Kárpáti Igaz Szó, 2010. július-szeptember (6. évfolyam, 94-144. szám)

2010-09-11 / 134. szám

S A NAP: Gyakran lesz erősen fel­hős az ég, többfelé várha­­. A­u tó eső, zápor, né­ V* A, hol zivatar. A szél L——-T helyenként meg- W erősödik. A hő­mérséklet a kora reggeli órákban 11-16, délután 17-22 fok között alakul. támadá ifi Az év első felében Ukraj­nában 29 ezer szülőt von­tak felelősségre családon belül elkövetett erősza­kért, további 9 ezret szü­lői feladatai elmulasztása miatt. 1828-ban ezen a napon született Lev Nyikolaje­­vics Tolsztoj orosz író, akinek legjelentősebb re­gényei az Anna Karenina és a Háború és béke. Rossz tanújuk az embereknek a szemük és fülük,­ ha barbár lelkük van. (Hérakleitosz) PARAFAL - fr, rég, parafiroz fr-nem 1. dipl szerződés, főleg nemzet­közi szerződés végleges szövegét megállapítja és kézjeggyel hitelesíti, ira­tot kézjeggyel ellát 3. rég, ritk üresen maradt soro­kat áthúz. Fát lehet vágni a hátán , minden hántást, sérel­met eltűr semmivel sem le­het megharagítani. ttéLunikk'Css.ei A halat lehetőleg ne hagyjuk fadeszkán, mert a fa elszívja belőle a ned­vességet. A fa beszívja to­vábbá a hal szagát is. To­vábbi felhasználásig a halat ecetes vízbe mártott konyharuhába is csavar­hatjuk, és a hűtőszek­rényben tárolhatjuk. Ez­zel a kellemetlen szag a konyhában megakadá­lyozható. A tanító néni megkérdezi Mó­rickát: -Móricka, mi a hajlékony ellen-Hajléktalan. Milyen nemzetiségű volt a börleszkfilmek sztárpá­rosa, Zoro és Huru? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán.) tété? AZ IGAZI 90 év a magyarság szolgálatában! –­ATI igaz szó • •­0 ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http://kiszo.hhrf.org BÉR 11., SZOMBAT • MED­IAM, 134. (997.) SZ/ Eldördült a választási startpisztoly Ugyan a valóságban már hetekkel, sőt, volta­képp hónapokkal korábban elrajtolt az októ­ber 31-i önkormányzati választások kampánya, de tegnap mindez hivatalosan is megtörtént Ha valaki nem tudná: október utolsó nap­ján minden egyes településen polgármestert és új képviselőtestületet választanak. Kicse­rélődnek a járási és a megyei tanácsok is. Lé­nyeges változás, hogy Kárpátalján a 13 já­rásban és a városokban módosul a képvise­lőtestület létszáma. A megyei tanácsban pe­dig a jelenlegi 90 képviselő helyett a jövőben már 108 lesz. Ungváron ez a szám a mostani 50-ről 60-ra nő. Munkácson szintén 60-an kerülnek be a városházára. Beregszászban 26- an, Csapon 30-an, Nagyszőlősön 38-an lesz­nek. Ami az ún. magyar járásainkat illeti: az Ungváriban 66, a Munkácsiban 78, a Bereg­szásziban 62, a Nagyszőlősiben 64 képvise­lői hely kiadó. A végvárainkban pedig így alakul ez a szám: Szolyvai járás - 28, Huszti - 52, Técsői - 74, Rahói - 42. A választási rendszer ismét vegyes lett. A képviselők felét minden esetben a háromszá­zalékos bejutási küszöböt meghaladó párt­listák adják, a másik felét pedig egyéni körze­tekben választják, de városi, járási és megyei szinten csak pártok jelölhetnek. A járási ta­nácsok esetében minden egyes községháza (nem település!) delegál egy egyéni körzet­ből megválasztott képviselőt, így gyakorla­tilag garantálható, hogy a magyarok által nagyobb számban lakott négy járásban - Ungvári, Munkácsi, Beregszászi és Nagyszőlősi - szép számmal lesznek magyar képviselők, függetlenül a pártlistás eredmé­nyektől. S az is borítékolható, hogy nem maradunk magyar érdekvédelem nélkül a legmagasabb megyei szinten sem. Itt ugye a 108 képvise­lőből 54 pártlistán, 54 pedig egyéni körzet­ben szerzett mandátum alapján állhat majd munkához. Na most már, az 54 egyéni úgy jön össze, hogy a megye 18 közigazgatási egysége - 13 j­árás és 5 megyei jogú város - egyformán 3-3 képviselőt juttathat az ung­vári Fehér Házba. (Befejezés a 2.oldalon) Kezdődhet a ráhangolódásZunkó Barnabás archív felvétele Szempont Szűrővizsgálat - kinek a felelőssége? Az egészségügyi minisztérium nyilvánosságra hozta azon rendeletét, mellyel sok év után ismét vissza kívánja állítani az éves kötelező szűrővizsgálatokat. Vajon az ezer sebből vérző hálózat körülményeit figyelembe véve meg­valósítható-e a rendelkezés, vagy sok más elképzeléshez hasonlóan ez is a papíron maradók sorát gyarapítja majd? dr. Ljáh Erzsébet, az Ungvári Városi Gyer­­mekpoliklinika vezetője - Miért pont most jutott eszébe az illetékeseknek az idejében történő diagnosz­tizálás? - Az éves szűrővizsgálat nem új keletű dolog, hisz mindig is gyakorlatban volt, csupán a 90-es évek elején, a rendszerváltáskor szűnt meg, holott nélkülözhetet­lenségéhez nem férhet két­ség. Egy körzeti orvos kerü­letébe átlagosan kétezer, a gyerekorvosokéba 800 fő tartozik, mely kontingenst, ha beosztja, nyugodtan meg tudja vizsgálni egy év folya­mán. Ezáltal, azon kívül, hogy idejekorán kiszűrhető­­ek a súlyos betegségek, azért is szükség van rá, hogy az orvos reális képet kapjon páciensei egészségi állapo­táról. Ma ugyanis sok olyan lakos van, aki évek óta nem látott orvost, viszont baj esetén körzeti családorvosát felelősségre vonják, hogy rosszul gondoskodott róla. Végre be kellene látnia min­denkinek, egészsége a saját kezében van, s annak kar­ban tartása az ő dolga és érdeke.­­ Nyilván lesznek, akik nem hajlanak majd az együttműködésre.­­ A törvény eddig nem nyújtott lehetőséget a kényszer kivizsgálásra, en­nek eredménye mára erősen érzékelhető a lakosság egészségi állapotán. Remél­hetőleg a jogszabály jobb belátásra bírja a lakosságot. Persze ahhoz, hogy sikeres legyen a kezdeményezés, mind az egészségügyi dol­gozók, mind pácienseik ré­széről pozitív hozzáállásra lenne szükség.­­ A hálózat anyagi hely­zetét ismerve kétséges, va­jon elbír-e az egészségügy évi 46 millió újabb vizsgá­latot? - Ez nem jelent akkora anyagi terhet a mediciná­nak, hisz nincs mindenkinek szüksége laborvizsgálatra, azokról a családorvos dönt. M. T. Kapcsolattartási támogatás: TÉNYLEG BECSŐDÖLt! Mint ismeretes, június 30-án lejárt a KAMOT Jó­tékonysági Alapítvány és a magyar állam között kötött, a magyar-magyar kapcso­lattartási támogatás lebo­nyolítását szabályozó szer­ződés. Az ügyintézést ad­dig az információs irodák'' végezték. Daruda László, az Ungvári Információs Iro­da vezetője lapunknak el­mondta: azt követően egy ideig nem tudták, hogy az ügyben mit mondjanak a hozzájuk forduló igénylők­nek, hiszen légüres tér ke­letkezett, magyarán­­ Kár­pátalján nem volt lebonyo­lító szervezet. - Miután régiónkban a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség (KMKSZ) lett a lebonyolító szervezet, azt tudtuk tanácsolni az ér­deklődőknek, hogy figyel­jék a magyar médiumokat, hátha előbb-utóbb azokban találnak erre vonatkozó in­formációkat. Tény, hogy még most is nagyon sokan nálunk érdeklődnek a ma­gyar-magyar kapcsolattar­tási támogatás iránt, s töb­bek szerint nekik az Ungvá­ri Magyar Főkonzulátuson tanácsolták, hogy hozzánk forduljanak. Szerkesztőségünk megke­resésére a külképviselet cá­folta, miszerint az ügyben bárkit is az Ungvári Infor­mációs Irodába küldtek vol­na. (Befejezés a 2. oldalon) Bejegyezték az új NYELVTÖRVÉNY TERVEZETÉT A parlamentben beiktat­ták az új nyelvtörvény ter­vezetét. A dokumentumot Olek­­szandr Jefremov (Régiók Pártja), Petro Szimonenko (Kommunista Párt) és Szer­­hij Grinyevszkij (Litvin­­blokk) jegyzi. A tervezet szerint az or­szágban az ukrán az állam­nyelv, ám - ahogy a Kom­­merszant-Ukrajina írja - szinte minden szférában szabadon lehetne használ­ni az oroszt, valamint a töb­bi regionális nyelvet, bele­értve az ügyvitelt és az ok­tatást is. Szerzői szerint az új szö­veg megfelel az 1999-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Euró­pai Chartája követelménye­inek, illetve a nemzetközi normákhoz igazítja a nyel­vekkel kapcsolatos ukrajnai jogszabályokat. A dokumentum kimond­ja, hogy Ukrajnában az uk­rán az államnyelv. Ugyanak­kor szavatolja a regionális nyelvek (orosz, belarusz, bolgár, örmény, gagauz, jid­dis, krími-tatár, moldáv, né­met, görög, lengyel, roma, román, szlovák és magyar) szabad használatát, fejlesz­tését és védelmét. A jogsza­bály szerint azon nyelv szá­mítana regionálisnak, amit az egy adott területen élő polgárok legalább tíz száza­léka használ. A tervezet elfogadása ese­tén szinte minden szférában figyelembe vennék a regio­nális nyelvek hordozóinak, így a magyaroknak a jogait. Például az ügyvitel fő nyel­ve ugyan az ukrán, ám a re­gionális nyelv is használha­tó lenne a bíróságokon. Eze­ken is elkészíthetnék a sza­vazólapokat, eszközölhetné­nek bejegyzést az anya­könyvi hivatalok által kiállí­tott iratokba, a regionális nyelven szerzett iskolai vég­zettséget tanúsító doku­mentumokba. (Befejezés a 2. oldalon)

Next