Kassai Ujság, 1919. október-december (81. évfolyam, 191-267. szám)

1919-10-18 / 206. szám

■jLX-SL­ JKf. évfolyam­. £ 06. reám. £ ü«ti*l«n!k naponta ó. e. ti órakor. POLITIKAI NAPILAP «■aN9i>ninRni>»«im!iM»*mHnEiHsiiR»nnRnRRBmimniR :&n«?k»«zt0a*g és kiadóhivatal: WLtt­ amm­, Fö­ utca 84. Búm, földszint. (<StMta.tnkmaal Telefonsz. 185. FELELŐS SZERKESZTŐ: I>— KÖVES ILLÉS. Előfizetési díjak: Helyben és vidé­ken : egész évre 86 korona, félévre 4* korona, negyedévre 24 korona, «.faj Óéra S kor. Egyes szám 40 fill. A műkincseket akarták a magyar Nemzeti Mú­zeumból a románok elvinni. Nem sikerült nekik, közbevetette ma­gát a Budapesten székelő antant bizottság és a múzeumot kincsei­­­­vel együtt védelmébe vette. " Ebben a tényben minden gon­dolkodó ember a magasabb mű­veltségnek, a minden gon­osz­ko­dástól, rossz érzéstől, alacsony indulattól mentes tinón­ült intel­ligenciának a megnyilatkozását látja. Annak a műveltségnek, an­nak az intelligenciának, amely­nek nemzeteken felül uralkodó óriási ereje kell, hogy idővel össze­ka­pcsolja, össze­tő­r rassz­a mindazon népeket, nemzeteket, amelyek a közös európai kultúra emlőjéből táplálkoznak. A szép, jó és­ igaz eszméi, ame­lyeket legelső­sorban az iroda­lom, a művészetek minden ága magából kilehel, kisugároz és valamely formában megtestesít és elénk állít,, általánosan, inter­­nacionálisan tetszenek táj, nyelv, nemzetiségi és valláskülönbség nélkül. Tetszenek és lelkesítenek. Összehozzák a legkülönfélébb né­pek fiait és feltétlenü­l megbecsü­lést és tiszteletet vívnak ki a maguk­ számára azok, akik a szép, a jó és az igaz eszmei szolgált­tásban ál­lanak. A háború elválaszthatta az em­­­bereket egymástól. Éket verbe [UNK] tett közéjük A rágalmak mérges és aljas nyilait lövöldözhették egymásba. De a kulturkincse­k még a háború alatt is, most a háborút után még inkább meghó­dolásra, elismerésre kényszerítet­­ték a legvadabb, a legmegrög­­zöttebb ellenségeket s minél ma­gasa­bb m­űveltségü valamelyik nép, annál mélyebben és őszin­tébben hajolt meg a kulturemlé­­kek előtt. Hisszük és erős meggyőződés­ként hirdetjük, hogy­­ nemcsak Budapesten talált egymásra kulturértékek megbecsülésében a a magyarral az olasz, az am­erikai, a francia, az angol és a többi kulturnép, hanem el­ fog jönni hamarosan az az idő, a­mikor még azok is meghajtják lobogó­jukat a magyar kultúra fejlett­sége előtt, akik ma még haragot, ellenséges érzületet táplálnak szí­vükben a magyar ellen. Mert ne felejtsük: a szellem fegyvere­ sokkal élesebb és sok­kal inkább meghódolásra kény­szerit, mint a legélesebbre kifejtt b&tci kard, Ha még­ oly győz­elem­­szoritja f Szombat, 1919. Október *8. it rostánok elrendelték Friedrich felsofoztatását Izgalmas jelenetek egy politikai gyűlésen. Budapest, október 16. (CTK) A tegnapi pesti újságok azt a hírt hozták, hogy a románok Friedrich miniszterelnök letar­tóztatását rendelték el. A Cse­konics-féle palotában szombaton gyűlés volt, melyen a Lovászy­­téle párt részéről új párt ala­kult. Ezen alkalommal Friedrich miniszterelnök beszédet tartott. nagy politikai Ez a gyűlés, amint tudjuk a románoknak nem volt bejelentve és azért akarták annak elnökét, az állam nyomda főnökét, valamint a mi­niszterelnökül is felelőségre von­ni. A­­­­z első személy a kalo­csai főparancsnokságra volt idézve, hol néhány­ óráig le voltak tartóztatva és csak éppen akkor eresztették el őket mikor a jegyzőkönyvet aláirták. miniszterelnököt a román kö­­­zegek nem találták és amikor <j a miniszterelnökségre­­ érke­zett, akkor már az egész ügy el volt intézve Uj magyar trónkövetelő Croy Albrecht is magyar király akar lenni. Budapest, október 15. (CTK­)ja magyar trónra való kandula­ Az Abendblatt esti számában azt a hírt hozzák, hogy a nagy­hatalmak köreiben propaganda indult meg Frigyes volt főher­ceg és Izabella fiának, Albrecht Ferenc József volt főhercegnek iása ügyében. A főherceg most Croy Albrechtnak nevezi ma­gát, l­y módon akar hatni a magyar közönségre. A Croy­ok az ár­pádbá­ni első királyoktól származtatják magukat. A magyarországi helyzet Wekerle Magyarország külpolitikájáról, a zsidókér­désről, a birtokreformról s a magyar jegybankról. Budapest. Az „Uj Nemzedék“ munkatársa beszélgetést foly­tatott Wek­erle Sán­dor ör.-ral a volt miniszterelnök dánosi birtokán. "Wekerle többek közt a következőket mondotta: “ A szomszédainkkal való gazdasági szövetséget tekintve, igen előnyösnek tartanám ipari szempontból a Romániával való szövetséget, mert ott kell ke­resnünk az összes nyersanya­gok beszerzési forrását. A dél­szláv állammá­ való szövetség politikai előny volna, gazdasági szempontból azonban nem je­lentene előnyt. A cseh­szlovák államm­al való szövetség tönkre­tenné iparunkat, Ausztria biz­tos piac volna gazdasági ter­mékeink részére. Ausztriával pénzügyi szempontból is gyors összeköttetésben vagyunk. Csak az a kár, hogy onnan nem kap­hatunk szenet. — A dunai forgalom jelen­tőségét erősen túlozzák. Tekin­tetbe kell venni, hogy az Al- Dunán nem egy vaskaput, ha­nem öt ilyen akadályt kell le­­győzni. A Duna alsó folyásának megfelelő szabályozá­sa­« előr­­e forgatott*« hk­­;e)ak acnyiöfn van jelentősége, hogy valutá­ink erősen le vannak romolva és a vasúti kocsik erősen el vannak használva. Vasúti háló­­zatunkat összehasonlíthatatlanul fontosabbnak tartom, mint a dunai forgalmat. A zsidókérdésre vonatkozó­lag ki­jelentette Wekerle, hogy nem osztja azok né­zetit, kik egyrészt az október forrada­lommal, másrészt a bolseviz­­m­ussal a zsidókat okolják, jól­lehet neki is be kell látnia, hogy a zsidók nyomatékosan táplálták és támogatták ezeket­ a törekvéseket. Az ország gazdasági életé­nek azonban szüksége van a zsidók vállalkozó szelle­mére, másrészt azonban nem szabad a zsidókat vezető ál­lásokba helyezni és igye­kezni kell őket idővel pótolni. E célból az ifjúságot inkább a praktikus életpályákra kell ne­velni. Részletesen nyilatkozott We­­kerle a birtokreformról is. Sze­rinte csökkenteni kell a túl nagy­­ birtokokat­, sőt "ha erre a fel­tétele­­k megvolnának, az ös­­szes birtokokat parcellázni le­hetne. Ennél elsősorban az egy­házi birtokokra és a hitbizo­­m­ány­okra gondol. Az az egy bizonyos, hogy az agrárpoliti­­kát sohasem szabad a termelés­­ árára űzni. Birtokkal csak an­­n­ak­­ tabad bírnia, aki a gaz­dálkodást érti és az ehhez szük­séges pénz és gazdasági beren­dezéssel bír. A birtokreformnak semmi körülmények közt sem sza­bad a társadalmi újjáalakí­tás céljainak szolgálatában álla­ni. A pénzkérdésre vonatkozólag kijelentette az egykori minisz­terelnök, hogy mindenekelőtt a bankjegyforgalom csökkentése szükséges A devalválás nedi oldja meg a pénzkérdést Nagy vagyonadó szükséges, mely­­ abban az esetben, ha több rész­­l­­etben fizethető, harminc száza­lék is tehet. Egy belső, úgyne­vezett békekölcsön, eredmény­­j­­elen volta és legfeljebb 200— 300 milliót eredményezne. Csak a pénz lebélyegzése útján való kényszerkölcsön segíthetne. Ha azonban ezt a tranzakciót nem a valutakérdés szabályozására, hanem a folyó kiadások fede­zésére fordítanák, ami a mos­tani körülmények közt feltehető, úgy e­zt az eljár­ást a legs­zigo­rúbban el kellene ítélnie. A magyar jegybankot csak külföldi érdekeltek segítsé­gével lehetne felállítani. Ami a háborús adósságokat illeti, úgy a nemzetközi jog sze­rint a győztes köteles az állam­adósságoknak a meghódított területre eső részét átvenni. Az ország mai pénzügyi helyzete mellett ki van zárva, hogy az a hadik­ölcsön minden körülmé­nyek közt Magyarországra eső részének teljes összegét átve­het­né. Megegyezés a fiumei kérdésben. Berlin. (CTK) A Berliner Tagblatt“ közli .Uhiassvbpj.: A fiumei kérdésben az amerikai­olasz megegyezésre jobb kilá­tások vannak. Titkos Fegyversz Állítás. Split (Spaleto), október 16. (CTK) A „Knin“ gőzhajóval titokban fegyvereket küldtek párából Fiuméba. Bx » gőzöa ■,Zára és JU>pin „közi kiv.gatóban közlekedett.

Next