Kárpáti Igaz Szó, 2017. május (13. évfolyam, 66-78. szám)

2017-05-25 / 76-77. szám

2017. május 25., csütörtök HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 TDK A BEREGSZÁSZI FŐISKOLÁN Eseménymorzsák A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főis­kola és a GENIUS Jóté­konysági Alapítvány 11. alkalommal rendezte meg a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát. Dr. Orosz Ildikó, a főiskola rektora örömmel konstatálta, hogy a tavalyi, tizedik jubi­leumi konferencia teret és le­hetőséget adott ahhoz, hogy megmutassuk, bár vörös vo­nalakkal elválasztották ezt a régiót az Európai Uniótól, de attól mi még igyekszünk az Unióhoz tartozni, és min­dig is oda tartozónak éreztük magunkat. Örülök annak, hogy ezt mások is így látják. A tavalyi konferencia egyfaj­ta felhívás volt arra, hogy gyertek, hisz tudunk együtt gondolkodni. Számunkra az is fontos volt, hogy a Kárpát­medencei tudományosság közös mércéje alakuljon ki hosszú távon. Amiért tevé­kenykedünk, az pont arról szól, hogy ugyanazzal a mértékegységgel mérjék a különféle szakterületek tu­dományosságát Budapesten, Ungváron, Beregszászban, Szabadkán vagy Kolozsvá­ron. Dr. Weiszburg Tamás, a Magyarországi Tudományos Diákköri Tanács általános alelnöke a diákokhoz szólva kiemelte, a munka nem ak­kor sikerül jól, hogyha első díjat nyerünk, hanem akkor, ha olyan szakmai visszajel­zéseket kapnak, amik hite­lessé teszik törekvéseiket. A tudományos diákkör tehet­séggondozás. A kötelezően előírt tananyagon felüli ön­kéntes szakmai munka az, ami igazi gondolkodó, krea­tív és önálló szakembereket tud képezni. Dr. Füzesi Oktávia, a Munkácsi Állami Egyetem Pedagógiai Karának dékán­ja azon reményének adott hangot, hogy jövőre az ő diákjai is csatlakoznak a diákköri tudományos kon­ferenciához, illetve közös projekteket, kutatómunkákat végezhetnek. — Minden ember annyit ér, amennyit tud — mond­ta Gárdonyi Géza. Nagyon szeretnénk, ha a kárpátaljai magyarságnak olyan fiatal kutatói, diákjai lennének, akik sokat tudnak, ezért szervezzük évről évre a konferenciát, ahol immár második esztendeje nem csak a kárpátaljai fiatalok találkozhatnak, hanem Kár­pát-medence több régió­ja is képviselteti magát. A teljesítményeket szakmai zsűri értékeli, és olyan taná­csokkal látja el a diákokat, amiket felhasználhatnak a további kutatásaikban - fej­tette ki dr. Váradi Natália, a GENIUS Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója, a konferencia szakmai szer­vezője. Általában fél év áll ren­delkezésre a jelentkezés­hez. A benyújtott munkákat legalább három opponens értékeli. Amennyiben a há­romból kettő pozitívan mi­nősíti a dolgozatot, a diák megtarthatja előadását.­­ Az idén 45 fő jelentke­zett és a mai napon 41-en tartanak előadást harmincfős értékelő zsűri előtt. Emellett 11 megfigyelő van jelen a Kárpát-medence régióiból, ugyanis Kárpátalján ez az A SZERZŐ FELVÉTELE egyetlen olyan erőpróba, melyről a fiatal kutatók el­juthatnak az Országos Tu­dományos Diákköri Konfe­renciára (OTDK). — Milyen szekciókban zaj­lanak az előadások? - Hét különböző területen mutatkoznak be a fiatal kuta­tók: biológia és kémia, föld­­tudomány, fizika és matema­tika, orvos- és egészségtudo­mány, filológia, történelem, valamint pedagógia-pszi­chológia. Nagyon reméljük, ez a jövőben is olyan fórum lesz, ahol mély szakmai kap­csolatok jönnek létre kutató­műhelyek, egyetemek, főis­kolák és kollégák között. És még többen gyűlhetünk ösz­­sze legalább évente egyszer, hogy hasznos tanácskozást folytassunk a tudományok területén - jegyezte meg a konferencia szervezője. Hegedűs Csilla A konferencián 41 előadás hangzott el Győzött a magyarságtudat Temetőket általában a te­lepülések szélén szoktak ki­alakítani. Minden bizonnyal így volt ez egykor Técsőn is, ám a járási központ ne­­m növekedett, fejlődött, és a régi sírkert lassan a város köze­pére került. Legutóbb az 1960-as években kísértek itt utolsó útjára halottat, filzt követően sokan átvitték a márvány sírköveket az újonnan kijelölt temetke­zési helyre, az emitt nyug­vók hozzátartozói lassan elhaltak vagy elköltöztek, s a sírok és az egész terület enyészetnek indult. A gaz­dátlannak tűnő részlegen egyszer csak munkagépek jelentek meg, ügyet sem vetve a hantokra, a még megmaradt sírkövekre. Egy idegen felekezet alapozási munkálatokba akart kezde­ni, ami óriási felháborodást váltott ki az itt élő magyar­ság körében, mivel az épít­kezést a temető református és római katolikus részénél kezdték volna. Ám a tilta­kozások hatására azt még idejében leállították. Most ismét munkák foly­nak ott. Mi is történik tulajdonkép­pen? Kérdezzük Hangácsi Istvánt, a magyarországi székhelyű Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnökét. - Magyarországon élő, Técsőről elszármazottak hí­vására jöttünk ide, először tavaly nyáron. Kiderült, hogy 1944-ben honvédeket hántoltak ide. Összesen ha­tot, közülük hárman a kör­nyékbeli harcokban estek el, további hárman pedig öngyilkosok lettek. Első vi­lágháborús sírokról nem volt tudomásom, bár a helyiek állították, hogy a görög kato­likus részen lehettek ilyenek is. Ezt azonban hivatalos okmánnyal akkor nem tud­tuk bizonyítani. Felvettük a kapcsolatot László Károly református lelkésszel. Alap­vetően hadisírok gondozá­sával és a világháborúkban eltűnt katonák, illetve sírjaik felkutatásával foglalkozunk, ezért nem igazán akartuk fel­vállalni azt, hogy egy kato­nai emlékhely kialakításán kívül belefogjunk az egész sírkert felújításába. Aztán csak győzött a helyiek rá­beszélése és a magyarság­­tudat... - Van-e már előrelépés? - Két és fél hektárról van szó, 25 000 négyzetméterről - ez hatalmas terület, pláne ha dolgozni is kell benne. Tavaly augusztusban kezd­tük a munkákat egy kaszá­lással. Tudomásom szerint már történt affér a felekeze­tek között, épp egy ide terve­zett templom építése miatt, de a probléma rendeződött. A helyiekkel kitaláltuk, hogy - megőrizve a temetői jelleget- emlékparkká ala­kítjuk át a sírkertet. A ma­gyar szervezetek és történel­mi egyházak képviselőivel kidolgoztunk egy több évre szóló munka- és ütemtervet. Mivel nagy a terület, eléggé költséges a rendbehozatala. Egyesületi tagsági díjból és adományokból ezt nem tud­juk finanszírozni, s az ukrán államtól sem számíthatunk támogatásra, így jobbára magyarországi segítségben bízhatunk. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-hez benyúj­tott pályázati kérelem útján, úgy néz ki, a közeljövőben ez meg is valósul. Geodétákkal már felmér­tük és rögzítettük a megma­radó sírok, sírkövek pontos helyét a későbbi visszaállí­tás érdekében. Kivágtuk a beteg, korhadt fákat. Ezután kiszedjük a sírkövek egy ré­szét és planírozzuk a temető területét. 2018 májusában meg­kezdjük a járdák építését, az ún. „szigeteknek” a kialakí­tását és a sírkövek visszate­lepítését. Arra törekszünk, hogy egyetlen temetői kő se kerüljön a szemétbe. Mivel sokan csak annyit tudnak hajdani hozzátartozóikról, hogy valahol itt vannak el­temetve, a helyiek kérésére a sírkertben helyet kap majd egy fal is, amelyen kőtáblá­ra felvésve (márvány/grá­­nit) elhelyezhetik az egykor itt eltemetett rokon nevét, születése és halálozása idő­pontját. Idővel a park egy díszesebb kerítést is kap, zöldsövényt babérmeggy­ből, tujából. Ezeknek a nö­vényeknek a kiválasztása kertészmérnökök/tájépíté­­szek feladata lesz, ha eljön az idő. Bökényi Magdolna Hennagyij Moszkal a magyarellenes provokációról Az ukránok és magyarok baráti viszonya Kárpát­alján erősebbnek bizonyult a „Moszkva által kitervelt gyanúsítgatásnál” - jelentette ki Hennagyij Moszkal azzal kapcsolatban, hogy a múlt hét végén ismeretlenek provokatív céllal a hely­i magyar közösséget szeparatista színben feltüntető táblákat helyeztek el a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban. A megyevezető a honlap­ján tett bejegyzésében azt írta: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei főosztályának munkatársai azonosították azoknak a személyeknek egy részét, akik a múlt héten részt vettek az „orosz titkosszolgálatok által Kárpátalján szervezett provokációban”. A hivatal az ügyben Ukrajna területi egységének sérthetetlensége elleni bűncselekmény címén indított eljárást. A kormányzó szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 5. főosztályának „a kárpátaljai ukrán és magyar közösségek egymásra uszítására irányuló minden erőfeszítése kudarcba fulladt”. Nem járt sikerrel az orosz szövetségi hírügynökségek felhasználásával folytatott félretájékoztatás sem, amelynek során álhí­reket terjesztettek kitalált eseményekről, és valótlan idézeteket adtak kárpátaljai magyar vezetők, köztük Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség (UMDSZ) elnöke, Tóth Mihály, az UMDSZ tisz­teletbeli elnöke, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke szájába - emlékeztetett Hennagyij Moszkal, megjegyezve, hogy a provokációhoz nincs semmilyen köze sem a KMKSZ-nek, sem pedig az UMDSZ-nek. Nő a biometrikus útlevelek iránti kereslet Az ukrán állampolgárok várhatóan június 11-től utaz­hatnak vízummentesen az EU-s tagországokba. Ehhez azonban biometrikus útlevél szükséges. Mint arról Olga Posták, az állami migrációs szolgálat sajtósa tájékoztat­ta lapunkat, ugrásszerűen megnőtt az okmány iránti ke­reslet. Az állami hivatal az év elejétől több mint 44 ezer új típusú útlevelet adott ki. Az ügyfélszolgálati irodák forgalma fokozatosan nő. E hónap folyamán már több mint kilencezren nyújtották be kérelmüket. A megyei központi hivatalban óriási sorok alakultak ki. A szóvivő szerint felesleges a tolongás, mert valamennyi járási és városi intézményükben zavartalan az ügyfélfogadás. Az okmány ára pedig mindenütt egyforma. A húsz nap leforgása alatt elkészülő 557 hrivnya 32 kopijkába, a sürgősségi eljárással igényelté 810 hrivnya 32 kopijkába kerül, áll a tájékoztatóban. Ajándék a magyar karnak Értékes számítástechnikai eszközöket - 15 tábla­gépet - adott át térítésmentesen az Ungvári Nemzeti Egyetem (NNE) Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének a magyarországi Invitech Megoldások Zrt. Az informatikai eszközöket a magyarországi cég ne­vében Vida László, az ungvári magyar főkonzulátus konzulja nyújtotta át az M­E Ukrán-Magyar Oktatási­ Tudományos Intézete (korábbi nevén Magyar Tannyel­vű Humán és Természettudományi Kar) tudományos tanácsának ülésén. A konzul hangsúlyozta, a táblagépek jól kiegészítik azokat a fejlesztéseket, amelyek az utóbbi egy évben történtek a magyar állam támogatásával. Hozzátette: jó látni, hogy magyarországi cégek a társadalmi felelősség­­vállalás és a külhoni magyarság iránt érzett szolidaritás jegyében készek támogatni a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás ügyét, adott esetben az M­E magyar inté­zetének magas színvonalú munkáját. Spenik Sándor igazgató az intézet oktatói és hallgatói nevében köszönetet mondott az adományozó cégnek. Mint hangoztatta, a magyar vállalat nem először tá­mogatja a kárpátaljai magyar oktatást, a múlt évben tíz netbookot és tartozékait adományozta a szoly­vai magyar tannyelvű iskolának. KISZO-összeállítás

Next