Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-01-26 / 20. szám
Kmu. Strfoffi Kosli-Xina, 1921. Január 26 Ssartfa Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice. Fő-utca 60. sz. felelős szerkesztő * Előfizetési árak: Egész évre 216 K, félévre 108 a, negyed-Telefonszám: 184. Megjelenik naponta d. n. 4 órakor. LÁSZLÓ BÉLA. évre 54 K, egy hóra 18 K. Egyes számára 1 korona. 20. t* Teleki és Hegedűs az új választásokról, Budepest, jan. 24 Hegedűs pénzügyminiszter a korményzópárt legutóbbi ülésén rámutatott a nemzetgyűlési mandátum határideje meghosszabbításának szükségére. Azzal indokolta ezt, hogy messzire menő pénzügyi műveleteit a közönség súlyos áldozatnak fogja tekinteni s ezért a közönség részéről elkeseredés várható. A nemzetgyűlési mandátumok 1922. elején járnak le, nem volna tehát tanácsos az új választásokat lehangoltság mellett megejteni. A határidőt az alkotmány revíziója keretében lehetne meghosszabbítani. Az első képviselőház felerészben egyszerűen kinevezhető lenne, a másodikba sem kellene a választást megejteni, de törvény állapítaná meg, hogy a nemzetgyűlés átalakul képviselők gyűlésévé. Ez elnevezés három évre bírna érvénnyel s új választásokra csak 1925-ben kerülne a sor-Budapest, jan. 24. Teleki miniszterelnök nyilatkozott a politika aktuális kérdéseiről- A nemzetgyűlésre nagy munkaanyag vár, különösen számos pénzügyi javaslat. Az alkotmányreformot a jogászok és politikusok élőkészítik. Az inerjuvoló újságíró szóbahozta Hegedűs pénzügyminiszter azon ötletét, hogy a nemzetgyűlés alakuljon át országgyűléssé és hosszabbítsa meg élettartamát 3 esztendővel. A miniszterelnök a nemzeti gyűlés munkaidejét elegendőnek tartja programmjának végrehajtására és az új választások előkészítésére. 32&3XSS&&im US Spártában csak annak volt joga az élethez, aki egészségesen jött a világra. Akinél valami testi hibát konstatáltak, azt születése után irgalmatlanul elpusztították. Az ő erkölcseik szerint így volt ez rendjén. Ne élősködjék senki a másikon. Ha valaki képtelen rendes munkálkodásra, az hagyja itt ezt a világot, mert nyűgre nincs szüksége senkinek sem. Rég elmúltak ezek az idők. Ma, az emberszeretet korszakában, amikor csupa humanizmusból milliók potyognak el részint öldöklő fegyverektől, részint éhségtől, nemcsak hogy nem küldjük halálba a testi hibában szenvedőket, hanem megkönyörülünk rajtuk, istápoljuk, támogatjuk őket tehetségünk szerint. Gyógyintézeteket állítunk részekre s s azokban hasznavehető embereket képezünk belőlük. Hány süketnéma, vak, sánta, béna ember szerzett már tudásával, szorgalmával, ügyességével vagyont! Még feleséget is. A humanizmus tehát él az emberiségben, annak dacára, hogy egymást gyilkolják. Különös azonban, hogy amíg egyesekről így gondoskodik a melegen érző szív, ugyanakkor ölbe tett kezekkel nézik milliók nyomorúságos vergődését, sőt szántszándékkal csinálnak országokat, amelyek életképtelenek. Itt van például Ausztria. Nincs nap, amelyen hírt ne hallanánk arról, hogy ennek a szerencsétlen országnak lakosai a legnagyobb nyomaiban élnek s ez arra készteti őket, hogy Németországhoz csatlakozzanak, mert különben összedől az egész s a bábák, kik születésénél közreműködtek, tanácstalanul állanak fölötte. Ausztria a szó szoros értelmében koraszülött, mert nélkülözi mindama szerveket, amelyekre életének fönntartásához föltétlen szüksége volna. Messziről adogatnak neki néhány jó tanácsot, a győztes nagyhatalmak egymást noszingatják, hogy: rajta, adjunk neki valami segítséget, de ez a segítség csak nem akar megindulni. Először viviszekcióval igyekeztek béna testrészeit megerősíteni: Magyarországból kellett egy kis vérátömlesztést eszközölni Nyugatmagyarország odakapcsolásával, de dacára, hogy a receptre ezt írták a tudós doktorok, egy kicsit mégis húzódoznak tőle, mivel hogy tartanak attól, hogy az operáció sikerül ugyan, de a beteg belehal. Ezt a segítséget különben maga Ausztria is olyan gyengének találja, hogy attól nemcsak, hogy föllendülést nem vár, hanem még több rosszat. No lám, a nagy politikusok épen fordítva csinálták a dolgot, mint a spártaiak, Amíg ezek az élet- és munkaképtelen embert minden további spekulálgatás nélkül egyszerűen ledobták a Taygetoshegyre), hogy ne élősködjék a polgárok nyakán, addig az újkor politikusai egész országot teremtenek életképesség nélkül, hogy az másokon élősködjék, mészetesen a spártaiakra ráfogják. És tért hogy durva erkölcseik voltak s ők a nemesen gondolkodók, az igazságosak, amikor azt hiszik, hogy amit a térkép türelmes par pírlapján jól megcsináltak, az a valóságban is teljesen megfelelő. Vagy nem ugyanez történt-e Magyarországgal is ? Maguk Csonkamagyarország bábái is beismerik, hogy ők tették életképtelenné az egészséges gyermeket s most jótanácsokkal kívánják pótolni mindama veszteségeket, amelyek az egészséges tagok amputálása folytán állottak elő. Kérdjük: azok a bizonyos vad erkölcsök mikor uralkodtak igazában ? Akkor-e, amikor a társadalom arra törekedett, hogy minden egyes tagja ép, egészséges és munkabíró legyen, avagy ma-e, amikor szándékosan gyártanak életképtelen országokat s azoknak vergődéseiben kéjelegnek ? Hogyan képzelik a szakértő bábák és tudós doktorok ennek a két agyongyötört országnak lábraállítását ? A jótanácsból már elég volt. Azzal jóllakott Magyarország és Ausztria is. A jóindulat irányukban napról-napra nő, kenyerük ellenben rohamosan fogy: miből tengetik hát továbbra is életüket ? Ennél a két országnak sorsához kapcsolódik szomszédjaiknak sorsa is, gyógyításuk tehát érdeke minden szomszédnak. A román külügyminiszter által ajánlott operációt elvetették. Tessék most megfelelőbb gyógyszereket rendelni. S e rendelést eszközöljék azok, akik szándékosan beteg embereket helyeztek Európa közepébe. Benes nyilatkozik római útjáról. Külpolitikai beszámoló. A miniszterválság. Prága, jan 24 Benes dr. miniszter e hó 31-én utazik Rómába. Csütörtökön, e hó 27-én a miniszter a nemzetgyűlésben a külpolitikáról tart beszámolót-Trieszt, jan. 24. A „Resto del Carolino“ c. bolognai újság prágai levelezőjével Benes dr. külügyminiszter beszélgetést folytatott. Meddig lesz Olaszországban, azt a miniszter nem tudja ; a római tárgyalásokon szó lesz az olasz—csehszlovák kereskedelmi szerződésről, mely nagyban hozzá fog járulni a két ország közti nagyon jó viszony megszilárdításához. A prágai olasz követtel az összhang teljes s minden eldöntetlen kérdést máris elintéztek. Benes miniszter szerint a Radics-párt autonómikus kísérletet nem szabad túlbecsülni. Az ebből levont következtetések nem felelnek meg a tényeknek. Ami a bolgárjugoszláv közeledést illeti, a sajtó már foglalkozott a csehszlovák intervenció eredményével. A közbenjárás igen kényes természetű s kívánatos, hogy a két érdekelt állam közvetlenül lépjen érintkezésbe. Csehszlovákiát a bolgár kérdés nem érinti közvetlenül. Bulgáriának a kisantántba való felvétele függ Csehszlovákián kívül Romániától és Jugoszláviától is. Praha, jan- 24. Masaryk elnök Prusa közélelmezési miniszter lemondását tudomásul vette s az ügyek ideiglenes vezetésével Brdlik dr.-t bízta meg. Magyarország államközi helyzete. A Habsburg-kérdés. — Szervezkednek a szabad király választók. — Lengyel-magyar gazdasági tárgyalás. Budapest, január 24- Az Új Nemzedék szerint a keresztényszocialisták különválnak, de részt vesznek egy koalíciós kormányzásban. Breyer Jakab nyilatkozatot tett, mely szerint kívánja az együttműködést Andrássyval. A kormányzópárt február 3-án értekezletet tart, amelyen Rubinek és hívei módosított programmal állanak elő- közeledni kívánnak a városi polgársághoz. A szabad királyválasztás híveinek szervezkedése megindult. Páris, január 24- A Matin párisi levelezője előtt Benes dr külügyminiszter kijelentette, hogy a trianoni békeszerződés ratifikációja Magyarországon jelentékenyen megszilárdította a rendet és a békét. Csehszlovákia nem avatkozik a magyar belügyekbe, Magyarország szabadon választhat a köztársasági vagy monarchisztikus államforma között, Cseh zlovákia azonban minden kísérletnek ellenáll, mely a Habsburgok restaurációjára vonatkozik, mert ezzel az osztrák—magyar monarchia feltámadása lépne előtérbe, ez pedig már nemzetközi érdekű kérdés-Budapest, január 24. Gratzer külügyminiszter néhány napra Bécsbe megy bemutatkozó látogatásokat tenni s a hét végén visszatér Budapestre. Budapest, január 34 Mint félhivatalosan közük, Magyarország háborús ál- számítanak. Budapest, január 24. A külügyminisztériumban kompenzációs alapon megkezdődtek a lengyel—magyar gazdasági tárgyalások- Magyarország petróleumot és fát kér, Lengyelországnak pedig fölös élelmiszereiből juttat. Ipartestületi közgyűlés. Folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor a városháza közgyűlési termében tartotta meg az Ipartestület rendes évi közgyűlését. A teljes számban megjelent ipartestületi tagokat Buchner Béla elnök üdvözölvén az ülést megnyitja. Bejelenti, hogy szabályszerű aláírással és kellő időben két indítvány érkezett be, melyeket az indítványok során kíván letárgyalni. A bejentés tudomásul vétele után a tárgysorozat 1 pontja gyanánt szereplő évi jelentés beterjesztése következett, melyet tekintettel arra, hogy „köz érdekében teljes egészében is közöltetett, a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett Beterjesztették az 1920. évi zárszámadást és mérleget A közgyűlés vita nélkül elfogadta s úgy az elöljáróság, mint a számvizsgáló bizottságnak a felmentést megadta. Nagyobb vitát provokált az 1921. évi költségelőirányzat s különböző hozzászólások után az elöljáróság által összeállított költségelőirányzat fogadtatott el 719 szavazattal 5 ellenében. Ezen költségelőirányzat értelmében az évi tagsági díj 32 koronában állapíttatott meg, mellyel szemben a kiadási tételek is felemeltettek. A költségvetés tárgyalása kapcsán határozattá emeltetett, hogy az előbbi évhez hasonlóan a segélyezés céljaira pótdíjak továbbra is szedetni fognak, mely összeg kizárólag segélyezések céljaira fordítandó. Tárgyaltatott a két beérkezett indítvány, melyek egyike: a tanoncoknak a szervezet, egyesület, illetve körökből leendő kilépése érdekében teendő sürgős felterjesztés a miniszterhez egyhangúlag elfogadtatott s a másik : az iparos tanonctartás szabályozására vonatkozó, pedig elrettetett. Reisz Henrik, Urbach Lajos, Szacsáry József és Eötvös Géza ipartestületi tagok választattak meg egy évi időtartamra számvizsgálókat, majd a jegyzőkönyv hitelesítéséhez 5 tag küldetett ki. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekesztette. Elégtétel Molnár Miklósnak. . . Molnár Miklóst városunk közönsége előtt bemunatni fölösleges dolog. Megismertük őt mint munkást, mint szocialistát, mint törvényhatósági bizottsági tagot, majd főispánkormánybiztost és a direktórium elnökét. Annyit azonban mégis meg kell írnunk, hogy egyedül az ő bölcs mérsékletességének, széles látókörének és vezetői képességének köszönhetjük, hogy úgy a forradalom első idejében a cseh megszállásig, valamint a vörösök egy hónapi uralma alatt megmenekültünk a szélsőségi kilengések rémségeitől és veszedelmeitől. A politikai élet hullámzásai Molnár Miklóst visszaállították a gyalupadhoz s most, mint asztalosmester, keresi tisztességesen kenyerét. A „Kassai Munkás“ 1920. novemberi számában „A renegát“ címen cikket irt s abban Molnár Miklóst támadta. Hogy a „renegát“-ról mit szokás írni, azt szintén