Kassai Ujság, 1919. október-december (81. évfolyam, 191-267. szám)
1919-10-18 / 206. szám
■jLX-SL JKf. évfolyam. £ 06. reám. £ ü«ti*l«n!k naponta ó. e. ti órakor. POLITIKAI NAPILAP «■aN9i>ninRni>»«im!iM»*mHnEiHsiiR»nnRnRRBmimniR :&n«?k»«zt0a*g és kiadóhivatal: WLtt amm, Fö utca 84. Búm, földszint. (<StMta.tnkmaal Telefonsz. 185. FELELŐS SZERKESZTŐ: I>— KÖVES ILLÉS. Előfizetési díjak: Helyben és vidéken : egész évre 86 korona, félévre 4* korona, negyedévre 24 korona, «.faj Óéra S kor. Egyes szám 40 fill. A műkincseket akarták a magyar Nemzeti Múzeumból a románok elvinni. Nem sikerült nekik, közbevetette magát a Budapesten székelő antant bizottság és a múzeumot kincseivel együtt védelmébe vette. " Ebben a tényben minden gondolkodó ember a magasabb műveltségnek, a minden gonoszkodástól, rossz érzéstől, alacsony indulattól mentes tinónült intelligenciának a megnyilatkozását látja. Annak a műveltségnek, annak az intelligenciának, amelynek nemzeteken felül uralkodó óriási ereje kell, hogy idővel összekapcsolja, összetőr rassza mindazon népeket, nemzeteket, amelyek a közös európai kultúra emlőjéből táplálkoznak. A szép, jó és igaz eszméi, amelyeket legelsősorban az irodalom, a művészetek minden ága magából kilehel, kisugároz és valamely formában megtestesít és elénk állít,, általánosan, internacionálisan tetszenek táj, nyelv, nemzetiségi és valláskülönbség nélkül. Tetszenek és lelkesítenek. Összehozzák a legkülönfélébb népek fiait és feltétlenül megbecsülést és tiszteletet vívnak ki a maguk számára azok, akik a szép, a jó és az igaz eszmei szolgálttásban állanak. A háború elválaszthatta az embereket egymástól. Éket verbe [UNK] tett közéjük A rágalmak mérges és aljas nyilait lövöldözhették egymásba. De a kulturkincsek még a háború alatt is, most a háborút után még inkább meghódolásra, elismerésre kényszerítették a legvadabb, a legmegrögzöttebb ellenségeket s minél magasabb műveltségü valamelyik nép, annál mélyebben és őszintébben hajolt meg a kulturemlékek előtt. Hisszük és erős meggyőződésként hirdetjük, hogy nemcsak Budapesten talált egymásra kulturértékek megbecsülésében a a magyarral az olasz, az amerikai, a francia, az angol és a többi kulturnép, hanem el fog jönni hamarosan az az idő, amikor még azok is meghajtják lobogójukat a magyar kultúra fejlettsége előtt, akik ma még haragot, ellenséges érzületet táplálnak szívükben a magyar ellen. Mert ne felejtsük: a szellem fegyvere sokkal élesebb és sokkal inkább meghódolásra kényszerit, mint a legélesebbre kifejtt b&tci kard, Ha még oly győzelemszoritja f Szombat, 1919. Október *8. it rostánok elrendelték Friedrich felsofoztatását Izgalmas jelenetek egy politikai gyűlésen. Budapest, október 16. (CTK) A tegnapi pesti újságok azt a hírt hozták, hogy a románok Friedrich miniszterelnök letartóztatását rendelték el. A Csekonics-féle palotában szombaton gyűlés volt, melyen a Lovászytéle párt részéről új párt alakult. Ezen alkalommal Friedrich miniszterelnök beszédet tartott. nagy politikai Ez a gyűlés, amint tudjuk a románoknak nem volt bejelentve és azért akarták annak elnökét, az állam nyomda főnökét, valamint a miniszterelnökül is felelőségre vonni. Az első személy a kalocsai főparancsnokságra volt idézve, hol néhány óráig le voltak tartóztatva és csak éppen akkor eresztették el őket mikor a jegyzőkönyvet aláirták. miniszterelnököt a román közegek nem találták és amikor <j a miniszterelnökségre érkezett, akkor már az egész ügy el volt intézve Uj magyar trónkövetelő Croy Albrecht is magyar király akar lenni. Budapest, október 15. (CTK)ja magyar trónra való kandula Az Abendblatt esti számában azt a hírt hozzák, hogy a nagyhatalmak köreiben propaganda indult meg Frigyes volt főherceg és Izabella fiának, Albrecht Ferenc József volt főhercegnek iása ügyében. A főherceg most Croy Albrechtnak nevezi magát, ly módon akar hatni a magyar közönségre. A Croyok az árpádbáni első királyoktól származtatják magukat. A magyarországi helyzet Wekerle Magyarország külpolitikájáról, a zsidókérdésről, a birtokreformról s a magyar jegybankról. Budapest. Az „Uj Nemzedék“ munkatársa beszélgetést folytatott Wekerle Sándor ör.-ral a volt miniszterelnök dánosi birtokán. "Wekerle többek közt a következőket mondotta: “ A szomszédainkkal való gazdasági szövetséget tekintve, igen előnyösnek tartanám ipari szempontból a Romániával való szövetséget, mert ott kell keresnünk az összes nyersanyagok beszerzési forrását. A délszláv állammá való szövetség politikai előny volna, gazdasági szempontból azonban nem jelentene előnyt. A csehszlovák állammal való szövetség tönkretenné iparunkat, Ausztria biztos piac volna gazdasági termékeink részére. Ausztriával pénzügyi szempontból is gyors összeköttetésben vagyunk. Csak az a kár, hogy onnan nem kaphatunk szenet. — A dunai forgalom jelentőségét erősen túlozzák. Tekintetbe kell venni, hogy az Al- Dunán nem egy vaskaput, hanem öt ilyen akadályt kell legyőzni. A Duna alsó folyásának megfelelő szabályozása« előre forgatott*« hk;e)ak acnyiöfn van jelentősége, hogy valutáink erősen le vannak romolva és a vasúti kocsik erősen el vannak használva. Vasúti hálózatunkat összehasonlíthatatlanul fontosabbnak tartom, mint a dunai forgalmat. A zsidókérdésre vonatkozólag kijelentette Wekerle, hogy nem osztja azok nézetit, kik egyrészt az október forradalommal, másrészt a bolsevizmussal a zsidókat okolják, jóllehet neki is be kell látnia, hogy a zsidók nyomatékosan táplálták és támogatták ezeket a törekvéseket. Az ország gazdasági életének azonban szüksége van a zsidók vállalkozó szellemére, másrészt azonban nem szabad a zsidókat vezető állásokba helyezni és igyekezni kell őket idővel pótolni. E célból az ifjúságot inkább a praktikus életpályákra kell nevelni. Részletesen nyilatkozott Wekerle a birtokreformról is. Szerinte csökkenteni kell a túl nagy birtokokat, sőt "ha erre a feltételek megvolnának, az összes birtokokat parcellázni lehetne. Ennél elsősorban az egyházi birtokokra és a hitbizományokra gondol. Az az egy bizonyos, hogy az agrárpolitikát sohasem szabad a termelés árára űzni. Birtokkal csak annak tabad bírnia, aki a gazdálkodást érti és az ehhez szükséges pénz és gazdasági berendezéssel bír. A birtokreformnak semmi körülmények közt sem szabad a társadalmi újjáalakítás céljainak szolgálatában állani. A pénzkérdésre vonatkozólag kijelentette az egykori miniszterelnök, hogy mindenekelőtt a bankjegyforgalom csökkentése szükséges A devalválás nedi oldja meg a pénzkérdést Nagy vagyonadó szükséges, mely abban az esetben, ha több részletben fizethető, harminc százalék is tehet. Egy belső, úgynevezett békekölcsön, eredményjelen volta és legfeljebb 200— 300 milliót eredményezne. Csak a pénz lebélyegzése útján való kényszerkölcsön segíthetne. Ha azonban ezt a tranzakciót nem a valutakérdés szabályozására, hanem a folyó kiadások fedezésére fordítanák, ami a mostani körülmények közt feltehető, úgy ezt az eljárást a legszigorúbban el kellene ítélnie. A magyar jegybankot csak külföldi érdekeltek segítségével lehetne felállítani. Ami a háborús adósságokat illeti, úgy a nemzetközi jog szerint a győztes köteles az államadósságoknak a meghódított területre eső részét átvenni. Az ország mai pénzügyi helyzete mellett ki van zárva, hogy az a hadikölcsön minden körülmények közt Magyarországra eső részének teljes összegét átvehetné. Megegyezés a fiumei kérdésben. Berlin. (CTK) A Berliner Tagblatt“ közli .Uhiassvbpj.: A fiumei kérdésben az amerikaiolasz megegyezésre jobb kilátások vannak. Titkos Fegyversz Állítás. Split (Spaleto), október 16. (CTK) A „Knin“ gőzhajóval titokban fegyvereket küldtek párából Fiuméba. Bx » gőzöa ■,Zára és JU>pin „közi kiv.gatóban közlekedett.