Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-június (4. évfolyam, 51-100. szám)
2008-04-01 / 51. szám
2008. április 1., kedd Hágón, határon innen KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 (Befejezés) Egy, a gyepű őrzésével megbízott lovascsapat tévedt a tengerszem környékére. A csapat vezetője, bizonyos Szameg vezér előrelovagolt. Miután a tó partjához ért, vitéztársai csak annyit láttak, hogy Vaszil Rubec: történelmet írt egy hatalmas sárkányszerű élőlény bukkan fel, s Szameget magával rántja a mélybe. A tóhoz érő lovasok már nem tudtak vezérükön segíteni, nyomtalanul eltűnt. Csak a vérétől bepirosodott víz kavargott a szörny után. Ekkor szólalt meg elképedve az egyik levente: „Látjátok, feleim, mik vagynak: a tau színe veri”. Ezt, később, amikor beszámolt a történtekről, többször megismételte, s így maradt a tengerszem elnevezése Szinevéri. A későbbi évszázadokban is gyakran tettek említést a tóban élő szörnyekről. A XX. században is nemegyszer felbukkant a sárkányszerű élőlény. E sorok írójának például édesapja mesélt róla, aki a 40- es évek elején Ökörmezőn szolgált határvadászként. Mint visszaemlékezett, társaival a tó környékén járőrözött, amikor furcsa sistergő hangra lettek figyelmesek. A tó vize kezdett el bugyborékolni, majd a buborékok után egy furcsa fej emelkedett ki a vízből, a fejet pedig soha nem látott hosszúságú nyak követte. Az állatnak pikkelyei voltak, s furcsa, kacsalábszerű végtagjai. Az egész jelenség nem tartott tovább 30—40 másodpercnél, s a szörny, amilyen váratlanul feltűnt, olyan váratlanul alá is merült a mélybe. A bakáknak annyi idejük sem volt, hogy vállukról lekapott karabélyukkal rálőjenek az idomtalan teremtményre. A titkosítás alól felmentett KGB- dokumentumok bizonyítják, hogy az állat 1960-ban is megmutatta magát. A titkosszolgálat amerikai felderítő robotgépnek vélte, s nem véletlen, hogy különleges katonai egységek szállták meg a környéket. Az öregek még jól emlékeznek rá, hogy egy fél éven keresztül sorompóval zárták el a külvilágtól a tengerszemet, egyszeLeonyid Amcsuk: egyelőre több a kérdés mint a felelet rá halandó azt nem közelíthette meg. Sokáig beszélni sem lehetett róla, már az említéséért is súlyos szibériai száműzetés járt. Ilyen sorsra jutott például Mikola Panaszenko és Petro Sirovcsuk is. Vaszil Rubec legújabb találkozója azonban ismét a rejtélyre irányította a figyelmet, s a helyszínt nem csupán érdeklődők, hanem tudósok hada is ellepte. A kijevi őslénytankutató intézet vezetője, Leonyid Amcsuk például személyesen irányítja a kutatást. Ám nem csupán hazaiak vertek sátrat a tengerszem partján: Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is az Ökörmezői járásban tartózkodik, mert szilárd meggyőződése, hogy a tó fenekén egy ősmagyar állat rejtőzködik. Danken McLeed vezetésével pedig Skóciából érkezett egy nagyszámú, legmodernebb, mélytengeri kutatások céljából készített műszerekkel felfegyverkezett tudóscsoport. S hogy miért éppen Skóciából? Nos, a magyarázat igen egyszerű: a világ legelismertebb szaktekintélyének számító McLeed professzor egyértelműen kijelentette: a szinevéri szörny tulajdonképpen a híreshírhedt lochnessi szörny édestestvére. Vagyis elképzelhető, hogy ,JSzini ” - ahogyan a szörnyet becézik - egy rég kihaltnak tartott dinoszauruszfaj fennmaradt egyede, s leginkább a plezioszauruszra hasonlít. Mivel azonban az állatok egyedei is öregednek és meghalnak, a fennmaradás csak egy teljes populáció (vagyis szaporodási közösség) fennmaradása esetén lehetséges. Van egy olyan feltételezés is, hogy a tó mélyén - nemhiába hívják tengerszemnek - egy alagút vagy hasadék van, és ezen át, akárcsak skóciai társa, Nessy, Színi is szabadon közlekedhet a tó és a Földközi-tengeren át az Atlantióceán között. Ebben az esetben lehetségesnek tűnhet - és ezt, akárcsak a populációról szóló elképzelést, alátámasztja Vaszil Rubec két állatot említő állítása -, hogy több egyed vagy akár család él az óceán mélyén, és csak bizonyos időszakokban térnek vissza a Szineveritóba. Ez hidrogeológiailag is elképzelhető, hiszen alapos megfigyeléssel könnyen észrevehető a tenger árapály mozgása. Feltevések tehát vannak, de egyelőre több a kérdés, mint a felelet. Maga a Szinevéri-tó, mint tudjuk, a Máramarosi-havasokban található. Ez Kárpátalja legnagyobb és egyben legmagasabb hegyvonulata, amely részben Románia területére is átnyúlik. A hegyek közt meghúzódó tengerszem csaknem 1000 méter magasan fekszik. Átlagos mélysége 20-60 méter, ám vannak olyan pontjai is, ahol a mérőműszerek felmondják a szolgálatot. Festői környéke Nemzeti Park. A tó felszínén tutajozni lehet, ám Színi feltűnése után meghatározatlan időre betiltották ezt a fajta szórakozást. Végezetül szólnunk kell arról is, hogy egyes beszámolók szerint állítólag a dédai tóban is láttak már a szinevérihez és a lochnessihez hasonló élőlényeket. Ez azonban, a Danken McLeed, Nessy rokona tűnt fel bizonyítottan létező szinevéri ősállattal szemben valószínűleg csak kitaláció, hiszen a tó valójában egy bányagödör, vagyis mindössze pár évtizedes múlttal rendelkező vízgyűjtő képződmény .) Aprili S. Hugó Egy legenda újjászületése Patrubány Miklós: ez egy magyar őslény! „MA MAJDNEM OTT TARTOK, MINT TÍZ ÉVE.” Tiszaújlakon már nem az árvíz miatt jajveszékelnek Az egészségesen gondolkodó ember úgy tartja, az idő megszépíti a múltat, homályba vész a rossz, inkább a kellemes élmények maradnak meg az emlékezetben. Általában. .. Az élet, azonban különösen itt, Kárpátalján, gyakran szolgáltat ellenpéldákat. Tiszaújlakon Gyurkó Mihállyal beszélgettünk arról, mit hozott számára a rendszerváltás, az azóta eltelt bő másfél évtized? S a mából kiindulva, meglátása szerint milyen reményekkel kecsegtet a jövő? - Hazudik az, aki azt mondja, hogy én farmernek születtem! - fakad ki az 59 éves farmergazda. - Szakács és kereskedő a tanult szakmám. Amikor erre adtam a fejem, még véletlenül sem gondoltam arra, hogy két-három évtized elteltével farmerkedésre kényszerít az élet, így mondom: kényszerít, mert ez az igazság! Hogyan lesz a „kanálforgatóból”, illetve a pénzszámolóból farmer? —A dolog elméletét nem tudom, de a gyakorlatát igen. Egyszerűen az történt, hogy szétment az ország, szétesett a kereskedelem, és minden, ami addig jól működött. Ölbe tett kézzel pedig nem ülhet az ember. Ugye? Váltanom kellett nekem is, mert az élet így hozta. - Mivel kezdte, hogyan vágott bele az ismeretlenbe? - Mivel én sohasem dolgoztam a kolhozban, annak vagyonából semmit nem örököltem, ezért mindent meg kellett vásárolnom. Egy pár lóval kezdtem és éveken át jószágoltam. Majd vettem egy 25-ös traktort, később egy 40-est, aztán kicseréltem egy használt 80- asra. Lassan raktam össze a téglákat, mint kőműves a ház falait. Hasznom alig volt, amit kerestem, befektettem. Még a feleségem fizetését is. Ennek ellenére ma majdnem ott tartok, mint tíz éve! De így vannak ezzel a többiek is itt a környéken. - Mi lehet ennek az oka? - Ugyan kérem, ilyen üzemanyag- meg műtrágyaárak mellett, milyen haszonra számíthat a farmer?! S akkor még nem szóltam a bérleti díjakról, mert amit megművelek, az nem a sajátom, mind bérelt föld. Csak egyetlen példát említenék: tavaly 63 hrivnya volt egy zsák műtrágya, az idén 120. Majd a duplája! Huszonhárom zsák hazaszállítással együtt háromezer hrivnyámba került. Akkor miről, milyen haszonról beszélünk? Ráadásul az utóbbi években olyan az időjárás, hogy nem terem a föld, nem adja meg azt a 40-50 mázsát, amikor már lehetne haszonról beszélni, legfeljebb a felét. - Nem próbált meg több lábra állni? - Dehogyisnem! Volt tizenkét disznóm. A százharminc hrivnyás terményt szépen feletettem velük, aztán a húsz élősúlyban hét hrivnyájával tudtam csak eladni. Számoljunk csak, hol ebben a haszon? Egy az egyben ráfizetés! Befellegzett a haszonnak. Tengünk-lengünk, csöbörből vödörbe. Az lett a vége, hogy el kellett adnom több jószágot, hogy megvegyem a műtrágyát. Eladtam három bikát, mert az is volt nekem, hogy meg tudjak venni 450 liter gázolajat, azt is „betettem” a földbe, de alig van látszatja. A mai világban képtelenség nyereségesen gazdálkodni. Komolyan mondom, már azt fontolgatom, hogy visszaadom a földet. Régen legalább az állam dotálta a mezőgazdaságot. De ma? Köztudott, hogy a mezőgazdaság a világon sehol nem áll meg a saját lábán, amit mostanában az ukrán kormány is respektál. A hírek szerint a kárpátaljai gazdálkodók az idén már kétszer is kaptak anyagi támogatást. Ezt mondja a kormány, meg a miniszterek! De bármennyire is megnyugtatónak tűnik a kijelentésük, sajnos én ebből eddig egyetlen kopiskát sem láttam! Tessék mondani, hol vehetem fel azt a pénzt? Azonnal indulok! Nigring Szabolcs Erotikus áprilisi tréfák Éjfélre járt már az idő, amikor a 18 éves elsős egyetemi hallgató az ungvári rendőrségre ment. A lány azt mondta, csaló ellen akar feljelentést tenni. Az illető 35-40 év körüli férfi, aki a főposta közelében fényes nappal szólította le. Az illető szexuális szolgáltatást kért a lánytól. Cserébe szolid pénzbeli ellenszolgáltatást ígért. A hölgyike megtette, amit kértek tőle, de a férfi fizetés nélkül faképnél hagyta. Az ügyeletes másnap továbbította feletteseinek a bejelentést, amit a többiek is megmosolyogtak. Itt valami nem stimmel, vonták le a végső következtetést, miután ismét kihallgatták a sértettet. Az ügyben nem indult nyomozás és nem emeltek vádat az elkövető ellen sem, mert mint kiderült, nem történt meg az, amiről a bejelentés szólt. A lány kissé hazudós és csak áprilisi tréfának szánt ugratásba akarta belerángatni a rendőrséget. Sokkal jobb és főleg nyereségesebb ugratást eszelt ki a 19 éves huszti K. Irén. Megismerkedett egy fiatalemberrel, de nem véletlenül, persze a kiszemelt ezt nem tudhatta. A lány az egyik üzletben nézte ki magának a 23 éves férfit. Pontosabban nem is a pasira, hanem annak alaposan kitömött pénztárcájára fájt a foga. Ügyes manőverrel kiprovokálta az ismerkedést, amiből egy kis séta, majd éttermi ücsörgés, poharazgatás lett. A nő valósággal az ujja köré csavarta. Az enyelgés vége az lett, hogy egy szállodai szoba ágyában kötöttek ki. Pontosabban a fiatalember landolt anyaszült meztelenül a paplan alatt. A hölgy arra kérte, ott várjon rá, míg ő a fürdőszobában rendbe hozza a toalettjét. A férfi egy ideig türelmes volt és különféle erotikus fantáziák keringtek az agyában. Lelkendezése azonban gyorsan alábbhagyott. A fürdőszobában csobogott a víz, szólította a lányt, illetve csak szólította volna, mert bizony a nevét elfelejtette megkérdezni. Rosszat sejtve kibújt a takaró alól, hogy megnézze, hol késik alkalmi partnere. Ám sem a hallban, sem a fürdőszobában nem volt senki. Az igazi „hidegzuhany” azonban csak ekkor következett: eltűnt a kétezer hrivnyás mobilja és a pénztárcája. A lány azért rendes volt, hagyott néhány hrivnyát buszjegyre. Egy papírlapon üzent is a férfinak: Köszönöm. Balogh Csaba Nagybani Kárpátalján a legfrissebb adatok szerint 1290 vállalkozás foglalkozik nagybani kereskedéssel. Évi összesített áruforgalmuk hatmilliárd hrivnya fölött van. A nem élelmiszeripari termékek forgalma továbbra is jelentősen, mintegy háromszorosan haladja meg az élelmiszerféleségekét. Ám ez utóbbiak értékesítése is túllépi az évi egymilliárd hrivnyát. Közöttük az alkohol- és dohányféleségek forgalmának a részaránya a legnagyobb. Majd az étolaj, valamint a különböző gyümölcs- és zöldségfélékből készült üdítő féleségek következnek. A MEGYÉBEN A nagybani piacokon értékesített áruféleségek között a hazai gyártmányok vannak túlsúlyban. Kereskedésük összességében meghaladja az évi hárommilliárd hrivnya értéket, ami a megyei nagybani kereskedelem teljes mennyiségének 73,1 százaléka. A hazai áruk piacán mindenekelőtt hús- és tejtermékek, étolaj- és zsírféleségek, konzerv- és haláru, kőolajszármazékok és haszonfa került forgalomba. Gomba Mária, a megyei statisztikai főosztály közgazdásza