Kárpáti Igaz Szó, 2012. április (8. évfolyam, 50-63. szám)

2012-04-03 / 50. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2012. április 3., kedd (^Széljegyzet^) Gondolatok a fáról Megint beszélünk, s csak beszélünk - írta egykor egy magyar köl­tő. Tömör megfogalma­zása pontosan ráillik napjaink Ukrajnájára is. Tavaszidőben az ille­tékesek nem győzik eleget hangoztatni a médiumokban, hogy tűzgyújtási tilalom van. Ám ez a beteljesület­len jótanácsok országa, ahol „a nyelv mozog és a kéz pihen". És eköz­ben itt is, ott is „ropog a nád" s esetenként „ég a kunyhó", csak ez a nótával ellentétben ke­vésbé mosolyfakasztó. A helyzetet a legtragi­­komikusabban a szerednyei eset jellem­zi. Egyik nap a megyei ökológiai felügyelőség szakemberei és a tűz­oltóság képviselői kö­zös megelőzési akciót tartottak a településen. Másnap pedig, mit ad Isten, közel száz hek­tárnyi szőlőültetvény égett le... De nemcsak a szőlő kap lángra mifelénk. Olykor az emberi indu­lat is, amikor a saját szemével látja, mi lett a Csap-Kijev főútvonal Szűrte és Kincsesho­mok közötti szakaszán kiültetett facsemeték sorsa. Kerek egy eszten­deje, hogy felgyújtották a száraz növényzetet. Akkor fenyőfáknak „csak" a 30 százaléka „rokkant bele". Az idei „tavaszi nagytakarítás­sal" viszont már 90 szá­zalékra sikerült feltor­nászni az arányt. S nem az út mente lett tisz­tább, hanem a látkép és a helyzet siralmasabb. Jó hír: az ungvári er­dőgazdaság bejelentet­te, facsemetéket nevelt az Ungvári járás vala­mennyi települése szá­mára, az iskolák, óvo­dák, parkok, zöldöve­zetek, templomok és sírkertek részére. A ter­vek szerint fasorokat telepítenek az utak mellé is. Nos, ez utób­bi esetében most már valóban elkelnek... Csakhogy, miként a tűzgyújtás, az amúgy üdvözlendő fásítás ed­digi tapasztalatai sem adnak okot bizakodás­ra. Az egyik magyar­lakta településen egy­két éve nagy csinnad­rattával, fotósok, opera­tőrök kereszttüzében - többek között a járás vezetőinek részvételé­vel - ültették el a fa­csemetéket, hogy aztán ismét a gaz, illetve az azt kereső tehéncsorda uralja a parkot. Mint tette azt az ünnepi ül­tetést megelőzően. (Befejezés) A kora tavaszi fagyok nem tekinthetők szélsőséges je­lenségnek. A lokális jellegű viharok, mint amilyen Nagy­szőlősön és környékén tom­bolt, viszont már a rendkí­vüli kategóriából való, állítja Vaszilina Bloh, a megyei me­teorológiai központ helyet­tes vezetője. Szerinte az egy­re gyakoribbá váló szélsősé­ges időjárási jelenségek a klí­maváltozás következményei. S bár az időjárásunk lassan javul, az éjszakai fagyoktól még tartani kell. Sőt egy-egy hózápor is bárhol előfordul­hat. A mezőgazdaságban nem okozott különösebb problé­mát az április eleji fagy és viharos szél, közölte lapunk­kal Peleskey Júlia, a megyei farmerszövetsé­g elnöke. A szakember szerint az ugocsai orkánt csak a fóliasátrak szenvedték meg, de a primő­röket nem érte fagykár. Hasonlóan vélekedett Novák András, a Nagy­­szőlősi Járási Növényvé­delmi Állomás vezetője. A gyümölcsösök az ébredezés stádiumában vannak, így a fagy a még zárt rügyekben nem tehetett kárt. A primő­rök a sűtött fóliasátrak vé­delmében könnyen átvésze­lik a hideg napokat. Bár az őszi vetést alaposan meg­tépázta a kemény tél, Szibé­ria mostani támadása ve­szélytelen volt rá. A mos­toha időjárás legfeljebb a tavaszi mezei munkákban okoz némi fennakadást. A szakember szerint most leg­inkább egy kiadós tavaszi esőre volna szükség, mert a napok óta tartó szeles idő­ben alaposan kiszáradt a talaj. Balogh Csaba Szibéria bolondozott Nagyszőlősön tucatnyi házat rongált meg az orkán Közgyűlést tartott a KMKSZ Ungváron tartotta XXIII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség (KMKSZ). Kovács Miklós elnöki be­számolójában kifejtette: a KMKSZ az igaz magyarok szervezete, ha úgy tetszik, a kárpátaljai magyarok köz­ügyeinek gazdája, pásztora. A szövetség a múlt évben ütközött az ukrán titkosszol­gálattal, a szélsőséges naci­onalistákkal, a nagymuzsalyi arany ki­termelés és az aknaszlatinai kitelepítés ügyében a helyi főnökség-­ gel. Jelenleg a parlamenti képviselet helyreállítása, il­letve a magyar többségű vá­lasztókörzet kialakítása a leg­fontosabb teendő. A KMKSZ feladata, hogy visszaszerezze azokat, akik a korábbi kampányok alatt el­­tévelyedtek. Mint kifejtette, esetenként Magyarország­gal is vannak súrlódások. Ilyen a határátlépési mizéria, esetenként akadozik a kap­csolattartási támogatás, túl­bonyolított a Bethlen Gábor Alap elszámolási rendszere. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára szerint páratlan esélyek nyílhatnak a nemzet, azon belül a kárpátaljai ma­gyarság számára. Ukrajna és Magyarország között magas szintű tárgyalások kezdőd­tek. - A kiemelt partnerség, amit Kijevnek ajánlunk, szö­vetség, amiben fontos helye van az itt élő magyarságnak. Kárpátalja a kulcslyuk Ukraj­na és az Európai Unió között — fogalmazott az államtitkár. - Esélyek vannak, s az, hogy ezekkel a lehetőségekkel a kárpátaljai magyarság él­e, a KMKSZ-en is múlik. A kul­turális szervezetnek ragasz­kodnia kell 23 éves öröksé­géhez, ugyanakkor képesnek kell lennie a megújulásra is. A parlamenti jelenlét fontos, ám az csak akkor lehet sike­res közösségi „biznisz”, ha hozzájárul Kárpátalja fejlődé­séhez. Németh Zsolt megerősítet­te, továbbra is támogatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit, sürgette az or­szág és az EU közötti társu­lási szerződés mihamarabbi aláírását. Úgy vélekedett, Ukrajna egyre működőképe­­sebb ország, amely belátha­tó időn belül képes lesz meg­szerezni a tagjelöltséget. Répás Zsuzsanna, a köz­­igazgatási és igazságügyi minisztérium helyettes állam­titkára kiemelte: 2012 ese­ménydús, mozgalmas esz­tendőnek ígérkezik, amely­ben a kárpátaljai közösség ereje is megmérettetik. Szólt a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésén elfogadott nemzetpolitikai stratégiáról, a határon túli magyar intéz­mények megerősítéséről, va­lamint arról, hogy 2012-t a külhoni magyar óvodák évé­nek nyilvánították. Szávay István, a Jobbik országgyű­lési képviselője, a nemzetpo­litikai kabinet vezetője kifej­tette: a Felvidék példája arra figyelmeztet, hogy egyes magyar szervezetek vezetői­nek önfeladása a közösség önfeladásához vezethet. A nemzet fogy és pusztul, ami különösen nagy felelősséget ró a magyar kormányra és az ellenzéki pártokra. Az eseményen többek is szót kértek és kaptak. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke hangsúlyozta: a magyarság Kárpátalján nem vendég, ha­nem őshonos. Fontos, hogy a közösség vizuálisan is lát­hatóvá váljék. A közgyűlés, miután Gulácsy Gézát a KMKSZ ál­talános alelnökévé válasz­tották, nyilatkozat elfogadá­sával ért véget. T. V. HÍR-TÁR Átalakult a MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉG A közigazgatási reform jegyében megszűnt a megyei állami munkaügyi felügyelőség, melynek helyén a Miniszteri Kabinet rendelete szerint megalakult a Kárpátaljai Regionális Munkaügyi Felügyelőség. Az új állami szerv az elődjéhez képest sokkal nagyobb hatáskör­rel lett felruházva. A munkaügyi törvények betartásának ellenőrzése mellett felügyelete alá tartozik a munkáltatóknak a lakosság foglalkoztatása körüli tevékenysége, a külföldi munkavállalók és a rokkantak alkalmazása. A felügyelőség kontrollálja továbbá a kötelező állami szociális biztosításról szóló jogszabály betartását a korkedvezményes nyugdíj­ra feljogosító munkakörök­ben. A most megalakult intézmény élére Ivan Levkulicsot nevezték ki, aki a jogelőd szerv munkáját is irányította, tájékoztatta lapunkat a Kárpátaljai Regionális Munkaügyi Felügyelőség sajtószolgálata. Ki MENNYIRE EGÉSZSÉGES? Tízezerhétszáz személy megkérdezésével készült az az országos felmérés, melynek során a statisztikai főosztály azt firtatta, milyennek ítélik meg egészségüket az ukrajnaiak. A válaszokból az derült ki, hogy a polgárok 47 százaléka jónak véli egészségi állapotát. A feleleteket tekintve a tizennégy év alattiak és a 18-29 év közötti hölgyek - 70 százalék - állnak a legjobban ezen a téren. A munkaképes korú férfiak 57, a nők 52 százaléka nyilatko­zott pozitívan önmagáról. Tíz nyugdíjas korú férfi közül egy, tizenkét nőből szintén egy gondolja magáról, hogy rendben van az egészsége. Ám míg Nyugat-Ukrajnában és az ország központi részén élők 50-65 százaléka érzi jól magát, a keleti iparvidéken csupán a lakosok 43-36 százaléka. Gyermektragédia Csapon Játszadozás közben halálos áramütést szenvedett egy tizenkét éves kisfiú. Az iskolás egyik cimborájával a vasútra tévedt, ahol úgy döntött, felmászik a magasfeszültségű vezeték tartóoszlopára. A fiú túl közel került a vezetékhez és az áram azonnal végzett vele. Sáncba hajtott Súlyos kimenetelű közlekedési balesethez riasztották a mentőket Beregrákoson, ahol árokba borult egy személygépkocsi. A Seat vezetője, hogy elkerülje az előtte szabálytalanul közlekedő autóval az ütközést, félrerántotta a kormányt és az útszéli sáncban kötött ki. A balesetben életveszélyes sérüléseket szenvedett a sofőr négyéves kislánya és az autó tizennyolc esztendős utasa. A balesetet előidéző autós elhajtott a helyszínről, keresik a rendőrök. HÍR-TÁR TÁMOGATÓKAT KERES a Vöröskereszt A tavalyi év folyamán el­végzett munkát összesítették az Ukrán Vöröskereszt Kár­pátaljai Megyei Szervezeté­nek beszámoló gyűlésén. Szabó Ivánna elnök szavaiból többek között az derült ki, hogy az ország legjelentő­sebb jótékonysági humanitá­rius társadalmi szervezete igen sokrétű tevékenységet végzett, melynek összesítése után az országos rangsorban a negyedik helyen végzett. A Vöröskereszt ténykedé­sének egyik legfontosabb vetülete az idős, magányos embereknek nyújtandó egészségügyi-szociális ellá­tás. A védőnők nyilvántar­tásában jelenleg 10 440 egyedülálló idős szerepel, közülük 1124 fekvőbeteg. A szervezet 8 egészségügyi­szociális központot, 27 kabi­netet, 10 elsősegélynyújtó pontot és 29 úgynevezett ruhabankot tart fenn. Utób­biak révén 100 ezer rászoru­lót sikerül folyamatosan öl­töztetni. Az egészségügyi központokat 76 646 személy kereste fel. Feltétlenül emlí­tést érdemel a Vöröskereszt rákosi kórháza. A szociálisan leginkább rászoruló rétegek­re specializálódott egészség­­ügyi központban önkéntes alapon dolgozó orvosok ta­valy 120 pácienst gyógyítot­tak meg. A szervezet tizen­hat különféle programja ke­retében 83 348 „védence” között 3,2 millió hrivnya ér­tékű segélyt osztott szét. Aktuális feladata a Vörös­­keresztnek a hozzátartozók felkutatása. Sokan fordulnak hozzájuk azzal a kéréssel, hogy segítsenek megtalálni rég elveszettnek hitt szerettüket. Újabban az egy­re erősödő migráció, a fegy­veres konfliktusok, a termé­szeti katasztrófák során is szem elől tévesztik egymást a családtagok. A szervezet szoros kapcsolatokat ápol a külképviseletekkel, melyek segítségével felkutatja az el­tűntnek hitt rokonokat. A ta­valyi év folyamán 129-en kér­tek ilyen jellegű segítséget. A jövőben tovább kell fej­leszteni a rászorulóknak nyúj­tott segítség minőségét és meg kell találni azokat a támo­gatókat, akik révén javítani lehet az egyedülállók minden­napjait. Magyar Tímea

Next