Kassai Hirlap, 1920. január-június (17. évfolyam, 1-146. szám)

1920-05-28 / 120. szám

XVII. évfolyam. Kosice, 1920. május 28. Péntek KASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP m m Szerkesztőség és kisdőhteatal: Kosice, Fő utca 60. sz. Telefonszám: 184. Megjelenik naponta d. u 4 órakor. FELELŐS SURKISZTĎ I LAsu.6 IŠLL fllmijelési dijak: Egész égre 1261, télésre 63 K., neszed­­évre 3V50 K., esy hdra 1ö 50 i Egyes széni 50 fül az elnök. Mikor e sorokat írjuk, a csehszlovák köztársaságnak még forradalmi elnöke van, gyűlés akit azonban a forradalmi nemzet­örökös elnökké választott. Ám Masaryk felöl még csak föltételezni sem lehetett, hogy az alkotmányos állapotok bekövetkezte után ne bocsássa méltóságát a nép választottainak rendelkezésére. Ki­fejezést adott már annak idején amaz óhajának, hogy az alkotmányos elnök alkotmányosan választassák meg, mert az ő alkotmányos érzéke nem enged­hette, hogy a békés munka korszakában, amikor a köztársaságnak immáron törvé­nyes képviselete van, forradalmi bizottság által megválasztott államfő gyakorolja a legfőbb végrehajtói hatalmat. Ezen azért a parlamentnek első és legfőbb feladata megválasztani az államfőt, hogy egy törvényes állapot az egész vonalon helyre­n álljon. S mire e sorok megjelennek, Masaryk, az alkotmányos elnök már le is tette az esküt az alkotmányra. Ezzel a ténnyel nemcsak vége szakadt a forra­dalmi állapotnak, de kezdetét vette az a parlamenti munka, amelytől oly sokat várnak a köztársaság népei. Ki merné vitatni, hogy Masaryknak elnökké vá­lasztása nem az egész köztársaság igazi óhajának teljesülése? Kinek nevéhez fű­ződik a köztársaság megalakulása? Ki volt a szabadságnak ama rettenthetetlen bajnoka, ki egy emberöltőn át Csak azért k­üzdött, csak azért dolgozott, hogy a cseh nemzet lerázhassa magáról az ab­szolutizmus jármait s szlovák testvéreivel egyesülve kivívhassa magának az alkot­mányos szabadságot, mely után évszáza­dokon át sóvárgott. Az osztrák uralom nem bánt ugyan mostohán a csehekkel. Érvényesülést engedett minden téren ne­kik, de csak mint osztrákoknak. Mint nemzettel azonban már máskép beszélt. Szokása szerint elnyomta őket. El akarta fojtani bennök a nemzeti öntudatot, de a rugó végre is visszarugott: az osztrák egység a múlté, a csehek pedig elérkez­tek az Ígéret földjére, hol szebb, boldo­gabb jövő vár reá­juk s erre az Ígéret földjére Masaryk vezette őket. Ö még a megpróbáltatások és elnyomatások ször­nyű napjaiban sem adta föl a reményt, hogy nemzete kilép a rabszolgaságból s mint szabad nemzet fog részt venni a nagy népek nemes versenyében. Látnoki szemeivel előre látta, hogy össze kell dőlnie annak a mozaikszert­ államalaku­latnak, amelyet nem tart össze más, mint a szuronyok hatalma. Tudta, hogy el kell érkeznie annak az időnek, amikor az egybeolvasztott elemek kiválnak és mind­egyik különös tulajdonságaival külön éle­tet folytat, nagyobb erő, mert az a minden hatalomnál a természet diktálja így. Nem is rettent vissza a munkától, nem is ijedt meg a lépten-nyomon reá lesel­kedő veszedelemtől, nem is vesztette el energiáját s honfitársai az ő példáján indulva, általa lelkesítve sorakoztak a szabadság zászlaja alá, mely most büsz­kén lobogva hirdeti a nemzet dicsőségét és Masaryk elnök apostoli munkájának diadalát. Az elnök államférfim bölcsesége előtt meghajol az egész világ. Az ellen­séges államok között hosszan elnyúló csehszlovák köztársaságban olyan viszo­nyok uralkodnak, amelyek még akkor is kielégítőknek volnának mondhatók, ha békén élne a szomszédokkal, de ellen­ségektől­­ körülvéve ilyen állapotokat biztosítani­ csak Masaryk bölcsesége ké­pes. Ne tekintsük a világszerte fölmerülő­­ kellemetlenségeket, amelyeken senki sem segíthet, ne vegyük irányadóul azokat a hajókat, amelyek minden országban meg­vannak,­ hanem nézzük csak azt, mi tör­tént itt, hogyan alakult meg a csehszlo­vák köztársaság s a többi országokhoz z képest milyen rendezett viszonyok vannak itt. Még a legelfogultabb szemlélőnek is el kell ismernie, hogy az ilyen csendes alakulásra példa még nem volt, ilyen kevés rázkódtatással új állam még nem alakult. S ez mind Masaryk államférfim bölcseségének köszönhető. Amikor tehát szívből üdvözöljük őt, mint a köztársaság első alkotmányos elnökét, kívánjuk, hogy biztosítson is nemzetének boldog jövőt az ígéretnek ama földjén, amelyet már zsenge ifjú korában megismert s ahová mint ősz pátriárka vezette nemzetét. A gazdasági tanács programmja: Beszélgetés Stier Bélával, a gazd. tan. elnökével. A gazdasági tanács most áll mű­ködése elején. A legáldatlanabb kö­­rülmények között vette át a gazda­sági ügyek vezetését, első, rendkívül fontos eredménye működésüknek a lisztkvóta felemelése, amelyet tegnap­előtti ülésükön határoztak el. Felke­restük Stier Bélát, a gazd. tanács elnökét, aki vázolta a közelmúlt élelmezési állapotait, majd tanács tegnapelőtti határozatát a gazd. és a saját jövőbeli programmját. A gazd. tanács ülésén foglalkozott azzal a ténnyel, hogy dr. F­á­b­r­y zsupán szigorúan a gazd.­tanács hatáskörébe tartozó fél vagyon lisztet utalt ki a tanács tudtán kívül. Ezzel kapcsolatban, jóllehet a zsupántól nyert felvilágosítás megmagyarázta a kiutalás sürgősségét és garanciát nyújtott a kölcsön adott liszt vissza­­kapására, a tanács mégis különböző okokra való tekintettel határozatot hozott, amelyet háromtagú bizottság (Panyover, a termény­központ veze­tője, Mizsik szocialista és Zelenyi keresztény szoc ) visz a miniszté­riumba, ugyancsak utána küldik a határozatot a Prágában tartózkodó képviselőinknek is. A határozat tel­jesen szabad kezet kér a város gaz­­dasági ellátásának ügyeibe. Garan­ciát kérnek arra, hogy a kassai mal­­mokban nyilvántartott 23 vagyon termény és a már lekötött és be­szállítás alatt levő 50 vagyon ter­mény fölött kizárólag a gazd.­tanács diszponálhat, hogy azt sem a kato­naság, sem a vasutasok élelmezésére fordítani nem szabad, hanem csakis a városi lakosság az u. termésig való ellátásának biztosítására. Amen­­­nyiben a gazd. tanács a garanciákat meg nem kapja, lemond. A gazd. tanács ülésén elhatározta a fejkvótá­nak 6 kilóra való felemelését és azt is, hogy végcé­luk a fejkvótát a régi 7*2 kilóra emelni fel, ami valószínű­leg meg is fog történni az 50 vag­yon termény beérkezése idején. A város szükséglete napi 1 vagyon lisztet tesz ki. Ebből kiadható lenne a fejenkénti 7*2 kiló. Ma még nem ad­ható ki ez a kontingens, de ha a lekötött termény beérkezik, esetleg visszamenőleg is kiutaltatik az 1*2 kťó kvótakülönbözet. Ismételten hang­súlyozni kell, hogy a 12-ik órában átvett lehetetlen élelmezési helyzet feljavításához a gazd.­tanácsnak teljes rendelkezési jogot kell biztosítani Ebben a dologban, valamint a kivi­telében is, a tanács tagjainak állás­pontja között semmi eltérés nincs, minden eddig hozott rendelet és ha­tározat egyhangúlag történt. Az ellá­tás zavartalan lebonyolítása érdeké­ben megszünteti a gazd. tanács a búza kiőrlésénak eddigi módját is, mert eddig fölösen sok fehér lisztet őröltek ki s a visszamaradó kenyér­­liszt durva és élvezhetetlen volt. A jövőben a gazd. tanács fogja meg­határozni a fehér liszt őrlési per­centjét. A lisztkérdés mellett mire terjed még ki a tanács hatásköre és mi képezi a közeljövő programmját? Egyelőre hetek kellenek ahhoz, hogy az új termésig a lakosság liszt­szükségleti problémáját megold­hassuk. Ha ezzel megvagyunk, sor kerül a cukorellátás rendezésére. Eddig egy nagykereskedő közvetíté­sével történt az elosztás, most egy bank intézi. Határozott tervek még nincsenek e kérdésben. Ellenben egy háládatlan feladat is lesz a közeljö­vőben: a maximális lisztárak feleme­lése. A város beszerzési árai maga­sabbak, mint a maximális árak s a különbözet terhét az állandó pénzte­lenséggel küzdő városi pénztár nem fogja tudni fedezni. Számítani kell azzal, hogy a lisztárak emelése álta­lános ár- és béremelkedést vonna maga után és mégis a viszonyok kényszerítenek az emelésre. Elejét ennek csak úgy lehetne venni, ha a beszerzés financiális részét nem a város, hanem az állam intézné. Sor kerül majd később a hús, sőt a ruhaellátásra is. Természetesen csakis akkor vállalja a gazd.­tanács hiva­­talát, ha minden elintézés alá kerülő kérdésben biztosítják a szabad ren­delkezést és erre garanciákat nyúj­tanak. A mexikói események. Washington, máj. 26. (CSL) Mexikóból jött értesítés szerint ideiglenes köztársasági elnöknek Huerta generálist választották j j meg. Gonsales generális 28 szavazatot nyert. Hivatalosan jelentik, hogy Carranzét Hererov emberei alvás közben triil balták füttig. 120. síim Hem népgyülésezhetnek­ a kommunista legénykik A főkapitány tiltó végzése. A forradalom kitörése óta más dolga sem volt az embernek, mint tüntető me­neteket végignézni, esetleg azokban részt­venni, de mindenesetre meghallgatni a szónokoknak jól-rosszul megkomponált beszédeit, amelyek tisztán frázispuffogta­tások és mint­ ilyenek, teljesen fölöslegesek. Nem is kívánja ma már senki sem azo­­kat a bizonyos „felvilágosító“ népgyűlé­­seket, aminőkkel eddig hódítottak egyes pártok, mert a nép most már mást vár. A szónoklatokból elég volt. Hogy a szo­ciáldemokrata­ párt, a „népnek pártja“, az eddigiek után milyen célból a város négy különböző részén kívánt ma népgyü­­lést tartani,­­kik és mit akarnak és i­iknek akartak még valamit mondani, nem tud­juk. Sőt talán a népgyülés rendezői sem voltak mind­ennek tudatában, épen ezért Kohouth József főkapitány a katonai dik­tatúrára hivatkozással a szociáldemokrata pártnak népgyűlés tarthatása iránt beadott kérelmét elutasította. A szociáldem­okrata­ pártnak igazán nem lehet panasza a hatóságok ellen, hogy nem biztosította volna akció szabadságát és áthágták volna Csak­­ egyetlenegy esetben is azokat a rendelkezéseket, pártmozgalmakat szabályozták, amelyek , de min­denesetre fölöslegesnek tartják az újabb csoportosulást, lármát és az ehez tartozó s evvel együtt járó izgalmakat, azért hozta meg a főkapitány ezt tiltó végzést, amelyért a párt komoly elemei nem is boszankodhatnak. Ha a szerepelni vágyó ifjak, akik hosszú hajuknak sámsoni erőt tulajdonítanak, akik azt hiszik, hogy a népek milliói az ő lármájukból élnek r, abból merítenek örök üdvösséget, egy ki­csit prüszkölnek is, az se árt, se használ, azzal senki sem törődik. Menjenek a fia­tal óriások dolgozni, próbáljanak kenye­ret keresni, ne csak az asztalfiókban, ha­nem az életben is, de ne törekedjenek szószékre állani, mert az egyrészt nem nekik való, másrészt pedig komoly em­ber meg sem hallgatja őket. A kommunizmus lehet ideálja néhány dologtalan legénykének, beszélhetnek hát afelől a maguk szűk körében, de ne iz­gassák az utcát s ne akarják tanítani azokat, akik úgy­sem szorultak arra. Punktum 1 A katonai barakkok átalakítása. Vukovics tanácsos előterjesztése. — Városi kölcsönkibocsátás. Dr. Vukovics Károly városi tanácsos hazaérkezett pozsonyi és prágai útjáról s a tanács tegnapi ülésén számolt be ki­­kü­detésének eredményéről. A tanács­­ elé terjesztett beszám­olójában mindenekelőtt megemlíti, hogy Pozsony­ban — a legnagyobb csodálkozására — nagy mértékben megindultak az építke­zések. Építtet a köz, az állam, a magá­nosok. A katonai barakkoknak lakások céljaira leendő átalakítása ügyében azt jelenti, hogy nagy költséggel a terv kivihető, de, hogy mennyi lakást lehetne ott létesíteni, még nem tudja. Az Iparoskör építészeti osztályának véleménye szerint a tatarozá­sok és más munkák elvégzése után leg­alább is 200 lakást kaphatnánk. De ere­deti rendeltetéseinek adnák vissza fürdő- és kórházhelyiségeket. Tulajdonképen mun­­káskolónia lenne az iskolával, tűzoltóság-

Next