Kárpáti Igaz Szó, 2001. április-június (82. évfolyam, 48-93. szám)
2001-04-03 / 48. szám
2. Kárpáti Igai Szó Nemzetközi élet, hazai élet 2001. április 3., kedd Milosevic börtönben Mintegy hétórás tárgyalássorozatot követően vasárnap hajnalban véget ért a Slobodan Milosevic sorsa körüli belgrádi dráma: a volt jugoszláv elnök vérontás nélkül megadta magát az igazságügyi szerveknek és a belgrádi központi börtönbe szállították. Hivatalos belgrádi források közlése szerint Milosevicet hajnali fél öt körül vették őrizetbe az előkelő Dedinje negyedben fekvő jugoszláv elnöki rezidencián, ahol a politikus a hatalomból tavaly októberben történt távozása óta lakott. Milosevic nem tanúsított ellenállást és a rendőrség sem alkalmazott kényszerítő intézkedést. Milosevicet átadták a vizsgálóbírónak. Belgrádi tévék vasárnap kora reggel egymás után sugároztak olyan felvételeket, amelyeken terepjárók kíséretében három személygépkocsi hagyta el a rendőrség által nagy erőkkel körülvett rezidenciát, illetve hajtott be később a belgrádi központi börtönbe. Milosevicet szolgálati beosztással való visszaéléssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják. Az őrizetbe vételéről szóló első hírek előtt a közelben tartózkodó újságírók öt lövést hallottak a rezidencia felől. Belgrádi sajtójelentések szerint ez Milosevic magántest , őreinek vezetője, Sinisa Vucinic őrizetbe vétele idején történt és Vucinic ellenállást tanúsított. Dusan Mihajlovic szerb belügyminiszter a B92 belgrádi tévének elmondta, hogy a lövéseket Milosevic Marija nevű lánya adta le dühében, de a lövedékek senkit sem találtak el. Egyelőre nem tudni, hogy mi történt a Miloseviccsel együtt az épületben tartózkodott többi személlyel, azaz fegyveres testőreivel, családtagjaival és a rezidencia személyzetével. Milosevic letartóztatásáról összesen mintegy hétórás tárgyalássorozat folyt azután, hogy a rendőrség szombaton hajnalban sikertelen kísérletet tett a volt államfő előállítására. Milosevic péntek délutántól kezdve két napon át nem volt hajlandó átvenni a bírósági idézést, feladni magát a hatóságoknak; a BK TV értesülése szerint szombaton többször is elutasította, hogy megadja magát. A világ által lélegzetvisszafojtva figyelt drámai események sorában a belgrádi vezetés szombaton határozott támogatásáról biztosította a letartóztatást célzó rendőrségi akciót és kilátásba helyezte, hogy Milosevicet őrizetbe vétele után fegyveres felkelésre való buzdítás miatt is elítélik. A volt elnök megadásáról szombat éjszaka tárgyalások folytak a rezidencián, amelyekbe Milosevicet pártjának mérsékelt tagjai is bekapcsolódtak. A Politika belgrádi tévé szerb szocialista forrásból úgy értesült, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv és Milan Milutinovic szerb elnök is beszélt Miloseviccsel, eredménytelenül. A Politika forrása szerint a rendőrség hajnalban az akció megismétlésére készült, ami egy »klasszikus deszantos akciót« jelentett volna. A hírekből ítélve a végkifejlet másként is alakulhatott volna. Az éjszaka folyamán jelentősen megerősítették a rezidencia köré vezényelt rendőri egységeket. Egyelőre nem tudni, hogy mi volt a döntő tényező, amely Milosevicet rábírta a megadásra. Önégető pakisztáni Felgyújtotta magát hétfőn Canberrában az ausztrál parlament előtt egy pakisztáni férfi, hogy így tiltakozzon a helyi bevándorlási törvény visszásságai ellen. A szörnyű öngyilkossági kísérletnek egy iskolás csoport is szemtanúja volt, és akadt, aki azt hitte, hogy egy filmet forgatnak kaszkadőrrel. A magát benzinnel leöntő, pillanatok alatt lángba boruló férfit a parlament biztonsági őrei oltották el, majd egy sydney-i kórház égési sérülésekre szakosodott osztályára szállították. Állapota válságos. Philip Ruddock bevándorlásügyi miniszter az AP jelentése szerint elmondta: a férfi már évekkel ezelőtt letelepedési engedélyt kapott Ausztráliában, de a hatóságok elutasították azt a kérvényét, hogy családját is maga után hozassa. Távirati stílusban A Közép-Tiszán Tiszafüred és Tiszabő között a korábbi napokhoz hasonlóan igen lassú az apadás, Szolnok környékén pedig már három napja változatlan a vízállás — hangzott el a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szombati szolnoki sajtótájékoztatóján. A szolnoki aktuális vízállás 836 centiméter, amely több mint 2 méterrel kevesebb a tavaly mért 1041 centiméteres rekordnál. Nem lesz tragédia, ha a jövő évi prágai csúcsértekezleten Románia nem kap meghívást a NATO-csatlakozásra — jelentette ki Ion Iliescu román államfő a hétfői román sajtónak adott nyilatkozatában, miután a hét végén »első nekifutásra« nem sikerült aláírni azt a dokumentumot, amely Románia NATO-csatlakozásának össztársadalmi támogatottságát hivatott bizonyítani. A román elnök kezdeményezésére szombaton a Bukarest melletti Snagov üdülőhelyen az ország vezető politikusai és a civil szervezetek képviselői a »NATO 2002 Fórum« elnevezésű összejövetel keretében tárgyalták meg az ország NATO-csatlakozásának támogatására felszólító nyilatkozat tervezetét. A Románia állampolgáraihoz és a NATO-tagországok közvéleményéhez intézendő felhívás szövegét azonban csak szerdán véglegesítik, miután a tanácskozáson számos bírálat érte a dokumentum tervezett szövegét. Merényletek Nepálban Harmincöt halálos áldozata volt annak a két támadásnak, amelyeket hétfőre virradóra intéztek nepáli maoista gerillák helyi rendőrőrsök ellen. A nepáli belügyminisztérium közleménye szerint a fegyveresek az ország nyugati részén fekvő Rukum megyében támadtak meg egy központot, harminc rendőrt megöltek, tizennégyet megsebesítettek és elvágták az őrs telefonvonalait. A középnepáli Dolaka megyében hajnalban lezajlott összecsapásokban öt rendőr és három gerilla vesztette életét, további 13 rendőr megsebesült. A nepáli szélsőbaloldali harcosok, akik a Reuters szerint ideológiai szempontból leginkább a Peruban tevékenykedő Fényes Ösvény gerillaszervezethez állnak közel, 1996 februárban indították meg a fegyveres harcot az alkotmányos királyság ellen, hogy »kommunista köztársaságot hozzanak létre. Azóta az erőszakos cselekményekben több mint 1550-en haltak meg, közülük 260 rendőr. A lázadás immár kiterjedt az ország 75 közigazgatási területéből 30-ra. Az ellenségeskedések megfékezésére kezdett tárgyalások tavaly novemberben kudarcba fulladtak, a kormány és a gerillák egymást vádolták azzal, hogy nem veszik komolyan a párbeszédet. A közelmúltban a mozgalom merényletekkel fenyegetőzött az április 6-i általános sztrájk közeledtével. A sztrájk célja az, hogy mondjon le a nemzeti légitársasággal kapcsolatos gyanús üzlettel vádolt miniszterelnök, Giridzsa Praszad Koirala. Fegyverek az exelnök rezidenciáján Nagy mennyiségű fegyvert találtak vasárnap este Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő belgrádi rezidenciáján. Magát meg nem nevező, a szerb belügyminisztériumhoz közelálló forrás szerint, amelyet az AFP idézett, többek között harminc automata fegyvert, három géppuskát, egy aknavetőt, valamint nagy mennyiségű lőszert és kézigránátot találtak a rendőrök a villában végrehajtott házkutatás után. Milosevic lányánál is találtak három, 9 milliméteres pisztolyt, és egy kis kaliberű kézifegyvert. A már idézett informátor szerint a Milosevic letartóztatásakor végrehajtott rendőrrohamban legalább húszan életüket vesztették. A B92 független rádió szerint »kompromittáló dokumentumokra« találtak Sinisa Vucinicnél, a volt elnök testőrségének parancsnokánál »egy fegyveres felkelés tervéről. A japán kormány hétfőn üdvözölte Slobodan Milosevic letartóztatását és arra szólította fel a belgrádi kormányt, hogy működjön együtt a hágai nemzetközi törvényszékkel a háborús bűnökkel vádolt egykori államfő elítélésében. Hasonlóan nyilatkozott Jean Chrétien kanadai kormányfő is, aki üdvözölte azt a tényt, hogy Vojislav Kostunica elnök és demokratikusan választott kormánya elkötelezett a »törvényesség iránt« és el akarja számoltatni bűneiért a Milosevic-rezsimet. Greenpeace-tagok letartóztatása A brit rendőrség vasárnap este őrizetbe vette a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet 17 tagját, akik egy tengeri olajfúrótorony elfoglalásával tiltakoztak az általános légköri felmelegedés fokozása ellen. Az aktivisták Északkelet- Skócia partjainál, Inverness közelében az amerikai Conoco olajtermelő cég hétfőre tervezett fúrását igyekeztek megakadályozni, és néhány társuknak sikerült elkerülniük a hatóság embereit. A cég közleményben tiltakozott az erőszakos akció ellen, amely szerinte az aktivistáik és a fúrótornyon dolgozók életét egyaránt veszélyeztette. A Greenpeace — akárcsak más cégeket — felelősnek tartja a Conocót a felmelegedés jelenségéért. Az aktivisták az Olaj öt feliratot igyekeztek ráfesteni a fúróberendezésre. A csoport egy része a letartóztatások ellenére folytatta az akciót. Alagút a börtön alatt Csaknem teljesen kész alagútra bukkant a brazil rendőrség Latin-Amerika legnagyobb börtöne alatt Sao Paulóban. A mintegy 40 méter hosszú alagút egy közeli házban kezdődik, és már túlhaladta a börtön falait, jóllehet felfelé még fúrni kellett volna egy keveset ahhoz, hogy a fegyintézet felszínére bukkanjon — közölte a rendőrség egyik szóvivője. Az említett házban letartóztattak három férfit és egy nőt, továbbá lefoglaltak egy vízpumpát, csákányokat, munkaruhákat, föld alatti világításra alkalmas lámpákat és egy kisteherautót is, amelyen a kiásott földet szállították el. Buszbaleset Peruban Legalább tizennyolcan vesztették életüket Peru délkeleti részén, ahol egy autóbusz egy vízmosásba zuhant. A vasárnapi baleset sérültjeinek száma meghaladja a negyvenet. A rendőrség szerint a nagyszámú áldozattal járó tömeges balesetet a gyorshajtás okozta a bőséges csapadékkal biztatott veszélyes útszakaszon. Heti körkérdésünk: Van-e kedve humorizálni? Bodnárné Turóczy Tünde, tanár (Kaszony): Mások véleménye szerint jó humorérzékkel áldott meg a sors. Élethelyzetekben, ha lehet, humorosan, tréfálkozva állok hozzá a dolgokhoz. De ha látom az illető szemén, hogy nem veszi a lapot, akkor igyekszem komolyra terelni a szót. Mostanság inkább ironizálni szoktam, mert, hogy csak egy kiragadott példát említsek, utoljára március első felében kaptunk fizetést, de az olyan régvoltnak (és kevésnek) tűnik, hogy már történelem. Demeter Viktória, Beregszász: Az elmúlt hetek szomorú eseményein túllépve és a feltett kérdésre koncentrálva egy gyerekkori emlékkép elevenedik meg előttem. A szomszédunkban Jenő bácsi az unokáinak mozitermet rendezett be a pincében, ahol a környékbeli gyerekeknek is diafilmeket vetített. Többször is láttam azt a történetet, amelyben két testvér fáért ment az erdőbe. Az egyik szorgos volt, de búskomor, a másik kevésbé szorgalmas, de vidám fickó. Az előbbit megtámadták a medvék és majdnem odaveszett. Értesülve erről, a másik harmonikával a kezében, vidám énekszóval indult az erdőbe, ahol a medvéket előbb táncra perdítette, majd azok még segítettek is neki a fahordásban. Számomra ebből az a tanulság, hogy jó humorérzékkel sok nehézségen átlendülhet az ember. Persze a komoly dolgokat semmiképp sem szabad elbagatellizálni. Galajda Miklós, beregszászi gépkocsivezető. Jómagam sem vetem meg a szolid mókát, a jópofa ugratásokat, ám, leginkább azt a humort értékelem, amely nem abszurd kitalációkon alapszik, amelyről nem ordít az, hogy pihent agyak szüleménye. Az a fajta humor az igazi, amely ugyanúgy hozzátartozik mindennapjainkhoz, mint a kenyér és a levegő. Vannak emberek, akik életének szerves része a humor. Ilyen a szomszédunkban lakó özvegyember, Pista bácsi, akinek szállóigévé vált mondását a környéken sokan emlegetik. Egy számára nyilvánvalóan veszteséges üzlet végén ugyanis elégedetten dörzsölte a markát, s így kiáltott fel: »Ki járt jól!? Hát a papa!« Az öreg egy szomorú májusi reggelen arra ébredt, hogy a kóborkutyák beszabadultak az ólba, s elpusztították hét gyönyörű szép libáját. Nem sírt és nem átkozódott. Az egyetlen sánta, csodával határos módon megmenekült, amúgy kedvetlenül legelésző liba mellett üldögélve sóhajtva csak ennyit mondott: »Most már végleg összetartozunk, ugyanúgy árva vagy te is, mint én.« Gazda Ilona, Munkács: Nincs. Netán attól legyen, kerekedjen vicces kedvem, hogy ötven valamennyi hrivnya nyugdíjból kell megélnem, holott a rendszer annak idején egy gépkocsitól vagy egy tisztes kis ház árától szabadított meg azáltal, hogy az életem során kínkeservesen öszszespórolt pénzem elveszett? Valamikor azt hittem, hogy míg élek, elég lesz nyugdíjkiegészítésként. Mert dehogy akartam én kocsit venni. És tessék! Persze, nem állítom, hogy engem nem lehet megmosolyogtatni. Komorságra sem tettem fogadalmat, de a humorérzékem megkopott, fanyarrá vált. Amit sajnálok, mert ezzel a sorsomat is megkeserítem. Talán, ha visszakapnám a pénzem. Ha...ha... ha. Horvát Bertalan, a Romani Jage, roma lap magyar kiadásának szerkesztője: Köztudott, hogy a romákon inkább élcelődnek, mintsem ők humorizálnának. Jómagam tudok derülni a cigány-vicceken is, amenynyiben szellemesek, s nem rosszindulatúak. Társaságban magam is elmondok egy-két ilyen adomát. Ami a konkrét kérdést illeti, sajnos nem sok okunk van a humorizálásra, s ez nem csupán a romákra érvényes. Viszont az is igaz, hogy a jókedv olyan, mint a só. Csak egy csipetnyi kell belőle, s máris jobb minden. Ha az a kicsi hiányzik, az egész nem ér semmit. Marcsák Gabriella, Ungvár: Vidám, nevetésre, kacagásra, jó mókára fogékony embernek tartom magamat. Fiatal koromban, bár a korról inkább ne beszéljünk, imádtam a vidám, jókedvű embereket. Életem folyása azonban fokozatosan elvette ezt a töretlennek hitt jókedvemet. Nem mondom, ma is szeretem a humort, a jó kabarétréfákat, de a vidám társaságok kora, a jókedvű bulik ma már a múlt szép emlékeivé váltak. Időnként azért jólesik elnosztalgiázni, felidézni az emlékeket. Ilyenkor elmosolyodik az ember, de a felhőtlen kacagásra, sajnos, egyre kevesebb az ok. Az ember, ahogy korosodik, sorra veszíti el a szeretteit, ami már önmagában sem vidám dolog. A mindennapok megélhetési gondjai pedig a maradék jókedvet is kiölik az emberből. Azaz, kedvem volna humorizálni, de az élet... Mészáros János, Ungvár: Hogy van-e kedvem viccelődni? Hát persze! Hisz egyebem sincs, mint a humorérzékem. Amiből persze nem lehet megélni, sok esetben viszont a humor megkönnyíti a megpróbáltatások elviselését, enyhíti a gondokat. Egyébként az életfilozófiám a derű(látás), amit egy vicc tükröz a legtalálóbban, mely szerint ki hogyan ítéli meg a poloskát és a konyakot... A pesszimista szerint a konyaknak poloskaszaga van, míg az optimista azt állítja: ennek a bogárnak milyen jó konyakillata van... Ez, kérem, a túlélés kvintesszenciája is lehet. Én mindenesetre ehhez tartom magam. S jó néhány évtizede bejön már. Akkor meg? Szabó János, Tekeháza. Hogy van-e kedvem humorizálni? Még kérdezik, amikor összedőlt a házam?! Se a cserepet, se a vályogot nem tudtam megmenteni. A kutam is telement szennyvízzel. A lajtoskocsiról hoztam, amennyit tudtam. Hogy miért öblögetem ezt a boroshordót? Kell a bornak. A szőlőmnek nem esett baja. Akkor pedig borom is lesz az idén. Nemde? Szvetelszky Emil nyugdíjas, Ungvár: Jogosan mondhatnám azt is, hogy nincs kedvem humorizálni. Keményen dolgoztam egész életemben, csaknem ötvenévi munkaidő áll mögöttem, a nyugdíjam pedig nesze semmi, fogd meg jól. Ezek után ugyebár lehetnék csalódott, megkeseredett ember. Nem vagyok az. Megpróbáltam túltenni magam a nehézségeken. Keresem az emberek társaságát, szeretek beszélgetni. Jó alkalom ehhez, hogy van egy kis baráti köröm, a hétvégeken kiruccanunk a természetbe. Ilyenkor sok mindenről szót ejtünk, megosztjuk egymással a gondokat-bajokat, de viccelődünk, tréfálkozunk is. Meggyőződésem, hogy a humornak helye, szerepe van az életben. Sőt, a magamfajta ember számára az élet csakis így képzelhető el, a szürke mindennapok így válnak elviselhetővé.