, szombati lapszámunk leadását követően valamikor este—éjszaka betörő(k) járt(ak) szerkesztőségünk számítógép-központjában, teljes egészében tönkretéve, »kibelezve« azokat a komputereket, amelyeken az újság készül. A tolvaj vagy a tolvajok magukkal vitték a lapkészítés legbonyolultabb fázisában használt számítógépek alapjait, videokártyáit, merevlemezeit. A lopás úgy derült ki, hogy a hétvégén karbantartást végző rendszergazda nem tudta beindítani a számítógépeket. Az ügyben a rendőrség már szombaton megindította a nyomozást. Dióhéjban ennyi történt. A kár előzetes becslések szerint jócskán meghaladja az 1 ezer dollárt, ám ez csupán az elvitt alkatrészek felbecsült értéke. A realitás ugyanis egészen más, mivel a tönkretett gépeket egyszerűen nem lehet felújítani, tehát helyettük mindenképpen újakat kell vásárolnunk, ami pedig már lényegesen megnöveli a költségeket. Ez azonban a dolognak csupán az egyik oldala. Az új gépeken ugyanis még nem lehet újságot készíteni, hiszen szükség van hozzá a megfelelő, újságkészítéshez szükséges programokra, és azok rendszerezésére, mivel a programok önmagukban is csupán több millió adat halmazát jelentik, így azok rendszerezése fölöttébb időigényes, számításaink szerint mindenképpen egy hétnél több időt vesz igénybe, következésképpen addig kényszerűségből — Vaszil Ilnickij vezérigazgató önzetlen felajánlásának köszönhetően — a megyei kiadóvállalat készíti lapunkat, ám lehetőségeik miatt kisebb terjedelemben, amiért kedves olvasóink szíves elnézését és megértését kérjük. Érdeklődésből, együttérzésből és megértésből, gondjaink bajaink átéléséből az elmúlt napokban nem is volt hiány. Nagyon sok olvasónk és barátunk keresett meg bennünket itthonról és külföldről is személyesen és telefonon egyaránt. Akadt olyan kedves olvasónk is, aki például felajánlotta, hogy gyűjtést szervez a falujában, mert egyszerűen nem tudja elképzelni azt, hogy a Kárpáti Igaz Szó ne jelenjen meg. Az elsők között reagált gondjainkra a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége. Jóleső érzéssel töltött el bennünket az is, hogy kollégáink, a DINAU hírügynökség, a Szribna Zemlja FESZT, a Sztarij Zamok, stb., valamint az anyaországi médiumok — köztük a Népszabadság, az MTI, a Magyar Rádió, az RTL Klub, a Duna Televízió, a debreceni regionális televízió, stb. — a velünk történtek gyors közreadásával igyekeztek rajtunk segíteni. Külön nyilatkozatot fogalmazott meg a Magyar Újságírók Közössége. És nagy örömünkre, nincs hiány segítő szándékból sem. Hétfőn gyorssegélyként a megyei állami közigazgatás 5 ezer hrivnyát utalt át a számlánkra, és jelezte anyagi hozzájárulását nehézségeink megoldásához a budapesti székhelyű Illyés Gyula Közalapítvány is. Magyarán szólva: gondjainkban nem maradtunk magunkra, amiért ezúton is szeretnénk kifejezni hálánkat és köszönetünket. Mindebben ugyanis mi a szerkesztőségünk, és mindenekelőtt a 80 éves Kárpáti Igaz Szó iránti tiszteleti megbecsülés és elismerés megnyilvánulását látjuk, s nem utolsósorban azt, hogy amit teszünk és ahogyan teszünk, talán mégsem hiábavaló. Erdélyi Gábor