Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)

1921-01-26 / 20. szám

«Ta«3*af U|2. olds!___________________________ iMBsasinii win in mii nius hó 4-ike után kerültek külföldiek­ kezébe, Magyarország már semm­inémű kötelezettséget sem vállal. Azok az álla­mok pedig, amelyek Magyarország terü­letével gazdagodtak, a békeszerződés 188-ik cikke értelmében a hadikölcsönök tulajdonosaival szemben semmire sin­csenek kötelezve. (CTK) Budapest, jan. 25. A magyar pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében értékpapírokat be szabad szállítani Magyarországba, de onnét értékpapírokat kivinni nem sza­bad. Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy az érté­kpapírok adó alá esnek. (Ugyancsak szigorú rendeletet adott ki a művészi tárgyaknak kivitele elleni Kül­földre történő utazásoknál az utas legfel­jebb 2000 koronát vihet magával. (CTK) Prága, ,an. 24, . Budapestről­ érkezett hírek szerint a magyar kiske­reskedők és iparosok társulata azzal a tervvel lépett elő, hogy meg kell szer­vezni a csehszlovák-magyar kereskedel­mi kamarát. Ezt a tervet a legnagyobb valószínűség szerint február hó elején fogják megvalósítani. Benes külügyminiszter Magyarországról. Páris, jan. 25. A Mativ párisi levele­zője előtt Bendes dr. kü­lügyminiszter ki­jelentette, hog­y a tri­anoni békeszerződés ratifiációja Magyarországon jelentékenyen megszilárdította a rendet és a békét. Csehszlovákia nem avatkozik a magyar belügyekbe. Magyarország szabadon vá­lasz hat a köztársasági vagy monarchiszti­­k­us államforma között. Csehszlovákia azonban minden kísérletnek ellenáll, mely a Habsburgok restaurációj­ára vonatkozik, mert ezzel az osztrák—magyar monarchi feltámadása lépne előtérbe, ez pedig már nemzetközi érdekű kérdés. Versek írta: ISÉPY NATA Az Élet-vonaton Megindult biztos vágányon a vonat Vitt utast, sokat, furcsát és vakot, Zakatolt, meg zúgott féktelenül, nagyon S én betörtem egy fényes ablakot Az Élet-vonaton. Puha párnára visszadülni vágytam S ringásokon át halk morajokat Élvezni tavaszos élés-akarattal — De nem vittem mást, csak Bánatokat Az Élet-vonattal. Bástyának gyűlt ködvár felé a Nap, — Felnyílt a szemünk fájva és vakon — Behintett közénk dús, színes káprázatot. S én bezúztam az Élet-vonaton Egy fényes ablakot. A fehér gondok estére lejárt Uj idők jönnek, tunyák és merészek. Zenék, amikben nincs melódia És mámorok, mit bontnak gyáva fél­zek. Kivész az álmok szent romantikája, Elfakul sok szép, drága sejtelem S a csendnek nem lesz semmi bűve, bája. Nem fog ezüstszint játszani a Hold sem, — Lefokozott, öreg bakalegény. — S kihúny a fény a Csillagok szemében. Új idők jönnek, buták, üres gömbök. Szétpukkanok, mint szappanbuborék S könnyekként hullnak útjára a gyöngyök. Sűrű, sötétlő bánatfelhők jönnek, A fehér gondok estéje lejárt, Keserű íze van a lehullt könnynek. detektív-főnök által vezetett hosszú és alapos vizsgálat u­án a platina gyrmijt mén­ rejtélyek el­tűnésének ügye tegnapra új és döntő stád­u­mba jö­ott. A nyomozás elsősorban nem tárgyi bizonyí­tékok beszerzésére helyezte a fésül­t, hanem a kombinációba vehető gyanúsítottak személyi vi­szonyait tette a vizsgálat tárgyává. Az utóbbi napokban o­yan vallomások tették igazolttá a fe állított hipotézist, amelyek alapján dr. fáziadek ökapitány elrendelte a g*?d. közép­skola idehelyezett volt igazgatójának és feleségének lenni tózeatas-t A letartóztatást Varga detektivfőnök a s­ját és az államrendőrség detektivjeinek aszis­ tálá­sával hajtotta végre és a kihallgatások tegnap délután megkezdőd­ek Ugyanc­ak főopitányi parancsra letartóztatot­tak lakásán házkutatást tartottak, amely azokban semmi pozitív eredménnyel nem járt. Bonyodalmak a gazd. akadémia eltűnt platina­­gyűjteménye körül A rendőrségi nyomozás ú­jabb stádi­uma. Szenzációs letartóztatások. Hónapokkal ezelőtt a helybeli gazdasági kö­zépiskolában (volt gazd. akadémia) tűz ütött ki és a tűz által támadt riadaomban és zűrzavar­­ban az intézet nyitva felejtett Wertheim kasszájá­­ból misztikus körülmények között eltűnt egy — kb. negyedmillió értékű — platinagyűjtemény. Annak idején megírtuk, hogy egyesek összefüg­gést kerestek a gazd középiskola igazgatójának a történteket követő felmentése és az államra nézve jelentékeny megkárosodást jelentő platina­­gyűj­emény kötött És h­a a hivatalos nyilatko­zatok kizárták minden ilyen összefüggés feltéte­lezését, a rendőrségi defektív csoport nyomozása egyre inkább ebbe a mederbe terelődött. A Varga A Debreceni Független Újság írja: fzémdrámába illő bűntényt követtek el a kisújszállási határon átrobogó teher­­vonaton. A bűntény áldozata Schiffmann Salamon debreceni kereskedő, aki Bu­dapestről Debrecenbe utaztában került a teher­vonatra. i­d , i. Schiffmann egy Budapest—Szolnok kö­zött közlekedő helyi vonaton indult el a fővárosból, ahová üzleti ügyekben uta­zott, abban a hitben, hogy Szolnokon is­mét kap egy Debrecenbe induló helyi vonatot. Ámde nem így történt. Sok tár­sával együtt sokáig tanácstalanul állott a szolnoki állomáson, míg végre egyi­kük azt indítványozta, hogy egy teher­­vonaton tegyék meg hazáig az utat. Tényleg kaptak is egy Debrecenbe in­duló tehervonatot, természetesen csak közönséges — 40 embernek, 6 lónak — kocsikkal. A többi utas közt Schiffmann is fel akart szállani az egyik kocsiba, amikor egy katonaruhás egyén elébe ál­lott és rákiáltott: — Ezzel a vonattal pedig zsidó nem utazik !... — és pofonokkal, rúgásokkal kergette el Schiffmannt a kocsi közelé­ből. Schiffmann azonban mindenáron haza akart jutni. Sikerült is megegyezni a­z egyik fékezővel, hogy­ az út elejét az egyik fékező­fülkében v­egye meg, így utazott Szajolig. Szajolban a fékező fel­szólította, hogy üljön be egy kocsiba. — Nem bánom, átülök, — felelte Schiffmann — csak ne abba a kocsiba vezessen, amelyben az az em­ber van. A fékező aztán elvezette egy kocsiba, ahol békén utazott Kisújszállásig. Kis­újszálláséin felnyitották kocsijuk ajtaját és belépett két civilruhás emberrel az az egyén, aki Szolnokon inzultálta Schiffmannt.­­ — Kutassa ki ezt a zsidót ! — szólott egy csendőrnek. — Valószínűleg vesze­delmes láncos. Maga már érti, hogy kell kutatni! Biztosan valuta is lesz nála! A csendőr engedelmeskedett és átku­tatta Schiffmann csomagját. Kutatás köz­ben a katonaruhás állandóan ütötte, ver­te Schiffmannt. ‘: i — Mondd meg zsidó, hogy mivel tán­coltál? ’ . : | ; \ Végre előkerült az egyik csomagból öt-hat darab kockacukor, Schiffmann, aki asztmás ember, állandóan szokott­­ magával cukrot hordani. — Ah, hát cukorral láncoltál­?! Men­­nyi cukrot láncoltál el Pesten? — kér­­­­­dezte. — Biztosan ez volt a minta! A kereskedő asztmájával védekezett, támadója azonban ott, a kocsiban mez­telenre vetkőztette és ismét ütötte. Közben a vonat elindult Kisújszállás­ról. Támadója ekkor ráadatta a mezte­­­­len Schiffmannra télikabátját, amelyből mege­özeleg iratait és 2000 korona kész­­­­pénzét kivette. Mikor a télikabát rajta volt, összeköttette kezét és lábait, ha­­­­nyat fektette és egy lovagló pálcika ezüst végével száját ü­tögette. Ki is ütötte egy­­ fogát. Végre Kisújszállástól három kilo­méternyire megelégelte ia kínzást. Az­­ összekötött kezű, lábú Schiffmannt az­­ ajtó közelébe vitette. A télikabát zsebébe betett a kereskedő 2000 koronájából 600­0 koronát és az iratok egy részét. Két­­ I társára ráparancsolt, hogy­­ fogják meg villánál és lábainál fogva és mint egy csomagot, ledobatta a robogó tehervonatról.­­ Utána dobatta egy csomóba összekötött­­ batyuját is, , ■' Schiffmann leesett a robogó vonatról. Annyi szerencséje azonban mégis volt, hogy a zuhanás következtében kezének kötelékei elszakadtak, így szabad kezei­vel feloldozta lábait, úgy, ahogy felöl­tözködött és a legközelebbi őrházig ván­­szorgott. A vasúti őrt beküldte az egyik közeli tanyára szekérért. A gazd­a érte­sítette az ottani állomásfőnökséget. Az állomásról egy hajtányt küldtek Schiff­­mannért és azon szállították be Kisúj­szállásra. Itt már várta Nagy Sándor vasúti orvos, aki látleletet vett fel sérü­léseiről. A kisújszállási rendőrség kerí­tett aztán neki kocsit, amelyen Debre­cenbe jött. Kidobtak egy embert a robogd vonatból Egy debreceni kereskedő kalandja egy tehervonaton. választó van Kosicén. A reklamációs eljárás után kiigazított választói névjegyzékek, a választási tör­vény rendelkezéseinek megfelelően, teg­nap óta közszemlére vannak kitéve a városháza közgyűlési termében. A név­jegyzékeket e hó 31-ig bárki megtekint­heti. A jegyzékek, a városi tanács elé ter­jesztett hivatalos statisztika szerint, 27 ezer negyvenyolc nevet tartalmaznak. Ebből 3689 választó a hadsereg kötelé­kébe tartozik, a választójoggal bíró pol­gári szemé­yek száma tehát 23368-at tesz ki. Érdekes, hogy a múlt évben 27 ezer 816 név szerepelt a választói jegyzék­ben, úgy hogy a folyó évre szóló név­jegyzék 768-cal kevesebb nevet tartal­maz, mint az előző. Ennek az az oka, hogy a katonaruhás választók száma (tavaly 5707 volt) annyira meg­csappant, hogy­ a polgári választók számának nö­vekedése (1920-ban csak 22.111 volt) sem állította helyre az egyensúlyt. A­ választópolgárok nemek szerinti meg­oszlására vonatkozó adatok csak később kerülnek feldolgozásra. Magyar párttitkárság Prágában (CTK) Prága, jan. 24. A »Tribuna« arról értesül, hogy Prágában már meg­szervezték a magyar politikai pártok tit­kárságát. Ennek megszervezését a pös­­tyéni értekezleten határozta el a szlo­­venszkói ellenzék közös bizottsága, Németausztria sorsa­ ­(CTK) Wien, jan. 25. Klobubovszki, a reparációs bizottság bécsi ügyosztályá­nak francia meghatalmazott minisztere a »Neue Freie Presse« tudósítója előtt kijelentette, hogy az antant sohasem fog­ja megengedni Ausztriának Németor­szághoz való csatolását, mert ez a pa­n­­germanizmus eszméjének tenne nagyi szolgálatot, ütfrungu Universal teodolit olcsón eladói Megtekinthető f. hó 28 lkától, péntektől Szobír­ (Deák F.)­­utca 12. sz. alatt I. em a „Kar 6317 pathia“ szerkps^s^ben. JJj idők jöttén nem történik semmi Csak ép tehervad itt-ott egy mosoly S elmúl a kedvünk egyre menni, mamii. .­ áf A magyar éjszaka Irta: Keller Imre. A világháború első felvonása már le­pergett előttünk. Utolsó nagy jelenete: a forradalom volt. A második felvonásban most vagyunk benne. Ennek a felvonás­nak külön címe van: A „béke.“ De a harmadik felvonáshoz már tologatják a színfalakat az európai színpadon ugráló véreskezű bohócok. Bennünket most, eb­ben a pillanatban csak a második érdekel. Már csak azért is, hogy a harmadik fel­vonást jobban megértsük és amennyire lehet, idegeinket jól előkészítsük az iz­galmas dráma borzadalmas igazságszol­­gáltatására és megrázó végkifejletére. Tehát a második felvonás jelenetei most játszódnak le a világ színházában. Fősze­replők: az Éhség, a Nyomor, a Beteg­ség, a Kulturálatlanság, a Korrupció, az Elnyomatás és a többi hasonszőrű tár­saik. A főhőst Gyűlölet nevű színész ját­­sza, aki csapnivalóan rosszul alakítja ko­miszul kifestett arcával, hamis hangjával, hazug beszédjével és színésztársait állan­dóan felbom­ló ügyetlen mozdulataival a máskülönben népszerű „béke“ szerepét. A türelmetlen kritikusok egy része azon­ban nem tudja megvárni, míg a drámá­nak összes felvonásai lejátszódnak, ha­nem a második felvonásnak vérforraló és agyorsítő izgalmas jeleneteinek hatása alatt már most írják meg véleményüket a dráma eddigi részéről, kutatva, keresve azt a lelki folyamatot, amely ezt a má­sodik felvonást szülte és megmagyarázza. Ezt teszi „A magyar éjszaka“ című, Kisfaludy-Társaságban felolvasott széff­og­­laló történelmi esszéjében Hegedűs Ló­ránt, Magyarországnak mai pénzügymi­nisztere is, aki az országban dúló végte­lenül keserves áldatlan állap­otoknak, ál­talános elszegényesedésnek, a középosz­tály leromlásának és a vaksötét bizony­talanságnak okát, a „történelmi logikáját“ kutatgatja. Igen nagyon nehéz munkára vállalko­zott. Ez kiérzik minden során. A jelen magyar állapotok vázolásában csak nagy vonásokat használ. Inkább hallgat. Elhall­gatja az igazat és igazságot. De már az dicsérendő nagy merészség nála, hogy a megtörtént dolgokért nem személyeket tesz felelőssé. Vagyis: Nevezzük nevén a gyermeket, nem Károlyiékat állítja oda bűnbakul. A destruktíveket sem támadja, sőt még a zsidókra sem hint gyalázkodó vádakat. Hanem magasabb szempontok alkalmazásával igyekszik a jelent, a „mát“ megérteni és megértetni! Az elérhető d­plomáciai anyag, a meg­jelent nagy háborús emlékiratok, a világ­katasztrófa vezetőinek cselekedetei és mondásai alapján azt a meggyőződését hangoztatja, hogy a világháború tünetei 1890 re vezetnek vissza. Ez azon időpont, amikor Vilm­os német császár, fantaszti­kus elbizakodottságában elcsapta Bis­marckot és fölmondta azt a titkos szerző­dést, amely Oroszországot mindenkivel szemben Németországhoz kötötte. Evvel a nagy medve elszabadult láncáról és a francia kakassal találkozott, Németország­nak most már csak nőnie, dolgoznia és császárjának szavalnia kellett, hogy a bű­­­kört bezárja körötte — Ang­ia. Ez Hege­­düsnek feltevése a nagy lavina megcsu­­szamlásáról. A görgeteg azután ment a maga utján. Hegedűs ebben a feltevésében nem áll egyedül. Nemcsak Fried­ung vezette ide vissza az eseményeket „Das Zeitater des Imperialismus" című mű­e első kötetében, hanem Le Bon is, aki azt hirdeti „Múlt és jövő” című nagyértékü tanulmány­ában, hogy „egy világosan látó császár megér­tette volna, hogy Németországnak min­den más birodalomnál jobban érdekében áttolt a béke fentartása. Fölfogta volna Bis­marck mély értelmű tanácsát, hogy „so­hase vesszenek össze Oroszországgal.“ Németország tehát — mint egy klas­­­szikus tragédiának főhőse — roppant ere­jével, előretörésével, gazdagodásával, kul­túrájával kihívta a körü­ötte levő népek irigységét vagyis szembekerült a fennálló világrenddel és ezért buknia kellett. S­j­­nos, bukásával magával rántotta mind­azokat, akik mellette cselekvő szerepet ját­szottak. Ezért jutott olyan szomorú hely­zetbe Magyarország is, amelyben most teng-leng De Magyarország végtelenül szánalmas állapotának nemcsak a világháború, nem­csak németbarátsága volt az oka, hanem a kommunizmus is. Ennek a kommunizmusnak magyaráza­tát törekszik adni Hegedűs esszéjének to­vábbi részében. Szerinte a kommunizmust a világháború öntestéből fej­e­ztette ki. A véres tusának magából lelkedzett lelke. Vagyis a háborús gondolat megszülte a maga ellenképét a bolsevizmus formájában és a háború meg nem kérlelhető erőfeszítése

Next