Kárpáti Igaz Szó, 2018. december (14. évfolyam, 175-188. szám)

2018-12-01 / 175. szám

2018. DECEMBER 1., SZOMBAT • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL - XIV. ÉVFOLYAM 175. (2575) ÁRA: 3,00 UAH A NAP: Moj­ár siscsi Túlnyomóan felhős lesz az ég, helyenként hószál­­lingózás, gyenge hava­zás is kialakulhat a nap első felében. A légmoz­­gi­­­tás gyenge, ----P mérsékelt lesz. Hajnalban -2 és -10 fok között alakul a hőmérséklet, nappal -2, +3 fokot mérhetünk. /\:ГІГсЗІ'у-ЕІІТГТ<с21 A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2018.11.30.) USD 28,390 EUR 32,328 HUF 0,099 S:zóáinnis3icistfc«ai Kárpátalján 66 500 rok­kantat tartanak nyilván. SZJÖillői flE5 Híres vadász zsákmá­nya lenni nem lehet olyan megalázó,­­­­­ mint egy jelenték­­telené. (Szabó Magda) Évít#Arch­Jil«S»|a Az első magyar rádió­adás emlékére 93 éve ez a rádiózás napja. Szófejtése ATTITŰD - magatar­tás, viselkedés, modor, szellemi beállítottság, szerep, hozzáállás, viszo­nyulás valamihez, vagy valakihez. JíT­ trainéresEi Hűtőszekrény takarí­tásakor ne csak az élel­miszereket szedjük ki, hanem a kivehető alkat­részeket is és alaposan mossuk, fertőtlenítsük őket. V­icce Két barát beszélget: - Képzeld, tegnap azt álmodtam, hogy úttörő vagyok. - Én meg azt álmod­tam, hogy két csaj­­itgfili­­al vagyok. — Miért nem hívtál át? - Felhívtalak, de anyád azt mondta, hogy úttörőtáborban vagy! Fejj IzDTCjj­e Hol született Ferenc pápa? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) Van még teendő az óvodák világában Mint ismeretes, Kár­pátalján eddig több tucat óvoda újult meg a ma­gyar állam támogatásá­val a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében. Csütörtökön újabb négy felújított gyermekintézménybe látogatott dr. Grezsa Ist­ván miniszteri biztos. A gyermekek a munkácsi járási Szernyén, vala­mint a beregszászi járási Guton, Kápszonyban és Mezőkaszonyban immár csodálatos környezetben várják a Mikulást. - Nagyon jó újra felven­ni az óvodaátadások fona­lát, amely néhány hónapig kényszerűségből szünetelt - kezdte beszédét Grezsa István. - A felújítások egy­felől jelzik Magyarország kormányának jó szándé­kát, hogy Kárpátalján sze­retnénk mélyreható válto­zásokat elérni az óvodák világában. De azt is jelzi, hogy a kárpátaljaiak mel­lett egy erősödő, gyarapodó Magyarország áll, amely­nek nem lehet más feladata, mint az, hogy az itt élő hon­fitársaink szülőföldjükön boldoguljanak - mondta. Hozzátette, a magyar óvo­dafejlesztési program üze­net is az ország és a megye vezetésének, hogy van még teendő az óvodák körül. - Az, hogy ma újabb négy felújított óvodát adhatunk át, jelzi, Magyarország elkötelezte magát az ügy mellett, legyen bármilyen rossz az államközi kapcso­lat, megsokszorozzuk az erőinket, intézményeket fo­gunk kialakítani, megerősí­teni, mindent megteszünk az anyanyelvi oktatás biz­tosításáért - hangsúlyozta Grezsa István. Orosz Ildikó, a Kárpátal­jai Magyar Pedagógusszö­vetség elnöke megjegyezte, Isten közvetve mindig a magyar kormány segítségét küldi, mely kiáll mellettünk valamennyi, így gyermeke­ink érdekeinek és nevelésé­nek kérdésében is. - Mi, magyarok és uk­rán állampolgárok vagyunk. Vagyis Magyarország támo­gatása az ukrán állampolgá­rokat segíti. Közvetve pedig segíti az ukrán államot is, mert olyan feladatokat vál­lal át, amelyeket az állam­polgárok adójából kellene az adott országnak megva­lósítani. De fontos azért is, mert a felújítások nem ter­helik az ukrán állam, a já­rás költségvetését, a felsza­badult összegek racionális átcsoportosítással segíthetik más feladatok megoldását - mondta a KMPSZ elnöke. Szilágyi Mátyás, a bereg­szászi magyar külképviselet főkonzulja örömmel konsta­tálta, hogy folytatódnak az óvodafelújítások Kárpát­alján. Kifejtette, erős az a közösség, amely ilyen szép óvodákat tud fenntartani, gyermekekkel megtölteni. Hegedűs Csilla A program folytatódik A szerző felvétele szempont Ki nyer és ki veszít a hadiállapoton? Szerda reggeltől hadiállapot van érvényben Ukrajna tíz megyéjében. Kárpátalja nincs e régiók között. Indo­kolt volt-e és kinek az érdekeit szolgálta a hadiállapot bevezetése, ki nyer, és ki veszít az egészen, hogyan hat a zsebünkre és a mindennapjainkra a december 26-ig érvényes rendelkezés? Mihajlo Selemba politológus — Az eddig ismert rész­letek alapján a Kercsi-szo­­rosban történt ukrán-orosz tengeri incidens mennyire indokolta a hadiállapot be­vezetését? - A kelet-ukrajnai fegy­veres konfliktus kezdete óta több alkalommal is indokolt lett volna a hadiállapot be­vezetése, de ez mégsem történt meg. Hogy a koráb­biakkal ellentétben most ezt mégis meglépte Kijev, az azzal magyarázható, hogy Oroszország nyílt agresz­­sziót követett el a Kercsi­szorosban. Vagyis az ukrán haditengerészet katonáira nem felkelők vagy szaka­­dár erők, hanem közvetlenül orosz katonák lőttek, ilyenre a kelet-ukrajnai háború több mint négy éve alatt egyszer sem volt példa. A hadiál­lapot megelőzési céllal lett bevezetve, hogy az ukrán hadsereg felkészülhessen egy esetleges újabb orosz agresszióra. - Vannak vélemények, melyek szerint csak belpo­litikai húzás az egész... -A hadiállapot bevezeté­séről szóló több órás parla­menti vita az ukrán demok­rácia vizsgája volt, amelyen a Legfelső Tanács megfelelt. Kompromisszumos döntés született. A kormánypárt és az ellenzék jól reagált a po­litikai kihívásra és kivédte az esetleges buktatókat. Az eredeti 60 helyett csak 30 napra szavazták meg a ha­diállapotot, és a rendkívüli ülésen kitűzték a jövő évi elnökválasztás pontos dá­tumát is. Végül egy olyan változat került elfogadás­ra, amely megfelelt a par­lamentnek, az elnöknek és a nemzetbiztonsági és a védelmi tanácsnak egy­aránt. Ilyen értelemben a parlament által elfogadott törvény nincs befolyásoló hatással az elnökválasz­tásra. Nehéz megmondani, hogy Porosenko tényleg politikai előnyszerzés cél­jából akarta-e bevezetni a hadiállapotot. - Ilyen értelemben az el­nököt sarokba szorították? - Egyértelmű, hogy az ukrán államfőt nyomás alá helyezte a parlament. Leg­főképp az ellenzék, de a kormánykoalícióban lévő Népi Front sem szerette volna, ha elmarad a tava­szi elnökválasztás. Végül mindenki számára egy el­fogadható verziót fogadtak el. A legnagyobb vesztese a történteknek az elnök, ugyanis tovább zuhant a népszerűsége. -A hadiállapot megoldás a kialakult helyzetre? - Jelen helyzetben aktivi­zálni kellene a normandiai formátumú tárgyalásokat, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök nem tárgyalt a Kercsi-szorosban bekövet­kezett incidens óta. Pedig csakis politikai úton lehet megoldani a kialakult hely­zetet, az erőfitogtatás nem vezetne jóra. Ha Doneck és Luhanszk megyéhez ha­sonlóan az Azovi-tengert is elveszítené, az hatalmas kárt okozna az ukrán gaz­daságnak. - Milyen hatással lehet mindez az ország gazdasági és társadalmi helyzetére? - A pénzpiac nem szereti a bizonytalanságot, és a be­jelentés után rögtön elkez­dett gyengülni a hrivnya a dollárral szemben, ami a megnövekedett kereslet mi­att következett be. Az UEFA döntése alapján csütörtökön a Vorszkla-Arsenal Európa Liga-mérkőzést biztonsági okok miatt Poltava helyett Kijevben rendezték. Az érintett 10 megyében várha­tóan elmaradnak a nagyobb nemzetközi rendezvények az elkövetkező egy hónap­ban, ebben ki is merülnek a korlátozó intézkedések. A kárpátaljai hétköznapokra pedig egyáltalán nem lesz hatással ez a 30 nap. - Kijev most Moszkvával van elfoglalva, a Budapest­tel folytatott vitás kérdések ezzel háttérbe szorulnak? -A médiából egyértelmű­en kiszorul a magyar kérdés, ugyanakkor nem tűnik el. Kijevnek és Budapestnek folytatni kell az egyeztetést ahhoz, hogy megtalálják a kompromisszumos megol­dást a vitás kérdésekre. Szabó Sándor Erről írunk ma: „Csak a Bibliát nem lehet átírni” 2. old. A legfontosabb az összefogás 3. old. Huszonegy késszúrás féltékenységből 5. old.

Next