Kassai Ujság, 1920. október-december (82. évfolyam, 224-296. szám)
1920-10-19 / 239. szám
újralevatni hastodik évfolyam, £ 39 mss. f os»icd» .sXauvn*» Ott* . útjain An ridt&kens 3^&*s *vw O0«»«bb1mhbk$ TF<&C'ommso&am» ££&&> wtsLisU&gi »asaaaacssaTé i ©». IÖVE3 IULJ&S WO f&\är%rtr& 0Ó fccoroaun, »<**▼*• ÉH íaASS- UfMévai saap«ia<fcai M m&y atAaiap^ta t-é korona •'aj*** Am» ©& ftflito A kassai légionáriusok Nemzeti Tanácsot alakítanak (CTK) Kosice. A csehszlovák politikai pártok, a légionáriusok szövetségének fiókja, a sokosok és munkások delegátusai, továbbá a testgyakorló egyesület értekezletet tartott a kassai csehszlovák dómban, melyen elhatározták, hogy ehó 21 én nemzeti tanácsot alakítanak a légionáriusok helyi bizottságának, a munkások testgyakorlóegyesületének, a sokoloknak, a nemzeti és földmives párt, a csehszlovák szociáldemokrata párt, valamint a nemzeti szociál és nemzeti demokrata párt képviselőiből. A nemzeti bizottság feladata a közélet megtisztítása és a csehszlovák állameszme fölött való őrködés lesz. FORUM (A KASSAI MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK) megjelentek Cerny miniszterelnök előtt, amikor szlovenszkói körútja alkalmával a vármegyeházán általános kihallgatást adott. A miniszterelnököt meglepte a magyar újságírók hűvössége, kimértsége és szófukarsága. A miniszterelnöknek ez az elégedetlensége emlékeztet bennünket Szobár első kassai látogatására, amikor városunk lakossága még az utcán sem mutatkozott, nehogy akaratlanul is emelje jelenlétével az ünnepély fényét és általánosságát. Szobár ezért meg is dorgálta a magyarságot. Ugyanez történt most is.Itt a cenzúra 5 sort törölt.) A finom tapintatú miniszterelnök ezt a hidegséget érezte ki a magyar újságírók magaviseletéből, kik a városban uralkodó hangulatnak adtak kifejezést. Nehogy valaki azt gondolja, hogy valami tapintatlanság illetlenség vagy goromba baklövés fordult elő. Nem. A világért sem ! Az újságírók tiszteletteljesen viselkedek a miniszterelnökkel szemben. De hangjukat nem hatotta át a lelkesedés, szavaikat nem hevüdte az öröm. A találkozást nem tette meleggé a kölcsönös megértés, a bizalom, az egymásratalálás. Mert bár Szobár körülbelül két év előtt volt itt először Kassán, s akkor a magyarság mint legyőzött fél porba kényszerittetett a győztes által, azóta semmi, de semmi sem változott a magyarság javára és előnyére. Sőt ha szigorúan mérlegeljük minden egészen úgy van, mint akkor volt, sőt még rosszabbul. Rámutassunk a katonai diktatúrára, a cenzúrára, az összes polgári jogok elkobzására, szabadság és egyenlőség eszméinek letaposására, kultúránk, gazdasági életünk halálraítélésére ? Minek ? Hiszen ezeket már annyiszor hangoztattuk, hogy mindenki tud róluk, csak az illetékes férfiak: a miniszterelnök, a teljhatalmú miniszter és a köztársaság elnöke nem tudnak mindezekről. Hogy mennyire változatlanul ugyanazok az állapotok két év óta, semmi sem igazolja jobban, mint az a körülmény, hogy most is még a katonák uralkodnak. Legionisták. Nemcsak Turócszentmártonban irtják tűzzel-vassal a magyart, nemcsak Zólyomban küldözgetnek a magyaroknak halálfejes fenyegetéseket, hanem itt Kassán is behatolnak a törvényszék palotájába, hogy megrettentsék, terrorizálják a bírót, aki a magyarságnak törvényadta és biztosította jogát respektálja a tárgyalások és beadványok nyelvében. Vagy nem fájdalmasan kiábrándító az eseményeknek ama véletlen találkozása, hogy amig a miniszterelnök lelke egész meggyőződésével hirdeti, hogy a magyarságnak az uralkodó népfajjal „ a közös munkában a teljes jogok és teljes kötelességek jegyében kell találkoznia“, mert a legtisztább demokrácia nem tűr különbséget polgárok és polgárok között nemzetiség tekintetében, addig ezen kijelentéseknek mintegy élő cáfolatául megérkezik az a lesújjtó hír, hogy a teljhatalmú miniszter a Magyar Népszövetség alapszabályait nem hagyta jóvá és a szövetség működését nem engedélyezi. Hát, tisztelettel kérdjük: miért engedjen fel merevségünk, miért verjük ki lelkünkből a hidegséget? Ki tud rámutatni csak egyetlen egy olyan politikai, törvényhozási, társadalmi és gazdasági intézkedésre, amely az igaz demokrácia jegyében született volna, amely valójában a kisebbségnek nem erősítésére, hanem csak megmaradására is szolgált volna? Végre is az letagadhatatlan tény, hogy a magyarság itt van, itt él és itt akar élni emberi joga alapján. Ez a magyarság ezer éven át államfenntartó elem volt ezen a területen is. Tehát érett a politikára és kormányzásra. S éppen azért, mert érett nép, komoly nép és vezetésre hivatott nép, egy országot erősíteni, de gyengíteni is képes. Várható, hogy a magyarság annak az országnak segítségére fog sietni, amely teljesen megalázza ! ? ! Minduntalan haljuk az ellenvetéseket, hogy a magyarság nem tud belenyugodni az új határokba, hogy Horthy, kommunista és egyéb agitátorok Csehszlovákia felborulásán dolgoznak! Csak nem hiszik ezt komolyan ? Csak nem gondolják, hogy néhány ember még a legszentebb hazaszeretetiből és meggyőződésből is szembe merjen szállani a szuronyok erejével ? » Nem itt van a baj ! A baj ott van, hogy csehszlovák kormányférfiak elfelejtik ezt a régi latin mondást: »Do, ut des,“ adok, hogy adjál. A hivatalos politika csak szavakban „ád,* de valójában elvesz* s mégis azt kívánja, hogy mi örömmel, önfeláldozással vigyük valónkat tűzbe az ország felvirágoztatáséért, boldogságáért és a konszolidációért! Majd ha fordítva lesz minden s megkapjuk azt, ami kulturális, gazdasági és politikai téren a magyarságot megilleti, akkor majd magától is enged a hűvösség, a hidegség, akkor majd lehet melegségről is diskurálni. Lengyelország belép a kisántántba Benes a kisántánt külpolitikájáról (CTK) Az »Excelsior« távirata szerint Lengyelország elhatározta, hogy belép a kisántántba. (CTK) Paris. Dr.Benes külügyminiszter a »Chicago Tribüna« tudósítójának kijelentette, hogy a kisántántra szükség van, mert a Snépek szövetsége egyelőre nem képes teljes biztonságot nyújtani. Középeurópában káosz uralkodik és több oldalról háború fenyeget. Nem igaz, hogy Franciaország a habsburg- dinasztia érdekében lépett fel, valamint az sem, hogy Franciaország Csehszlovákiától azt kívánja, hogy Lengyelországnak segítséget nyújtson Szovjetoroszország ellen. Dr. Benes szükségesnek tartja kijelenteni, hogy Franciaországnak elég oka van, melyek Csehszlovákiára nézve lehetetlenné tegyék a Szovjetoroszország elleni akciót, ő maga, épúgy mint Masaryk elnök előharcosa volt a népek szövetségének, de védőszövetségek szükségesek, amennyiben Csehszlovákia szomszédai nincsenek úgy áthatva a demokrata szellemtől, mint Csehszlovákia. A Jugoszláviával kötött egyezményt 10 nap múlva fogják közölni, Romániával szóbeli egyezmények vannak, amelyek azonban a köztársaságra nem kötelezők. Azon kérdésre, hogy a francia politika érinti-e Romániában és Magyarországban a csehszlovák érdekeket, dr. Benes azt válaszolta, hogy magyar részről túlozták a dolgot, de ő mindent megtett, hogy Magyarországgal baráti viszonyt létesítsen. Magyarország még mindig régi határainak visszaszerzésére gondol, Franciaország azonban sohasem fogja ezt a politikát támogatni s ezt előbb-utóbb Magyarország is kénytelen lesz beismerni. A terrorizált Zólyom Tettleges inzultusok a napirenden. Sem sorba hozni, sem magyarul beszélni nem szabad. A legionisták és szokalisták álta mesterségesen túlfűtött cseh és szlovák sovinizmus egyre veszedelmesebb kiélési formákat keres és talál. A sovinizmus, amelynek szomorú emlékezetű stációi Turócszentmárton, Námesztó stb., felszedte a csehszlovák patriótáknak a demokrácia talajába cövekelt horgonyát és a szenvedélyek vihara ugy látszik végig pusztít a konszolidálódó Szlovenszkón. A sovén düh, mint a rossz lelkiismeret, üldözési mániába esett és kísértetet lát minden árnyékban. Ma Zólyom jelzi a nemzeti elvakultság útirányát. Hová vezet a nemzet abszolutisztikus diktatúrája a nemzetiségek felett? Emlékezzünk az osztrák-magyar monarchiára! Emlékezzünk a kétfejű sasnak a nemzetiségek húsába vágó karmaira. »E jelben elbuksz!« mutathatunk rá a történelmi tanulságokra. A zólyomi terrorról, amely a football- Tőzsde*DeiHiik Prágai devizaközpont Október 18 Bankjegyek Zürichi valutapiac Budapesti valutapiac Amsterdam 2618-50 Milano . . . H’9' — Berlin . . . 119— Páris . . . 545 50 Bukarest . • 146 75 London . . 288'— Szófia . . . 10875 Bécs . . . 2125 Zürich . . . 13‘6 50 Pétervár . 68— Belgrád . . 247'— New York . 83-— Stockholm . 1648 60 Brüsszel . . 5 £0'-~ Október 18 Romin . . 14P75 Márka . . . 1191-Norvég . . 1149 80 Belgir . . . 100- -Svéd . . . 1644 50 Svájc . . . 1a4 50 Francia . . 542 60 Dán. . . . 164 50 Amerikai 82-— 81— Olasz . . . 316’ — Lengyel 27'10 Angol 286'— 285-— Osztrák bélyegzett 2125 Magyar bélyegzett 2175 — Október II. Berlin . . . 895 és New-York . 632— Bécs ... 220 London . . 218 í Prága ... 740 Páris ... 4165 Milano ... 2485 Budapest . . 162 Varsó . . — Október 17 Lei . . . 660— Délár . . 360 — Márka . . . 545— Lira . . . 1440’— Font . . . 13HQ— Rubel . . . 840 — Frank , . . 2 t00‘ — Sokol . . . 445 — Bóes 98- ISzerda 19380 Október 20 csoportnál kezdődött és ma már az egész magyar és német lakosság szenvedi, a következő tudósítás számol be: E hó 3-án kellett volna a ZSC—Losonci RAFC meccset lebonyolítani s bár a szükséges rendőrfőkapitányi engedély meg volt, a szokások terrorja folytán a polgármester kényszerülve volt a mérkőzést betiltani, nehogy a játékosokat tettleg inzultálják. A vendégcsapat footballistáit egyszerűen kikergették és köztíik három embert inzultáltak. E pillanattól kezdve a városban minden magyar és német szó tiltva van, amit a Szokol és a Narodna Ocrana tagjai , minden törvényes jog ellenére falragaszokon adnak tudtul. Sem az utcán, s sem bolthelyiségben magyarul vagy németül beszélni nem szabad, sőt az állapotok már annyira elfajultak, hogy védtelen nőket is bántalmaznak ilyesmi miatt. Mindezek az állapotok pedig egy 6 tagjból álló berúgott társaságnak köszönhetők, akik egy éjjel a főtéren lévő Masaryk elnök és Stefánek dr. tiszteletére ültetett emlékfácskákat kivágták. Ezért most a lakosságot és a Zólyomi Sport Clubot okolják. A szokások a ZSC-t magyar irredenta agitáció gócpontjának tekintik és így annál nagyobb dühvel fordul messz adott alkalomkor ellene, holott a ZSC politikával sohasem foglalkozott és csupán sportműködést fejt ki. Mindenfajta footballmérkőzését a ZSönek rendőrségi engedély ellenére a szokálok terrorja nem engedi megtartani. A csapat tagjait, akik állami hivatalokban vannak, az egyesületből való kilépésre kényszerítik. Rendőrség, hatóságok képtelenek a terrornak véget vetni. Felhívjuk ezúton is az illetékes fórumok figyelmét a zólyomi állapotokra, azonnali vizsgálatot és jogorvoslást követelünk. ssszsaaasammammasaBBaxMmaiMmam*a ihhh ihim A Srobár-politika gyakorlati megvalósítása (Kiküldött Besztercebánya, október 15, munkatársunktól.) Srobár Lőrinc volt teljhatalmú szlovák miniszter most politikai körútra határozta magát és megfordult Szlovenszkó minéden kisebb-nagyobb városában. Mindenütt nagyszabású politikai beszédet mondott és mindenütt szabadon izgatott a magyarok és zsidók ellen. De talán seholsem fejtette ki oly alaposan gondolatait és nem tárta ki seholsem lelkét annyira őszintén, mint Zólyomban, ahol a szlovák földmivespártot bizalmas értekezletre hívta össze. Meg is jelent ennek a pártnak minden kis- és nagykorú embere, de hogy sokan nem gyűltek össze, annak bizony Vavró Srobárnak teljesen elhibázott politikája az oka. Ezen a bizalmas gyűlésem hozott határozatokról nincs tudomásunk, de Srobárnak egyik nyilatkozata kiszivárgott és általános megdöbbenést váltott Zólyom vármegye területén élő magyarság soraiban, Szobár Lőrinc ugyanis a dicséret magasztaló hangján tette szóvá a Narodna Obrana lelkes működését. Megelégedését fejezte ki a »junakok« (ifjak) munkáján és további kitartó tevékenységre biztatta őket. Különösen azt kötötte a lelkükre, ha valaki nyilvánosam magyar beszél, ne jelentgessék fel az illetőt, hanem azonnal a helyszínen intézzék el a dolgot, mégpedig csattanósan. Bár Szobár Lőrinc államférfim képességéről meg van a magunk véleménye, műveltségének színvonaláról is többször volt alkalmunk meggyőződést szereznünk, az sem titok egy politikus előtt sem, hogy kérlelhetetlen gyűlölet süti a magyarok ellen, de a szellemi vakságnak