Kassai Ujság, 1920. október-december (82. évfolyam, 224-296. szám)

1920-10-27 / 246. szám

Wyolmramhwttedlk éirfolymm. s«6 »as. 'i'3? i.u3S SUMÉ6 axstoesaa en^ggalL o*. trmbSLts anwuun*« Or, KÖVES ILUtfl Sl<t/SSsm3ó»i (SfötaSt ífctíiySt-va *«• vldAk«» > tm 999 9fta»„ Mí*»» 99 kos>«>i:A.#»»g7i*<tén« «6 IMwut *jpy te««K®BMK!i *•* íioj?*».a «visr«"» «-*£«1 9® BBSS**, FORUM (VAN-E KORMÁNYVÁLSÁG ?) Hivata­los és félhivatalos kormánylapok erélye­sen cáfolják azt a hírt, mintha a cseh­szlovák kormány lemondás előtt állana. Lehet, hogy a kormány valóban nem gondol a lemondásra, az is lehet, hogy a kormányválság híre teljesen alaptalanul pattant ki valamelyik szenzációra éhes politikai riporter agyvelejéből. Mikor fog ez aktuálissá válni, hetek, vagy hónapok kellenek-e hozzá, hogy a válság kirobban­jon és a kormány lemondjon , ezt termé­szetesen előre nem lehet megjósolni, bár egyáltalán nem volna csoda, ha a novem­beri kormányváltozásra vonatkozó jóslatok beválnának. Kormányválság pedig nem azért van, mintha a kormány lenség dúlna, vagy tagjai közt egyenet­egyiket a másiktól nagy világnézeti különbségek választanák. Egyszerű hivatalnokemberek kormányoz­zák az országot, akiknek nem is igen van a politikai életben messzehangzó nevük: körülöttük és politikájuk körül tehát nem igen keletkezhetnek nagy hullámok. (Itt a cenzúra 10 sort törölt.) Hivatalnokkormány­ is összeegyeztethetetlen a önmagában­­ véve parlamentariz­mus gondolatával, de különösen az de­mokratikus államban. A demokrácia ép azon épül fel, hogy az ellenkező áramla­tok és pártok egyformán képviselve legye­nek az állami életben és a parlamentben; az államkormányzat irányát és főelveit a többségi párt akarata szabja m­eg, ezzel szemben a kisebbség az ellenőrzés poli­tikáját folytatja. Demokratikus államban a kormány mindig a többséget alkotó párt­ból, vagy pártokból került ki és egyedül így lehetséges a nép többségének politi­kai meggyőződését az államéletben gya­korlatilag valóra váltani. A csehszlovák államot a demokrácia jegyében hívta életre a világháború és minden számbavehető politikusa — élü­kön Masarykkal — ismételve leszögezte magát a demokrácia gondolata mellett. Már születése pillanatában antimonarchi­­kus és demokrata, ép úgy mint Ausztria és Magyarország az októberi forradalom után, de míg a többi, utódállamoknak a háború likvidációjának terheit kellett vi­sl­­­niök és a legyőzöttek keserűségeit lenyel­niük, addig Csehszlovákiát politikusainak szerencséje és ügyessége megmentette a legyőzöttek sorsától. Az államalap­­ók rájöttek arra is, hogy nemzetiségi államot fenntartani nem lehet demokrácia rendszerével. máskép, mint a legutóbbi választások nagy És amikor a többséget szereztek a mindenki meg szociáldemokrácia számára, volt győződve, hogy az állam ha sikerülni fog az első évek nehézségeit legyőzni —, Középeurópában legerősebb faktora lesz a demokratikus fejlődésnek. Nem akarunk a szocialista kormányzat­­működésével foglalkozni, melyet sokban nem tarthattunk kielégi­őnek. Azzal sem­­ foglalkozunk, hogy a szocialista kormány­­ bukása megfelelt a parlamentarizmus kö­­­­vetelményeinek, mert a szociáldemokrata­­ pártban támadt belső válság következté­­­­ben a párt megszűnt többségi párt lenni , és csak egy új választás dönthetné el, s mikép állnak ma a politikai erőviszonyok­­ Csehszlovákiában és ennek alapján melyik­­ párt kezébe kell letenni a kormányzás i­gyeplőjét. Mi ezúttal csak arra akarunk­­ kitérni, hogy minden kormányt, melyben­­ a szociáldemokrácia — tényleges száma­­i­hoz és politikai jelentőségéhez képest —­­ képviselve nincs, — csak átmenetinek tekinthetünk, állandóan válságban levőnek, melynek nincs egyéb feladata, mint hogy várja és epedje azt a pillanatot, midőn lehetetlen helyzetéből egy parlamentáris és demokratikus alapokon nyugvó kor­mány leváltja. " Kül- és belpolitikai szempontok iga­­­­zolják ezt az állításunkat. Csehlovákia külpolitikai helyzete arány­­i­­­lag még ma is kedvezőtlen és különösen­­ azzá vált az osztrák választások után. A­­ környező államok mindegyikében erősödik­­ a monarchisztikus és reakciós irányzat,­­ melynek — bizonnyal — Csehszlovákiá­­­­ban is vannak hívei. Nem szabad feledni­­ azt sem, hogy Jugoszlávia és Románia­­ még ma is monarchiák s igy a kis antant­­ megszervezése még nem túlságosan erős s biztositék egy monarchikus restauráció ellen. A köztársaságnak tehát csak oly külpolitikát lehet folytatni, mely szenaziós államok demokratikus és a szűk köz­­társasági érzelmű elemeivel tart fenn kapcsolatot, így elsősorban a szociálde­mokratákkal, akik mindenütt legexponál­­­­tabb ellenfelei a restaurációs törekvések­­­­nek. Ily politikára azonban hivatalnok­­i kormány nem képes; a szociáldemokrácia­­ nemzetközi szervezettségénél fogva csak a szociáldemokrata kormányzat képes a kül­politika helyes útjait megtalálni és a szük­séges kooperációt a környező államokkal­­ a demokrácia érdekében megteremteni. Hasonló helyzetet tár fel a belpolitika­i­­ képe. Egy nemzetiségekkel keresztül-kasul­­ lakott állam, mely nem jutott el a gaz­dasági konszolidáció útjaira, mely terme­lési nehézségekkel küzd és a külpoli­tkai helyzet éretlensége folytán nem szervez­hette meg kellően gazdasági kapcsolatait sem a külfölddel. A nemzetiségi kérdés — főkép mint kulturális és iskolaügyi, részben közigazgatási probléma — teljes élességével jelentkezik, ugyanakkor a gaz­dasági nehézségek miatt az osztályellen­tétek is élesednek és heves szociális harc tüneteit mutatják. A nemzetiségi és gaz­dasági kérdések ellenszerét s ha nem is tökéletes orvoslóját, de legalább enyhítő­jét megint csak a szociáldemokráciában kell látnunk és ha kétségtelenül rá is kell mutatnunk arra a sok hibára, melyet a Tusor-kormány elkövetett, mégis el kell ismernünk, hogy a nemzetiségek iránt és a tömegek jóléte iránt nagyobb fogékony­ságot és tapintatot tanusított, mint az előző kabinet és mini ammőt egy tisztán szakemberekből álló u. n. adminisztrációs kabinettől várhatunk, amelynek nincs par­lamenti serege s így — felelősségénél fogva — feladatai nem is terjedhetnek túl a legszűkebbre szabott szükségletek ki­elégítésén. A külpolitikai és belpolitikai helyzet tehát egyaránt a szociáldemokráciát tolja ismét előtérbe Ugyanaz a helyzet áll elő Csehszlovákiában is, mint Németország­ban, ahol a legutóbbi időkben ismét kez­denek ráeszmélni a szociáldemokrata párt kötelességeire: elfoglalni a kormányha­talmat és részt venni a bel és külpolitika irányításában. Ma már kétségtelen, hogy amikor a tömegmozgalom egyre nagyobb szerepet játszik az európai politika életé­ben,­­ a szociáldemokraták, mint a leg­jobban szervezett tömegek képviselői nem vonhatják ki magukat a felelősség alól és nem elégedhetnek meg az ellenzék hálás és kényelmesebb szerepével. Csaknem bizonyosra vehető, h­gy az osztrák szo­ciáldemokraták az utolsó pillanatban meg fogják gondolni magukat és részt fognak venni a keresztényszocialistákkal a kor­mányban, bár ez a két párt — s főnép Ausztriában — elég sok kellemetlenséget okozott egymásnak ahoz, hogy az együtt­működés egyik számára se legyen túlsá­gosan kívánatos. Nincs azonban kizárva, h­gy ott is hivatalnok-kormány fogja ezt a koalíciót megelőzni. A csehszlovák hivatalnok-kormány tehát — mint kifejtettük — megalakulása óta válságban van, mert létezése a mostani politikai viszonyokkal harmóniában nem áll. Csak egy megoldás van: a szociál­demokrácia tisztítsa meg magát minden vonalon ellenzékieskedő ballasztjaitól és vegye át a kormányhatalmat. Csak ez oldhatja meg a válságot. Dr. Kendi Zoltán Cerny miniszterelnök programúm­yilatkozata (CTK) A képviselőház mai ülésén dr. Cerny miniszterelnök nyilatkozott a kor­mány p­ogram­járól. A kormány munkakormány, feladata a konszolidáció. Az állami alkalmazottak szociális helyzetének javítását államérdeknek tekinti és törvényjavaslatot nyújt be ez évi nov 1-től érvényes új havi drágasági pótlék megállapítására, mely megfelelne a negyedévenként kifizetett segélynek Ruhaakcióra 300 milliót fordít a kormány. Az összes szolgálati évek beszámítása 1921. január 1-től kezdve fog megtörténni. Különös gondot akarok fordítani az élelmiszerellátásra, különösen a belföldi beszerzésre. Eddig 94000 vagyon helyett 36000 vagyon terményt tudtunk a belföl­dön összevásárolni. Az angol bányász-sztrájk fejleményei (CTK) Páris: A Petit Parisién tudatja Londonból, hogy a szénbányászokkal való tárgyalások során a kormány a szénüzem évi emelésétől tette függővé a bérek emelését. A bányászok képviselői azonban elvetették ezt a javaslatot, mány azt javasolta, hogy a béreket a termelt szén ára szerint állapítsák mire a kor­meg, amit a bányászok ugyancsak nem tartottak elfogadhatónak. A kormány azonban nem haj­landó az üzem emelkedése nélkül emelni a béreket. A tárgyalás folyik, a helyzet lényegesen javult. «■MSHMnSISaaiHaHHHaaiijBKaHBSBHaBHHBaaKBHHK'SH T őzsde-Deviza. Prágai deviza központ Zürichi valutapiac Bankjegyek Budapesti valutapiac Október 26. • Október­­. Amsterdam 2558­50 Milano . . . 310—­Berlin . . . 119 25 Páris . . . 536 50 gerhl1 • • • New-York . — Bukarest . . 145 25 London . . 285— BAoa ... London . . — Szófia . . 102 25 Bécs ... 1960 f­.ára ■ ■ • ~P*ris • • •­­ Zürich . . . 1308 50 Pétervár . 60.60 Milano. . . —Budapest . . — Belgrád . . 218— New-York - 82— Varsó . . . — Stockholm . 1618­ 60 Brüsszel . . 56P50 Október 26 Román . . 139­60 Márka . . . 11925 Október 14 Norvég . . 1160 50 Bolgár . . . 185 Svéd . . . 1614 50 Svájc . . . 1?0150 Lei . . . 700 - Dől­ár . . .?95’— Francia . . 520 50 Din. . . . 119*50 • • • 57P— Líra . . . 1575-— Amerikai 80'- 8P— Olasz . . . 307‘- Font • • • 1370'— Rubel . . . 344 — Lengyel 2 V— Angol 283'- 284-- • • • 2720’- Sokol . . 481­*— Osztrák bélyegzett 19­60 Magyar bélyegzett 19­60 Bécs 99-— Eserda 1MO Októbor S7 HMM... A 28-iki ünnepségek lefolyása A köztársaság fennállásának két éves évfordulója alkalmából Kassa város elöl­járósága és a csehszlovák egyesületek nemzeti ünnepei rendeznek okt 28 án Az ünnepség már az előző napon dél­után 5 órakor veszi kezdetét, amikor a vármegyeház nagytermében gyászünne­pély lesz az elesett vitézek emlékére. En­nek programja a következő: Énekkar. Dr. Ruman zsupán megnyitója. Énekkar. Dr. Murgas Károly igazgató ünnepi be­széde. Este 7 órakor a katonaság tart ünnepi menetet a városban, fél 9 órakor pedig a Sokol-egyesület a cst­ házban tart ünnepélyt, melyet az énekkar után Bulla György zsupáni tanácsos megnyi­tója, majd Razus slovák költő ünnepi beszéde, a Sokol revolució felolvasása s az énekkar után a Hymnus zár be. 28 án reggel 8 órakor istentisztelet lesz az összes felekezetek templomaiban. Fél 10 órakor az iskolák ünnepélye a Schalk­­ház nagytermében. 10 órakor dr. Ruman János zsupán a városház előtt méltatja a nap jelentőségét. Délután 3 órakor al­kalmi előadás a nemzeti színházban a vidékiek számára. 6 órakor a lm­ka ter­mében előadás a katonák részére, este pedig Libusának az első cseh királynéról elnevezett operának díszelőadása a nem­zeti Színházban. A kassai bírák és igazságügy­i tisztviselők mozgalma Csatlakozás a prágai központi szer­vezethez. A tisztviselői kar kívánalmai. Az általános drágaság mozgásba hozta az igazságügyi tisztviselőket is anyagi helyzetük megjavítása végett az egész köztársaságban és ezen mozgalomhoz csatlakozott a kassai tábla és törvényszék tisztviselői kara, e hó 26-án a törvény­szék nagytermében megtartott értekez­letén. Herman József táblai tanácselnök a gyűlést megnyitván, indítványára a gyű­lés vezetőjévé Kovaiik Alajos törvényszéki elnököt választották, ki előterjesztette a prágai csehszlovák központi szövetség felhívását a Szlovenszkón alkalmazott igazságügyi tisztviselők csatlakozására vonatkozólag. Az értekezlet kimondta, hogy a szövet­ség egyedül a bírák, ügyészek és igaz­ságügyi alkalmazottak anyagi érdekeit minden politikai kérdés kizárásával cé­lozza, a szlovenszkói tisztviselők nemzeti­ségi különbség nélkül belépnek a köz­ponti szövetségbe. Indítványozzák azon­ban, hogy az alapszabályok tekintettel a magyar tagok kívánalmaira megfelelőleg módosítassanak. E célból Kovaiik Alajos elnöklete alatt dr. Vanous, Havlicek tábla­­bírákból, dr. Teichner József, Bogsch Zsigmond törvényszéki birákból alakított bizottságot küldtek ki, mely a központtal érintkezésbe lépjen. Elfogadták ezután a prágai szervezet részéről a kormányhoz intézett kérelmet arra nézve, 6000 korona hogy a bírák és ügyészek évi működési pótlékban részesitessenek, azonkívül a nőtlen tisztvise­lők 5000, a női tisztviselők 19000 korona kamatnélküli köl­csönben, továbbá ruházati és élelmiszereknek az állam által beszerzési áron való szolgál­tatásában részesittessenek. A dr. Teichner indítványára az az olcsó lakások átiratba foglalták még iránti kérelmet is. A gálszécsi járásbíróság személyzete részé­ről Osterman járásbíró csatlakozott a mozgalomhoz, míg a tornai és szepsii járásbíróságok írásban jelentették be csat­lakozásukat.

Next