Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)
1920-09-17 / 212. szám
2 oldal .•j.e>v.vü mert a hittantanítás is heti 2 órában lesz megtartva - izgalm magarisesetet tanúsít az állam ellen. Most Szlovenszkój mindettől megérjük, hogy véget vessünk az alaptalan ugatásoknnak és rágalmaknak, kormányunk ninyen szlovákul beszélő szülőtől megt er,„éli, hogy gyermeke szlovák iskolába áljon. Ezért marad változatlan az iskolapolitika, ezért fogjuk a diákságot szlovák iskolákba kényszeríteni és ezért szűnik meg fokozatosan minden magyar köz?p- és főiskola. — És a* lesz referens úr, a magyar középiál végzett diáksereggel, ha a magyar főiitkolák fokozatosan megszünnek müőtin...? — A H L'szem fölöslegesnek fogja tartani, hogy a magyar főiskolák megszüntetésén vitkait fölsoroljam. Államunk határozat érdeke követeli, hogy Szlovenszk iskolái szlovákok legyenek! De a miniszt.rum a tiszta humanitás alapján áll, dést kér Ainden határozott együttműköSzlovenszkó magyarságától, minden H-durkérdésben sgítségére kivin lenni. A magyar diákság katedrákat fog kapni az uj szlovák egyetemeken, ahol bizony a tárgyak magyar nyelven esznek előadva. E katedrák felállítása már csak a jövő kérdése csupán. A magyar végzettséget meg fogja követelni a kormány mindazon köztisztviselőktől, akik magyar-lakta területeken adminisztrálnak. Komárom vidéke köztisztviselőitől meg foja kiválni a kormány, hogy nagy praxissal bírjanak, sőt Kassa és vidéke is számíthat arra, hogy köztisztviselői a magyar törvényekben és a magyar nyelvben jártasak lesznek. Bizonyos területek, főleg a déli vidékek közigazgatási rendszere tehát egyenesen szükségessé teszi a magyar katedrák felállítását. — Amem pedig a kassai főiskolákat illeti, egy technika felállítása van tervbe véve, mi.lvm szinten magyar katedrák is léte elaérek. Így a kassai magyar diákság zavartalanul végezheti tanulmányait sajá városában, még egy Polytechnikum •> is. Persze, mindeme terveztetések negvalósulása meg messze van a jelentől és ugyancsak a jövendősül :.s'gg, vajjon milyen lesz a keresztülvitelük! — H'gy ’ogadják a magyarság panaszai és tiltakozását, amikor kultúráját sorig én...? — Mi panaszodat mindenkor meghallgatiei. Is azonnal lépéseket teszünk a sérdrukk orvoslására és vizsgálatot mai tune mindazok ellen, akik túlkapásaikkal ellenséges elégedetlenséget okoztak. Természetesen, az állandó iskolapolitikán nem változtat a magyarság ? takozitva, bár kormányunk lojális intézkedésekkel orvosol mindenütt és a ti.ígéret p titikáját kéri a magyarság részéről. — Igaz az, hogy a csehszlovák egyetemi hallgaóknak a francia kormány magas stipndiumokat tűzött ki...? — Imn. A francia korány 25 darab 5000 frankos ösztöndíj tűzött ki a csehszl... egyetemi hallgatóknak, kik a francia iyelvet perfekt bírják és tanúimé,.../nv at Párisban, illetőleg Franciaorzáin n kívánják folytatni. Természetesen, e stipendiumok az ezidei iskolai évre mind be vannak töltve, ez idén a nyelvet 22 cseh és 3 szlovák egyetemi hallgató nyerte el. —■. R:Vv ,ns ur, a magyar, vagy német diákjáe pályázhat-e eme ösztöndíjas helyek , vagy ezek főleg cseh diákok részére létesültek...? : — Nem, koránt sincs úgy. A magyar, vagy német nemzetiségű folyamodók ugyanoly elbánásban részesülnek, mint a csehek, vagy szlovákok. A főelv,melyből kiindulunk, hogy a folyamodó »gesinnt für den Staat« l egyen. Ez az a K jel+á *ti, mely minden aspiránstól mer- • követeltetik. A jövő generációtól „Staatspatriotismus“-t fogunk követelni, szemben a miional-patriotismussal. Államunk ;ot:í:a lehet magyar érzelmű is, e kell, hogy »Gesinnt für den Staat« iegyen. A Köztársaság nem akar sovinisztákat Tanom állami polgárokat! Tilkovszky Béla — Stromfeld Aurél a vörös hadsereg volt vezérkari főnökének felebbezését legfőbb hadi törvényszék elutasította. Az új ügy referense a legfőbb törvényszéken dr. Ujváry Géza ezredes hadbíró volt. Ka««»! OJ»*9 Dr. Déréi miniszter utódja, katonai személyiség ? Pozsonyi tudósítónk jelenti: Az uj miniszteri listából, mely csupa hivatalnoknevét tartalmaz s melynek rendszere megjerenikni látszik a sokszor kátyún került régi osztrák kormányzat szánalmas vergődéseit, bennünket csak a szlovenszkói miniszterség számára kombinációba hozott nevek érdekelnek. Attól tartunk, hogy dr. Dérer távozása könnyen megingathatja az itteni, amúgy is labilis helyzetet. Aggodalmunkat még növeli a mi sajátszerű miliőnkkel ismeretlen férfiak, de még inkább egy katonai személyiségnek jelöltsége. A szlovenszkói teljhatalmú miniszterség kérdése legalábbis olyan fontos állami érdek, mint — tesszük — az állampénzügyi kormányzat sima folytonossága. A republikánus párt győzött Amerikában (CTK) London. A Times közli Washingtonból, hogy az amerikai demokraták Mane államban nagy veszteséget szenvedtek Republikánus kormányzót választottak 60 szótöbbséggel. Ezen veszteség arra vezetendő vissza, hogy Wilsont nem szeretik. (CTK) Páris: Washingtoni táviratok szerint Amerika elnökválasztásánál a republikánus pártok óriás győzelemmel vezetnek. Ez Wilson demokrata pártjának csúfos kudarcát jelenti A törvényszék elnöke kibocsátott sérelmes hirdetményéről Felháborodással fogadtuk a hírt, hogy a kassai törvényszék eln ke eltiltotta a vezetése alatt levő bíróságoknál a magyar szót. Szemlesütve szemléltük a törvényszék hirdetőtáblláján megjelent rendeletet, amely megtiltja, hogy a bijácd alkalmazottak magyarul beszéljenek. Kassa város lakosságának többsége letagadhatatlanul magyar, hivatalaink lágy részében eddig háboríthatatlanul folyt a magyar szó, sőt a törvényszékhez tartozó vidék lakossága is nagyobb részt magyar többségű. Mivel azonban Kovalik Alajos, a helybeli törvényszék e nő a ezideig meglehetős toleranciával kezelte a bíróság nyelvét, felkerestük, mint az inkriminált rendelkezés kibocsátóját, aki a következőket mondotta: — Csodálkozással vegyes meglepetéssel olvastam egyes helybeli magyar lapok híradását, mely vad sovinisztának tüntet fel engem. Szó sem lehet róla, hogy a magyar nyelvet el akarnám nyomni. Bárki meggyőződhetik róla, hogy a tárgyalásoknál szabadon használhaták a magyar nyelvet, az ügyvédek magárul mondják el védőbeszédeiket, magyarul adhatják be a beadványaikat, egyszóval pontosan betartom és betartatom a magyarságot megillető, kisebb röndelettel biztosított nyelvi jogokat A kérdéses nyelvi rendeletet csupán azért adtam ki, hogy a bírósági alkalmazottak megtanulhassák az állam hivatalos nyelvét. 1 Ezzel csak a bírósági tisztviselőknek teszek szolgálatot, mert a törvén egyenesen megköveteli, hogy a bíróság tagjai az állam hivatalos nyelvéből vizsgálatot tegyenek, s valószinüleg az alkalmazta:', siti’at is ehhez a feltételhez kötik. Ezt a vizsgát eddig csak egyetlen bírósági tisztviselő tette le. Természetesen azdl nem törődöm, hogy a bírósági alkalmazottak a magánérintkezésben milyen nyelven társalognak, csupán bírósági ténykedésüknél, s azt is csak az egymás közti hivatalos érintkezés alkalmával követelem meg az állam hivatalos nyelvének használatát. Ezt az 1920. évi 122-ik számú törvény alapján kötelességem volt megkívánni. Beszélgetésünk végeztével az elnök megemlítette még, hogy az igazságügyminisztérium egy nagyon fontos rendeletet bocsátott ki az igazságszolgáltatás gyorsítására. A 35—1920. számú igazságügyminiszteri rendelet a 480. számú törvényre való hivatkozással elrendeli, így a kisebb jelentőségű büntetőügyeket — amenniben a vonatkozó büntetési fokozat nem nagyobb 6 hónapnál — joguk van egyes bíróknak elintézni, tehát törvényes ítéletet hozni és kihirdetni. Tekintve hogy a rendelet demokratikus célzattal biztosít a vádlottal szemben teljes részrehajlatlanságot, örömmel fogadjuk ezt az intézkedést, annál is inkább, mert az igazságszolgáltatás melletű ez a rendelkezés tetemesen meggyorsult. A rendelet szerint az ügyész köteles indítványt tenni azokra az ügyekre vonatkozólag, amelyeket alkalmasnak tart arra, hogy egyes bíróság intézze el. A jogbiztonságot is nagyban emeli az a körülmény is, hogy ezen ügyeknél bíróság köteles védőt kirendelni, s ha a a védő közönséges — egyszerű írásbeli tiltakozást nyújt be az egyes bíróság alkalmazása ellen — az illető fél ügyét vádtanács elé visszük. Törvényszékünk előtt számtalan ily ügy fekszik már i ? remélem — fejezte be szavait az elnök — hogy a fönt említett rendelkezés az igazságügy tempóját lényegesen megfogja gyorsítani. I ftazasi segélyt adunk, így érthető m#4 , hogy minden estére 10.000 koróna kiadásunk van, holott a maximális bevétel napi 1 3?>00—4000 korona (A rendes napi deficit ezek szerint 7000 korona. A szerk.) A mai társulatunk tehát nem magán* vállalkozás sem állami szubvenciót nem kap, hanem nemzeti érzésű magánegyének által alakított Drustvonak van alárendelve. Kitűzött célunk: a szlovál nép kulimájának fokozatos kifejlesztése. Célunk elméjére hetenkint egyszer ingyenelőadást is tartunk. Célkitűzésünk : magyarázza meg, hogy miért nem fontos nekünk a magyar közönség. Mi szlovák nemzeti kulturmissziót szolgálunk, nekünk a magyar közönség nem fontos.( i Munkatársunk megjegyezte, hogy köte* eredményre vezet a szlovák kultúrát cseh nyelven ápolni. i — Igaz — volt a válasz — hogy a* ! Cöadási nyelv cseh volt. Most azonban utasítást kaptak társulatom tagjai, hogy a legrövidebb idő alatt sajátítsák el a szlovák nyelvet; a tanulás szorgalmasan folyik és valószínűleg már egy hónap múlva szlovák előadást rendezhetünk. Az igazgató ur kijelentéséhez egy pár megjegyzi kink volna. Még pedig: ahányszor eddig benéztünk a színház nézőterére mindannyiszor tömve láttuk azt cseh hivatalnokokkal és hivatalnoknőkkel, afák cseh nyelvű előadást hallgatta!*» Kérdezzük: hol maradt a színpadról a szlovák kultúra és hol maradt a nézőtérről a fulturálandó szlovák? Másodszor: az igazgató kijelentése szerint ők nem reflektálnak magyar közönségre. Kérdezzük: miért tiltotta meg annak idején a főkapitány egy magyar kabaré létesítést azzal az indokolással, hogy a szlovák színtársulat gedélyezheti a magyar rovására nem önkabaré létesítését. A város lakosságának 80 százaléka magyar. Az itteni magyarság kultusszomja kielégítést kíván. A cseh színtársulat több mint 6 hónapot játszik annak a színháznak az épületében, amelyet a város építtetett az egész lakosság szórakoztató helyéül. Kérdezzük: milyen jogi alapon mondja el színházigazgató a város tulajdonát képező színház épületében, hogy neki a ’ kosság 80 százaléka nem kell publikumui ? Mert a művészeti Drustro és a színtársulat kulturális célját megértjük, ha éis amennyiben az jogos határok között mozog. Itt pedig mintha az erősebb jogát érvényesítenék a magyar lakosság kulturális szórakozásainak a megfosztása árán. fi . A kassai szlovák színház kulisszái mögül A színház kulturmissziója — Napi 7000 koronás deficit — A csehül álló szlovák kultúra — Egy művészeti Drustvo szerepe — Nincs szükségük magyar közönségre Jóhhez nem érdekel bennünket különösebben a cseh nyelven szlovák kultúrát terjesztő kassai szlovák színtársulat itteni vendégszereplése, de tekintve, hogy a vendégeskedés a kiírt határidőnél jóval tovább fog nyúlni, szükségét éreztük a művészet internacionalizmusát valló magyar közönség teljes ignorálásának okairól érdeklődni. E célból beszélgetést folytattunk a társulat igazgatójával, aki, hogy a sovinizmus vádja alól meneküljön, szinte kapkodó őszinteséggel tárta fel a színház misszióját és exisztálásának rugóit. A magyarok — mondta — nem engedték a szlovák nép kultúráját kifejlődni. Nem voltak szlovák iskolák és nem fej- A lödhjetet ki szlovák irodalmi nyelv sem. csehszlovák állam keletkezése után a helyzet természetesen megváltozott s most már meg voltak adva a lehetőségek a szlovák kultúra kifejlesztésére. Hogy a szlovák népnek még ma is csecsemő korát élő kultúráját emeljék és fejlesszék. összehoztak egy művészeti és kulturcélokat szolgáló Drustvót, amely 3 millió korona értékben részvényeket bocsátott ki. Ezeket a részvényeket csakis csehek és szlovákok jegyezték. A 3 milliónyi összeget szántak a szlovák kultúra kiépítésére. A Drustvo megbízásából szerveztük meg a színtársulatot, amelynek méreteiről csak annyit említek, hogy 150 tagja van, köztük 4 karmester, tenorista, 5 operaénekesnő, stb. van. A 2 fizetéseken kívül, amelynek jobb erőknél 2 és 3000 korona között váltakoznak, lakóért és minden egyes alkalommal ru- Új témáit Erzberger memoárja .A világháború napról-napra szaporodó memoirirodalmát Ludendorff, Hindenburg, Beihmann-Holling, Czernin, Auffenberg és Windischgrätz herceg vaskos kötetekkel gazdagították, de az ezen művek mellett a napokban feltűnő „Erinnerungen an den Weltkrieg“ — Erzberger nagy munkája — feltétlen nagy figyelmet érdemel. A könyv megjelenését közvetlenül a híres Erzberger- Helfferich pörtéleiének kihirdetése után várták, hogy a politikai világnak alkalma legyen belőle Erzberger védőiratával megismerkednie, amelyben ellenségeit kíméletlenül legázolja. A könyvnek ez a várt pikantériája elmaradt, e helyett azonban a mű egyik legérdekfeszítőbb s leghitelesebb forrásmunkája lesz a jövő világtörténet-írójának, aki az Ibi4— , 1919. évek diplomáciai — parlamentáris történetét fogja búvárkodni és tanulmányozni. Erzberger talán az egyetlen német politikus, akinek alkalma és módja volt a világháború rejtett kulisszái mögé betekinteni és sokat látni. Hónapokon át élt a habsburgi ház udvarában, Bécsben, rendkívüli diplomáciai kiküldetésben, volt parlamenter, német ügyvivőként szerepelt a fegyverszünetkötésnél, volt külügyi megbízott és végül tagja az utolsó császári és az első republikánus parlamentnek. Könyveinek pikánsul érdekes fejezete a Zita excsászárnőről és politikai szerepléséről szóló s a béketárgyalásokat leíró rész olyan meghatottan drámai szinezetü, hogy bármely hivatásos iró tollára is érdemes munka. K. E.