Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-június (4. évfolyam, 51-100. szám)

2008-04-01 / 51. szám

2.KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2008. április 1 kedd Miért lassú és drága? (Befejezés) Nem csökken a lakossági pana­szok száma. Sokan kifogásolják a hosszú átfutási időt és az útlevél borsos árát. A lassúság oka a túl­terheltség mellett, az országos ügyosztály vezetőjének elmondá­sa szerint, az alulfinanszírozásban rejlik. Nincs elegendő pénz új in­formációs irodák létesítésére. Az országban jelenleg 189 központi hivatal működik, ami mindössze negyede a szükségesnek. Az idei költségvetés a zavartalan útlevél­kiadáshoz kellő összegnek csupán a harminc százalékát biztosítja. Az irodák kapacitása a hiányos mű­szaki felszereltség miatt napi ötven ügyfél fogadását teszi csak lehető­vé. Azt már Igor Mihajlcsin, a me­gyei állampolgársági, bevándorlá­si és személyi nyilvántartási főosz­tály vezetője mondta el, hogy a kérelmek száma vidékünkön is nö­vekszik. Tavalyelőtt 55 500, a múlt évben már 57 ezer új okmányt ké­szítettek. Vidékünkön jelenleg hét állami információs iroda működik. Ezek felszereltsége megfelelő, el tudják látni a rájuk háruló felada­tokat. Az útlevélkérelmek elbírálá­sáról és az árakról a megyei hivatal vezetője a következőket mondta: - A Miniszteri Kabinet által meg­határozott határidő szerint egy­­egy útlevél elkészítésére harminc nap áll rendelkezésre. Természete­sen lehetőség van a gyorsított el­járásra, de azért külön kell fizetni. Ez esetben tíz napon belül kézhez kapható az új okmány. Az árakról szólva a rendőr-alez­redes elmondta, hogy a teljes díj­tétel a következő összegekből te­vődik össze: 170 hrivnya az állami adóilleték, 10,28 hrivnyát a szolgál­tatásért kell fizetni, 13,10 hrivnyát az erkölcsi bizonyítványért számfej­tenek. Elveszített okmány pótlása esetén 62,40 hrivnyát, a korábbi okmány adatainak esetleges átve­zetéséért 60,17 hrivnyát fizettetnek. Az egészhez jön még további 8,50 hrivnya állami adó. A belügyminisztérium ez év már­cius hatodikán kelt rendelkezése értelmében az ügyintézés gyorsí­tása érdekében országosan vál­toztatásokat eszközöltek a munka­rendbe. Ennek megfelelően az in­formációs irodák vasárnap kivéte­lével mindennap kijevi idő szerint nyolc órától fogadják az ügyfele­ket. Balogh Csaba Kisebb a sor, de még van Zinkó Barnabás felvétele Hír-Táj Ukrán lagzi MAGYAR VIDÉKEN A népművelők szakmai ünnepe alkalmából nagyszabású gálamű­sorral kedveskedtek az érdeklő­dőknek a Nagyszőlősi járás amatőr előadói. A Tiszapéterfalvai Táj múzeumban lebonyolított rendezvényt Jurij Hleba, a megyei művelődési főosztály vezetője nyitotta meg, majd Vaszil Juhász, a Nagyszőlősi Járási Művelődési és Turisztikai Osztály vezetője oklevéllel j­utalmazta Marosi Katalin hímzőasszonyt, Engi Ilona kézművest és az ifjú, ám annál tehetségesebb Nagy Emesét, a Tiszahát egyik legelkötelezettebb hagyományőr­zőjét. Az egész napos szabadtéri rendezvényen a nézők valóságos kavalkádját láthatták jobbnál jobb műsorszámoknak, hiszen a szervezők és a fellépők jóvoltá­ból megtudhatták, milyen egy igazi sósújfalui ukrán lagzi vagy hogyan húzzák a talpalávalót a tiszapéterfalvai népzenészek. „Szedd magad!” Az Ukrán Vasútnál nemrég döntés született arról, mely szerint a helyi érdekű vonatok ezentúl nem állnak meg azokon a helyeken, ahol szemetes az állomás kör­nyéke. Felhívták a helyi önkormányzatok figyelmét, hogy minél előbb tegyenek rendet a hozzájuk tartozó útszakaszokon. A megszólítottak azonban úgy vélik, hogy a vasút dolga lenne ennek rendben tartása. A vita lezárásaként, s annak érdekében, hogy minél előbb megtisztítsák a sínek mentét, „Szedd magad! ” elneve­zéssel akciót indítanak, mely ma fél tizenkettőkor raj­tol, és április 31 -e éjfélig tart. Ennek lényege, amint azt lapunknak a szervezők egyike, Szerhij Grjazulja elmondta, hogy a kellemest összekössék a hasznossal. Első lépésben a vonatra várakozó utasok körében hirdetnek versenyt, ki szed össze több szemetet, míg jön a vonat. Tehát az embe­rek nem töltik tétlenül az időt, és ismert sportolók ve­zetésével a szabadban testmozgással egészségük meg­őrzése érdekében is tesznek, állítja a szervező. A győz­teseket a világ legerősebb emberei a néhány pillanatra kinyíló ajtón besegítik a vagonokba. Ezzel lehetősé­get biztosítanak a leszálló utasoknak, hogy a vonaton kiosztott ejtőernyőikkel kiugorhassanak a célállomá­son. Gajdos István, Beregszász polgármestere felkérésé­re a Beregszászi Vasútállomáson Magyarország leg­erősebb embere, Fekete László fogja irányítani az ak­ciót és vonatra tenni a győzteseket. A leszállni szán­dékozóknak pedig azokat az ejtőernyőket osztják szét, melyeket Besenyei Péter műrepülő világbajnok kül­dött .-) Aprili S. Hugó Projektfejlesztési TANFOLYAM Az Ukrán-Magyar Területfej­lesz­­tési Iroda és az Apáczai Közalapít­vány közös szervezésében a múlt év októberében tanfolyam indult Projektfejlesztés és menedzsment tréning Kárpátalján címmel. Az előadásokra, melyeket magyaror­szági, illetve helyi szakemberek tartottak, minden második hétvégén került sor. Fél év elteltével a tanfolyam most lezárult. Az okleveleket Beregszászban Tarpai József, az iroda igazgatója adta át a tizennégy végzősnek. Tervszerű EN­ERGIAT­AKARÉKOSSÁG Olekszandr Mazurcsuk lakásgaz­dálkodási miniszterhelyettes kárpátaljai körútja során megállapí­totta: megyénkben az elmúlt évben több mint hatmillió hrivnya állami pénz ment veszendőbe, amely összeget Kárpátalja víz- és hővezeték-rendszerének a korszerű­sítésére, gazdaságosabb működteté­sére, a felmerült költségek csökken­tésére fordíthatták volna. Ebben az évben közel negyvenhétmilliót irányoz elő erre a célra az állami költségvetés. Az összeg felhasználá­sának ésszerű technológiáját két hét lefogása alatt kell kidolgozniuk a megyei közigazgatás illetékes főosztályainak a legmesszebbmenő­kig figyelembe véve az energiataka­rékosság szempontjait. Ünnepi segítségnyújtás Sajnálatos módon sok az elesett, nehéz sorsú, segítségre szoruló embertársaink száma. Az Oleg Bojarin vezette Eurocar Zrt. és a Volodimir Prihogyko irányította Salamoni Ipari Park azon vállalatok­hoz tartoznak, melyek évek óta igyekeznek támogatást nyújtani a rászorulóknak. A salamoni önkor­mányzattal kötött megállapodásuk értelmében minden húsvéti és karácsonyi ünnep alkalmából segélynyújtási akciót szerveznek. Az idén a húsvét alkalmából mintegy négyszáz salamoni családot leptek meg élelmiszercsomagokkal. Elégedetlen ügyész Nincs rend a vasúton, summázták azon a megbeszélé­sen, melyet az ungvári és a munkácsi jogvédő szervek és a közlekedési ügyészség vezetői rendeztek. Olekszandr Kudilcsuk közlekedési ügyész az elharapó­zott garázda cselekedetek, lopások miatt arra a következtetésre jutott, hogy a megelőzés érdekében védőkordonnal kell elkeríteni a vasúti állomások körüli parkokat, a jegypénztárakat. Hiába a civil rendfenntartó egységek, ha azok tagjai csak formális munkát végeznek. Elégtelennek minősítet­te a biztonsági berendezéseket rongáló színesfém tolvaj­ok elleni fellépést és követelte a számon­kérés szigorítását is. Hír-Tár A bolondozások, átverések napja a mai. Szerintem ritka az az ember, aki valamikor ne próbálkozott volna egy-egy jóízű „csőbehúzással". Hiszen az ember már csak olyan, hogy azon tud a leg- Nagy átverés, jobban derülni, ami vagy amit akartok ""­ ­ . Ebben az ország­ban azonban nem is * kell április elseje ah­hoz, hogy tréfálkozzanak velünk, átverjenek a palánkon... Nagy mókamesterek élnek mifelénk! Mert mi is a jól sike­rült átverés alapjai Egy hihető sztori, ami apró csapdákkal, hihetőnek hangzó abszurd állításokkal van megtűzdelve. Nem kell bizonygatnom, hogy milyen profik ebben a fel­kent és felkenetlen vezetőink. Mesterei a történetek bonyo­lításának, az agyafúrtnál agyafúrtabb ötletek kitalálásának. A kiskutya pedig a nagytól tanul, s az alsóbb szinteken pedig igyekeznek ellesni a nagy népi átverés minden csín­­ját-bínját. És mikor sikerül legjobban a mások bolonddá tétele? Ha olyan dologgal tréfálkozunk, amire a másik vá­gyik, vagy amitől a leginkább tart. Gondolom, sokan emlé­keznek még iskolás éveikre. Ugye milyen könnyen „bevet­te" mindenki azt a hírt, hogy elmarad a matekóra, mert a tanárt a tanfelügyelőségre hívatták. Akárhányszor játszot­ták el a kópek, mindannyiszor volt rá vevő. A remény, a vágy, hogy elmaradhat a feleltetés, megúszhatjuk a dolgo­zatírást, minden óvatosságot, kételyt félresöpört. Valami hasonló játszódik le bennünk, mikor azt halljuk, hogy a „nép nevében", „a lakosság életkörülményeinek ja­vítása", a „jövő nemzedék szebb jövője", az „anyagi jólét" érdekében hozzák a törvényeket, határozatokat. Hiszen min­denki azt szeretné, ha végre beköszöntene az a sokat emle­getett, határozatokkal alá(meg)támasztott szebb jövő, így nem csoda, ha mindenki beveszi az európai szintű bérekről, életszínvonalról, egyenjogúságról, nyugdíjakról szóló hite­lesnek tűnő előadásokat, azok gyakorlati megvalósítását taglaló eszmefuttatásokat. S mi történik, ha kiderül, hogy újra csak április elsejére gyakoroltak a show nagy mesterei? Jót nevetünk... Magunkon, az életünkön, hiszékenységün­kön, saját nyomorúságunkon. Sokan még el is mondják ma­gukban az ismert mondókát: „Április bolondja, felmászott a toronyba..." A show pedig folytatódik... Az „érdekünkben"? A kárunk­ra? Ahogy tetszik. 7 másnak bosszúság. ­Olvasói levél: Amerika tényleges meghódítói Rendszeresen olvasom tudományos-ismeretterjesztő cikkeiket, en­nek okán nagyon meglepődtem, amikor közöltek egy Kolumbusz­­korabeli amerikai indián dombormű képet, melyen lovak láthatóak. Rendkívül szorgos nyomozásba kezdtem, kiderítendő, hogyan is ke­rültek e négylábúak az Újvilágba és bizony fantasztikus eredményre jutottam. Meglepődnek, de a nyomok Kárpátaljára, pontosabban Fertősalmásra vezettek, ahol Szabó Ambrus amatőr rejtvényfejtő és helytörténész segítségével oldottam meg a titkot. A történet még valamikor a honfoglalás korában kezdődött, ami­kor a Túrháton letelepedett magyarok megdöbbenve tapasztalták, hogy ott bizony se burgonya, se kukorica nem terem, ezért kénytele­nek voltak gyümölcs-, pontosabban almatermesztésre adni a fejüket. No innen eredeztethető e falu neve, hiszen a piacokon csak almások­nak hívták a gyümölcskufárokat. Igen ám, de Mátyás uralkodásának idejére már olyan jól ment a bolt a derék almásiaknak, hogy nekilát­hattak meghódítani a kontinens más piacait is. E feladat viszont megoldhatatlan volt megfelelő logisztikai háttér nélkül, tehát az almakufárok kitenyésztettek egy felettébb teherbíró lófajtát, az úgynevezett almásderest. Ezen pacik vontatta almástali­gáikkal néhányan egész a spanyol Palos városáig jutottak, ahol ek­koriban - 1492-ben - épp valami Cristoforo Colombo nevezetű ten­gerész készülődött Indiába. A megszállott almási almatermesztők szakmai indokoktól vezetve — valószínűleg olyan tájfajták oltványa­ira fájt a foguk, mint a bangladesi bőtermő vagy a Gangesz kincse - azonnal jelentkeztek matróznak és lovastul-almástul útra keltek. Új almafajtákkal sajnos nem gazdagíthatták kertjeiket a gazdák, de az Amerikában végződő nagy utazás sok pozitívumot adott a vi­lágnak. Elsősorban az almásdereseket aranyért-ezüstért vették meg az inkák, akik egyre inkább értékelték e négylábúak hasznát. A jól sikerült amerikai lóvásár emlékét Fertősalmáson jelenleg olyan meg­dönthetetlen tények bizonyítják, mint például a Kincses és Pénzes famíliák, melyek ősapjai a tengeri kaland résztvevőiként kincset és pénzt is hoztak az Újvilágból, ám mára sajnos a kincsük elkopott, pénzük pedig elfogyott .-­ dr. Both R. Ányos, a történelemtudományok jeles tudora A hét ügyeletes szerkesztője: Varga Márta Telefonszámunk: (8-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat.

Next