Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)
1921-01-26 / 20. szám
«Ta«3*af U|2. olds!___________________________ iMBsasinii win in mii nius hó 4-ike után kerültek külföldiek kezébe, Magyarország már semminémű kötelezettséget sem vállal. Azok az államok pedig, amelyek Magyarország területével gazdagodtak, a békeszerződés 188-ik cikke értelmében a hadikölcsönök tulajdonosaival szemben semmire sincsenek kötelezve. (CTK) Budapest, jan. 25. A magyar pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében értékpapírokat be szabad szállítani Magyarországba, de onnét értékpapírokat kivinni nem szabad. Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy az értékpapírok adó alá esnek. (Ugyancsak szigorú rendeletet adott ki a művészi tárgyaknak kivitele elleni Külföldre történő utazásoknál az utas legfeljebb 2000 koronát vihet magával. (CTK) Prága, ,an. 24, . Budapestről érkezett hírek szerint a magyar kiskereskedők és iparosok társulata azzal a tervvel lépett elő, hogy meg kell szervezni a csehszlovák-magyar kereskedelmi kamarát. Ezt a tervet a legnagyobb valószínűség szerint február hó elején fogják megvalósítani. Benes külügyminiszter Magyarországról. Páris, jan. 25. A Mativ párisi levelezője előtt Bendes dr. külügyminiszter kijelentette, hogy a trianoni békeszerződés ratifiációja Magyarországon jelentékenyen megszilárdította a rendet és a békét. Csehszlovákia nem avatkozik a magyar belügyekbe. Magyarország szabadon válasz hat a köztársasági vagy monarchisztikus államforma között. Csehszlovákia azonban minden kísérletnek ellenáll, mely a Habsburgok restaurációjára vonatkozik, mert ezzel az osztrák—magyar monarchi feltámadása lépne előtérbe, ez pedig már nemzetközi érdekű kérdés. Versek írta: ISÉPY NATA Az Élet-vonaton Megindult biztos vágányon a vonat Vitt utast, sokat, furcsát és vakot, Zakatolt, meg zúgott féktelenül, nagyon S én betörtem egy fényes ablakot Az Élet-vonaton. Puha párnára visszadülni vágytam S ringásokon át halk morajokat Élvezni tavaszos élés-akarattal — De nem vittem mást, csak Bánatokat Az Élet-vonattal. Bástyának gyűlt ködvár felé a Nap, — Felnyílt a szemünk fájva és vakon — Behintett közénk dús, színes káprázatot. S én bezúztam az Élet-vonaton Egy fényes ablakot. A fehér gondok estére lejárt Uj idők jönnek, tunyák és merészek. Zenék, amikben nincs melódia És mámorok, mit bontnak gyáva félzek. Kivész az álmok szent romantikája, Elfakul sok szép, drága sejtelem S a csendnek nem lesz semmi bűve, bája. Nem fog ezüstszint játszani a Hold sem, — Lefokozott, öreg bakalegény. — S kihúny a fény a Csillagok szemében. Új idők jönnek, buták, üres gömbök. Szétpukkanok, mint szappanbuborék S könnyekként hullnak útjára a gyöngyök. Sűrű, sötétlő bánatfelhők jönnek, A fehér gondok estéje lejárt, Keserű íze van a lehullt könnynek. detektív-főnök által vezetett hosszú és alapos vizsgálat uán a platina gyrmijt mén rejtélyek eltűnésének ügye tegnapra új és döntő stádumba jöott. A nyomozás elsősorban nem tárgyi bizonyítékok beszerzésére helyezte a fésült, hanem a kombinációba vehető gyanúsítottak személyi viszonyait tette a vizsgálat tárgyává. Az utóbbi napokban oyan vallomások tették igazolttá a fe állított hipotézist, amelyek alapján dr. fáziadek ökapitány elrendelte a g*?d. középskola idehelyezett volt igazgatójának és feleségének lenni tózeatas-t A letartóztatást Varga detektivfőnök a sját és az államrendőrség detektivjeinek aszis tálásával hajtotta végre és a kihallgatások tegnap délután megkezdődek Ugyancak főopitányi parancsra letartóztatottak lakásán házkutatást tartottak, amely azokban semmi pozitív eredménnyel nem járt. Bonyodalmak a gazd. akadémia eltűnt platinagyűjteménye körül A rendőrségi nyomozás újabb stádiuma. Szenzációs letartóztatások. Hónapokkal ezelőtt a helybeli gazdasági középiskolában (volt gazd. akadémia) tűz ütött ki és a tűz által támadt riadaomban és zűrzavarban az intézet nyitva felejtett Wertheim kasszájából misztikus körülmények között eltűnt egy — kb. negyedmillió értékű — platinagyűjtemény. Annak idején megírtuk, hogy egyesek összefüggést kerestek a gazd középiskola igazgatójának a történteket követő felmentése és az államra nézve jelentékeny megkárosodást jelentő platinagyűjemény kötött És ha a hivatalos nyilatkozatok kizárták minden ilyen összefüggés feltételezését, a rendőrségi defektív csoport nyomozása egyre inkább ebbe a mederbe terelődött. A Varga A Debreceni Független Újság írja: fzémdrámába illő bűntényt követtek el a kisújszállási határon átrobogó tehervonaton. A bűntény áldozata Schiffmann Salamon debreceni kereskedő, aki Budapestről Debrecenbe utaztában került a tehervonatra. id , i. Schiffmann egy Budapest—Szolnok között közlekedő helyi vonaton indult el a fővárosból, ahová üzleti ügyekben utazott, abban a hitben, hogy Szolnokon ismét kap egy Debrecenbe induló helyi vonatot. Ámde nem így történt. Sok társával együtt sokáig tanácstalanul állott a szolnoki állomáson, míg végre egyikük azt indítványozta, hogy egy tehervonaton tegyék meg hazáig az utat. Tényleg kaptak is egy Debrecenbe induló tehervonatot, természetesen csak közönséges — 40 embernek, 6 lónak — kocsikkal. A többi utas közt Schiffmann is fel akart szállani az egyik kocsiba, amikor egy katonaruhás egyén elébe állott és rákiáltott: — Ezzel a vonattal pedig zsidó nem utazik !... — és pofonokkal, rúgásokkal kergette el Schiffmannt a kocsi közeléből. Schiffmann azonban mindenáron haza akart jutni. Sikerült is megegyezni az egyik fékezővel, hogy az út elejét az egyik fékezőfülkében vegye meg, így utazott Szajolig. Szajolban a fékező felszólította, hogy üljön be egy kocsiba. — Nem bánom, átülök, — felelte Schiffmann — csak ne abba a kocsiba vezessen, amelyben az az ember van. A fékező aztán elvezette egy kocsiba, ahol békén utazott Kisújszállásig. Kisújszálláséin felnyitották kocsijuk ajtaját és belépett két civilruhás emberrel az az egyén, aki Szolnokon inzultálta Schiffmannt. — Kutassa ki ezt a zsidót ! — szólott egy csendőrnek. — Valószínűleg veszedelmes láncos. Maga már érti, hogy kell kutatni! Biztosan valuta is lesz nála! A csendőr engedelmeskedett és átkutatta Schiffmann csomagját. Kutatás közben a katonaruhás állandóan ütötte, verte Schiffmannt. ‘: i — Mondd meg zsidó, hogy mivel táncoltál? ’ . : | ; \ Végre előkerült az egyik csomagból öt-hat darab kockacukor, Schiffmann, aki asztmás ember, állandóan szokott magával cukrot hordani. — Ah, hát cukorral láncoltál?! Mennyi cukrot láncoltál el Pesten? — kérdezte. — Biztosan ez volt a minta! A kereskedő asztmájával védekezett, támadója azonban ott, a kocsiban meztelenre vetkőztette és ismét ütötte. Közben a vonat elindult Kisújszállásról. Támadója ekkor ráadatta a meztelen Schiffmannra télikabátját, amelyből megeözeleg iratait és 2000 korona készpénzét kivette. Mikor a télikabát rajta volt, összeköttette kezét és lábait, hanyat fektette és egy lovagló pálcika ezüst végével száját ütögette. Ki is ütötte egy fogát. Végre Kisújszállástól három kilométernyire megelégelte ia kínzást. Az összekötött kezű, lábú Schiffmannt az ajtó közelébe vitette. A télikabát zsebébe betett a kereskedő 2000 koronájából 6000 koronát és az iratok egy részét. Két I társára ráparancsolt, hogy fogják meg villánál és lábainál fogva és mint egy csomagot, ledobatta a robogó tehervonatról. Utána dobatta egy csomóba összekötött batyuját is, , ■' Schiffmann leesett a robogó vonatról. Annyi szerencséje azonban mégis volt, hogy a zuhanás következtében kezének kötelékei elszakadtak, így szabad kezeivel feloldozta lábait, úgy, ahogy felöltözködött és a legközelebbi őrházig vánszorgott. A vasúti őrt beküldte az egyik közeli tanyára szekérért. A gazda értesítette az ottani állomásfőnökséget. Az állomásról egy hajtányt küldtek Schiffmannért és azon szállították be Kisújszállásra. Itt már várta Nagy Sándor vasúti orvos, aki látleletet vett fel sérüléseiről. A kisújszállási rendőrség kerített aztán neki kocsit, amelyen Debrecenbe jött. Kidobtak egy embert a robogd vonatból Egy debreceni kereskedő kalandja egy tehervonaton. választó van Kosicén. A reklamációs eljárás után kiigazított választói névjegyzékek, a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően, tegnap óta közszemlére vannak kitéve a városháza közgyűlési termében. A névjegyzékeket e hó 31-ig bárki megtekintheti. A jegyzékek, a városi tanács elé terjesztett hivatalos statisztika szerint, 27 ezer negyvenyolc nevet tartalmaznak. Ebből 3689 választó a hadsereg kötelékébe tartozik, a választójoggal bíró polgári szeméyek száma tehát 23368-at tesz ki. Érdekes, hogy a múlt évben 27 ezer 816 név szerepelt a választói jegyzékben, úgy hogy a folyó évre szóló névjegyzék 768-cal kevesebb nevet tartalmaz, mint az előző. Ennek az az oka, hogy a katonaruhás választók száma (tavaly 5707 volt) annyira megcsappant, hogy a polgári választók számának növekedése (1920-ban csak 22.111 volt) sem állította helyre az egyensúlyt. A választópolgárok nemek szerinti megoszlására vonatkozó adatok csak később kerülnek feldolgozásra. Magyar párttitkárság Prágában (CTK) Prága, jan. 24. A »Tribuna« arról értesül, hogy Prágában már megszervezték a magyar politikai pártok titkárságát. Ennek megszervezését a pöstyéni értekezleten határozta el a szlovenszkói ellenzék közös bizottsága, Németausztria sorsa (CTK) Wien, jan. 25. Klobubovszki, a reparációs bizottság bécsi ügyosztályának francia meghatalmazott minisztere a »Neue Freie Presse« tudósítója előtt kijelentette, hogy az antant sohasem fogja megengedni Ausztriának Németországhoz való csatolását, mert ez a pangermanizmus eszméjének tenne nagyi szolgálatot, ütfrungu Universal teodolit olcsón eladói Megtekinthető f. hó 28 lkától, péntektől Szobír (Deák F.)utca 12. sz. alatt I. em a „Kar 6317 pathia“ szerkps^s^ben. JJj idők jöttén nem történik semmi Csak ép tehervad itt-ott egy mosoly S elmúl a kedvünk egyre menni, mamii. . áf A magyar éjszaka Irta: Keller Imre. A világháború első felvonása már lepergett előttünk. Utolsó nagy jelenete: a forradalom volt. A második felvonásban most vagyunk benne. Ennek a felvonásnak külön címe van: A „béke.“ De a harmadik felvonáshoz már tologatják a színfalakat az európai színpadon ugráló véreskezű bohócok. Bennünket most, ebben a pillanatban csak a második érdekel. Már csak azért is, hogy a harmadik felvonást jobban megértsük és amennyire lehet, idegeinket jól előkészítsük az izgalmas dráma borzadalmas igazságszolgáltatására és megrázó végkifejletére. Tehát a második felvonás jelenetei most játszódnak le a világ színházában. Főszereplők: az Éhség, a Nyomor, a Betegség, a Kulturálatlanság, a Korrupció, az Elnyomatás és a többi hasonszőrű társaik. A főhőst Gyűlölet nevű színész játsza, aki csapnivalóan rosszul alakítja komiszul kifestett arcával, hamis hangjával, hazug beszédjével és színésztársait állandóan felbomló ügyetlen mozdulataival a máskülönben népszerű „béke“ szerepét. A türelmetlen kritikusok egy része azonban nem tudja megvárni, míg a drámának összes felvonásai lejátszódnak, hanem a második felvonásnak vérforraló és agyorsítő izgalmas jeleneteinek hatása alatt már most írják meg véleményüket a dráma eddigi részéről, kutatva, keresve azt a lelki folyamatot, amely ezt a második felvonást szülte és megmagyarázza. Ezt teszi „A magyar éjszaka“ című, Kisfaludy-Társaságban felolvasott széffoglaló történelmi esszéjében Hegedűs Lóránt, Magyarországnak mai pénzügyminisztere is, aki az országban dúló végtelenül keserves áldatlan állapotoknak, általános elszegényesedésnek, a középosztály leromlásának és a vaksötét bizonytalanságnak okát, a „történelmi logikáját“ kutatgatja. Igen nagyon nehéz munkára vállalkozott. Ez kiérzik minden során. A jelen magyar állapotok vázolásában csak nagy vonásokat használ. Inkább hallgat. Elhallgatja az igazat és igazságot. De már az dicsérendő nagy merészség nála, hogy a megtörtént dolgokért nem személyeket tesz felelőssé. Vagyis: Nevezzük nevén a gyermeket, nem Károlyiékat állítja oda bűnbakul. A destruktíveket sem támadja, sőt még a zsidókra sem hint gyalázkodó vádakat. Hanem magasabb szempontok alkalmazásával igyekszik a jelent, a „mát“ megérteni és megértetni! Az elérhető dplomáciai anyag, a megjelent nagy háborús emlékiratok, a világkatasztrófa vezetőinek cselekedetei és mondásai alapján azt a meggyőződését hangoztatja, hogy a világháború tünetei 1890 re vezetnek vissza. Ez azon időpont, amikor Vilmos német császár, fantasztikus elbizakodottságában elcsapta Bismarckot és fölmondta azt a titkos szerződést, amely Oroszországot mindenkivel szemben Németországhoz kötötte. Evvel a nagy medve elszabadult láncáról és a francia kakassal találkozott, Németországnak most már csak nőnie, dolgoznia és császárjának szavalnia kellett, hogy a bűkört bezárja körötte — Angia. Ez Hegedüsnek feltevése a nagy lavina megcsuszamlásáról. A görgeteg azután ment a maga utján. Hegedűs ebben a feltevésében nem áll egyedül. Nemcsak Friedung vezette ide vissza az eseményeket „Das Zeitater des Imperialismus" című műe első kötetében, hanem Le Bon is, aki azt hirdeti „Múlt és jövő” című nagyértékü tanulmányában, hogy „egy világosan látó császár megértette volna, hogy Németországnak minden más birodalomnál jobban érdekében áttolt a béke fentartása. Fölfogta volna Bismarck mély értelmű tanácsát, hogy „sohase vesszenek össze Oroszországgal.“ Németország tehát — mint egy klasszikus tragédiának főhőse — roppant erejével, előretörésével, gazdagodásával, kultúrájával kihívta a körüötte levő népek irigységét vagyis szembekerült a fennálló világrenddel és ezért buknia kellett. Sjnos, bukásával magával rántotta mindazokat, akik mellette cselekvő szerepet játszottak. Ezért jutott olyan szomorú helyzetbe Magyarország is, amelyben most teng-leng De Magyarország végtelenül szánalmas állapotának nemcsak a világháború, nemcsak németbarátsága volt az oka, hanem a kommunizmus is. Ennek a kommunizmusnak magyarázatát törekszik adni Hegedűs esszéjének további részében. Szerinte a kommunizmust a világháború öntestéből fejeztette ki. A véres tusának magából lelkedzett lelke. Vagyis a háborús gondolat megszülte a maga ellenképét a bolsevizmus formájában és a háború meg nem kérlelhető erőfeszítése