Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)
1921-01-26 / 20. szám
Nyolcvanharmadik évfolyam, 20 szám. (Kaschauer Zeitung) é* Küm. Pe-«te* után. jpfrtuT*-« Q-irfmmM sMr-kkxxmí íirokMi. Tdrí6ea*fe»i 1&). •« • kétíe Mponta fejsei. • e e rajujös szerkesztő « KÖVES ILLÉS Előfizetési díjért helybe» és vidéken ! Egy egész én 216 korona, félévre 100 korona, negyedévre 34 kenne, egy hónapra 18 korona. — Egye* számára 1 keroeo. ■HH BBBHmSl 11 — WTWHIfiilTm iTWrnrüi — i FORUM ! (VAJDA-VOJVODA SÁNDOR) volt román miniszterelnök egy a »Kassai tJjság« kolozsvári munkatársa által részletesen ismertetett interjújában kiadta a jelszót: »Erdély az erdélyieké !” Ugyanakkor bejelentette, hogy ezen jelszóért a legélesebb harcot fogja megindítani. Ez a jelszó, ez a politikai Programm Erdély autonómiája mellett tett hitvallás. Ugyanazt akarja tehát Vajda, amit nálunk Hlinka, aki szintén azt vallja, hogy »Szlovenszkó a szlovákoké« s hogy ezt az ideálját elérhesse Szlovenszkó autonómiáját írta zászlajára. Érdekes, hogy úgy Hlinkának, mint Vajdának ellenségei és politikai ellenfelei ettől az autonómiától valósággal irtóznak, s hogy valamiképpen ennek éléte vegyék és hatását letompitsák, azt a hírt terjesztik, hogy az autonómia kérdése nem más, mint a budapesti magyarokkal való összejátszás, azért, hogy Szlovén Bákót, illetőleg Erdélyt elszakítsák az anyaországtól és visszaadják a magyarságnak. Ők maguk is kénytelenek azonban elismerni, hogy a mai nap uralkodó általános elégedetlenség között ez a jelszó a nép széles körében visszhangra fog találni és félnek attól, hogy a választások alkalmával Szlovenszkónak és Erdélynek törzslakossága annak a pártnak fog többséget adni, amely az autonómia jelszavával indul a választási harcba. Ezt a célt szolgálja a kormány lapjainak ama állítása, hogy az autonómia a szlovák és román nemzeti egység megalakulásának és megszilárdulásának komoly veszedelme. Lássuk, hogy mi a valódi oka annak, hogy úgy Szlovenszkó, mint Erdély politikusai az autonómiát akkora kézzel fogható eredménnyel írhatták ki pártjuk zászlajára, hogy az egység hívei mindent elkövetnek, hogy a népet ettől a kivántságtól elrettentsék. Minden oldalról nem világíthatjuk meg ezt a kérdést, mert a cenzúra tilalomfát állít teljes és minden irányban való feltárására. Az első és legnagyobb ok, hogy sem a magyarság és szlovákság, sem a magyarság és az erdélyi románság között a kölcsönös gyűlölet nem vont oly mély árkot, hogy a szlovákság és az erdélyi románság szemét teljesen bekötötte volna. A kritikai érzékük tehát mindkét részen megmaradt. S amikor a csehek és a románok felszabadító munkájuk élesben a szlovákoknak és az erdélyieknek ; meghódolását kérték, maguknak foglalva le minden jelentősebb állást, az őslakók önérzete felébredt. Szlovákok és erdélyiek méltán félthetik emiatt a maguk állását, helyét, eddig élvezett hatalmi körét, befolyását, amelyet elvettek tőlük. A második nagy ok : a gazdasági helyzetben keresendő. A csehes és a románok is a felszabadított területeket egyszerűen a maguk javára akarták kihasználni. Egyszerrel elözönlötték bankjaikkal Szlovenszkót, Ruszinszkót és Erdélyit. Minden jelentős vállalatba behelyezték bizalmi embereiket. S amíg az ő gazdasági életük jelentős fejlődésnek indult, addig Szlovenszkó és Erdély gazdasága megbénult. Márpedig bizonyításra sem szoruló, általánosan elismert igazság, hogy a legnagyobb elégedetlenségek bonyolultság és veszedelem nem az eszmék különbözőségéből, hanem materiális okokból fakadnak. A harmadik nem kicsinylendő okot a műveltség különbözőségében, így a lelki berendezettség ellentétességében lehet megtalálni. Bármennyire gyalázzák is ellenségeink a magyar uralmat, azt nem tagadhatja senki, hogy az iskolák töme joge a nemzetiségi vidékekre esett. Ezáltal nagyszámú nem magyar anyanyelvű ifjú is részesült a közép- és felsőiskolák jótéteményeiben. Ezek az iskolák teljesen egyenrangúak voltak a csehek iskoláival, de határozottan magasabb színvonalon álltak, mint a románoknál és a szerbeknél. A csehek azonban ezt a szellemi és kulturális egyenlőséget és egyformaságot sokszor nem akarják elismerni. A szlovákok pedig igen természetesen nem hajlandók elismerni kultúrában való alárendeltségüket, ami sok viszálynak magvát hinti el közöttük. A románok és szerbek éppen fordítva gondolkodnak és éreznek. Maguk a román történetírók kiemelik, hogy nyelvüket, irodalmukat, némileg még nemzeti tudatra ébredésüket is az erdélyi intelligencia bevándorlásának köszönhetik. A szerbekről pedig Temperley, kiváló angol történetíró jegyzi meg, hogy a török elnyomás idejében nemzeti öntudatukat Montenegró tartotta ébren, a műveltség világosságát ellenben a Dunától északra, magyar uralom alatt álló testvéreik élesztették náluk. Ezért úgy a románoknál, mint a szerbeknél a régi Magyarország területén lakott intelligencia határozottan műveltebb, mint az anyaországbeli, s mégis ezek akarják az őslakók rovására a szellemi vezetést is kezükben tartani. Ezt sem lehet egészséges állapotnak nevezni. Aki tehát azt mondja, hogy Hlinkáék és Vajdáék azért követelik az autonómiát, mert vissza akarnak kerülni Magyarországhoz, ezek nagyon tévednek. Az ok ennél mélyebben fekvő. A lelkek különbözősége, a gazdasági érdekek ellentétessége, a szellemi, kulturális civilizációbeli eltérés forrása ennek és a folyamatnak. (Itt a cenzúra 20 sort törölt.) A szabad király választók, a 48-asok és Balthazárék közös akciója oo oo F függetlenségi nagygyűlés Budapesten. oo oo Budapest, jan. 25. (Saját tudósítónk távirata.) A függetlenségi párt elhatározta, hogy a legközelebbi hetek valamelyikén országos nagygyűlést tart, amelyre meghívják a függetlenségi párt vidéki szervezeteit is. A nagygyűlés szónokai Batthyány Tivadar gróf és Ábrahám Dezső lesznek. Hir szerint a nagygyűlésen nemcsak sok volt függetlenségi képviselő, de nagyszámú vidéki küldöttség is jelenik meg. Az előkészítő munkálatokat Batthyányi és Ábrahámon kívül Zakariás, Pilisy, Farkasházi, Sümegi Vilmos, Bakonyi Samu, Benedek János, Kobek Kornél volt képviselők és Bartha Albert volt hadügyminiszter vezetik. Érdekes, hogy a függetlenségi párt összeköttetést keres Balthazár Dezső református püspökkel is, akiben állítólag megvan a hajlandóság arra, hogy közösen dolgozzon a függetlenségi párttal és amennyiben e tárgyalások eredményre vezetnek, a nagygyűlésen Balthazar Dezső is részt fog venni. Budapest, jan. 25. (Saját tudósítónk távirata.) Sándor Pál az Erzsébetvárosi Körben azzal magyarázta kilépését a demokrata pártból, mert egy országos nagy szabadelvű pártra van szükség, mely egyesíteni tudja a nemzeti szellemtől áthatott dolgozó polgárságot. Budapest, jú H. 25. (saját tudósítónk távirata) Közöltem tegnap, hogy Hegedűs pénzügyminiszter felvetette a nemzetgyűlés meghosszabbításának eszméjét. Erre vonatkozólag ma Teleky miniszterelnök így nyilatkozott: — A nemzetgyűlésre nagy munkaanyag vár, különösen számos pénzügyi javaslat. Az alkotmányreformot a jogászok és politikusok előkészítik. Az interjúvoló ujságió szóba hozta Hegedűs pénzügyminiszter azon ötletét, hogy a nemzetgyülés alakuljon át országgyüléssé és hosszabbítsa meg élettartamát 3 esztendővel. A miniszterelnök a nemzetgyülés munkaidejét elegendőnek tartja programjának végrehajtása és az uj választások előkészítésére. Közeledés a polgársághoz Budapest, jan. 25. Az Uj Nemzedék szerint a keresztényszocialisták különválnak, de részt vesznek egy koalíciós kormányzásban. Bleyer Jakab nyilatkozatot tett, mely szerint kívánja az együttműködést Andrássyval. A kormányzópárt február 3 án értekezletet tart, amelyen Rubinek és hívei módosított programmal állanak elő. Közeledni kívánnak a városi polgársághoz. Megalakul az Andrássy párt, Budapest, jan. 25. (Budapesti tudósítónk távirata.) A közeli napokban az Andrássy-párt esetleg a keresztényszocialisták nélkül is megalakul 30 taggal. Bomlik a kormányzópárt. (CTK) Budapest, jan. 25. Ismeretesek Andrássy Gyula gróf ama törekvései, hogy egy új párttal lép be a politikai küzdelmekbe. Andrássy] egyet már elért, azt t. í., hogy a kormányzópártban megkezdődött a bomlás. Haller István a kormánypárt szombati konferenciáján bejelentette az egységes kormányzópártból való kilépését. A kisgazdapárt is megmozdult. Néhány vezető tagja akciót indított abban az irányban, hogy mindazon elemek kizárassanak a kormányzópártból, akik az utóbbi időben külön có ■ ■ [UNK] [UNK]aaBB Bttnasa Riai am ■ iniBiHHaiainiRiviBRa Prágai ddvlvftközpont Január 25. Bankjegyek Január 25. Zürichi valutapiac Január 24. Budapesti tőzsde Január 24 Budapesti valutaplKO Január 25. Amsterdam . £ 508 50 Milano . . . 276 EO Berlin . . . 12*25 Páris . . . 140 60 Bukarest . 102-25 London , . 28 — Szófia ... 95 Bécs . . . H-90 Zürich . . . l3‘ 0 Pétervár . . öl'— Bellád . . 213'— New-York , 7510 Stockholm . U3i‘6ü BrtiaasQÍ . . £63 ad Román . . 112 25 Márka . . . 124 2* Norvég . . .« 9 SO Boltrés ... 90 75 Svéd . . .3613 50 8vájc , . 1178-S0 Franoia , . 5'J7-50 Dán. , . . l.->84 50 Amerika? 74'50 73 50 Öles* , . 2 8 — Lengyel . . 8 Áruról 287.— 284 -Oestr. biljregx. 11 S3 Budapest 14 — Berlin . . . 1062 New-York 636*-Bécs ... 170 London . , 2409 Prága ... 845 Páris ... 44 t0 Mil&Dn . . . 2848 Budapest • — Bukarest . —■ — Ostr bélyegzett t‘70 Magyar hítel 2045 — Jelzálog’ aVs 4^0 — A jgol masry. l0i 0— Salgát irj&ni 767«— Lese&mitolób. 810— Rimamur&nyi 8100— Lei . 710- Dollii . . 125-Márki 900— Lira . 190" — Font 2X0 - Bubal . . 272 — Bécs 86— Snkol . 70S — Szerda, 1921 január 26 ß lókat követtek és a kormánytöbbség átcsoportosítása érdekében nyíltan dolgoztak. Rubinek elhatározta, hogy a kormánypárt legközelebbi konferenciáján külön javaslatot fog benyújtani ezen képviselők kizárása érdekében. A pártok heves mozgolódását azon ellentétek idézték elő, amelyek ma az egyes pártokat elválasztják az aktuális politikai kérdésekben a vallás, a királyválasztás és külügyi politika terén. Tudni kell ugyanis, hogy a mai Magyarországban a katolikusok és protestánsok majdnem egyenlő számban vannak. Mégis a nemzetgyűlésen a képviselői arányszáma a katholikusok javára megbillent. A kálvinista Debrecenben nyílt kitörésre érett a dolog, amikor a katholikus főispánt lemondásra kényszerítették. Ugyanitt Balthazár református püspök új program alapján zászlót bontott a kormány ellen. A királykérdés tekintetében a keresztényszocialista csoporti legitimista álláspontot foglalt el, míg a többiek a szabad királyválasztás elvét hirdetik. Az utóbbiak többségben vannak, mert a mostani Magyarország választópolgárai a nemzetgyűlésbe túlnyomó számban Kossuth-párti képviselőket küldtek be, akik mind Habsburg-elleneset. Apponyi külföldi missziója. Genf, jan. 25. Apponyi Albert gróf a genfi egyetem auolájában nagyszámú , előkelő közönség előtt hangsúlyozta, hogy magyarok a nemzetek szövetséginek közbelépését kívánják abban az iányban, hogy az egymásra utalt területek gazdasági kapcsolatai érvényesíthetők legyenek. Kívánják továbbá a népszövetség tevékenységét, hogy a nemzetiségi és vallási kisebbségek a szerződések által biztosított jogokat élvezhessék. Páris, jan. 25. Apponyi a Matin tudósítója előtt kijelentette, hogy a magyar nép a trianoni szerződés alapjára helyezkedik. Károly király esetleges visszatéréséről azt mondta, hogy a magyar nemzet mindig tudatában volt, hogy a volt kiráy Szent István koronáját viselte Budapest, jan. 25. (Saját tudósítónk távirata) Apponyi párisi mosdójáról a következőket mondotta: A háború óta először történik meg, hogy Mgyarország képviselője más hatalmak megbízottaival együtt ülhet a zöldasztalnál. Magyarország egyetlen célja: építeni a romokon ! Frunda barátait különösen érdekli az a kérdés, milyen szerepet fog Magyarország az általános európai poitikában betölteni. Kezdik észrevenni már a magyarokban is a rend- és munkaszeretetet. Jüezni kívánom — mondotta — a bolsevista veszedelem fenyegető voltát és annak szükségét, hogy Nyugateurópa körül egészségügyi kordont kell vonni és hogy a fenyegetett országok erejét egy hadseregbe kell egyesíteni, amely őrködjék a civilizáció kapuinól. Tevékenységünk alapja a trianoni béke és kísérőlevele. S Ámítok arra is, hogy találkozásom lesz Danielouval, akit kineveztek a külügyek másodállamtitkárává, amit különben Magyarországra csak szerencsének tartok. A hadikölcsönök ügye (CTK) Budapest, jan. 24. A magyarság hírében az a nézet terjedt el, hogy a külföldön elhelyeztett összes hadikölcsönkötvények a magyar számlát fogják megterhelni. Ez a nézet ellenkezik a trianoni békeszerződés 188-ik cikkével. E cikk szerint a külföldön elhelyezett hadi kölcsön kötvények blokkjában csak az a rész terheli Magyarországot, mely a békeszerződés előtt azon államok állampolgárainak birtokában volt, amely államok a régi osztrák-magyar monarchia területét nem alkották. Azon magyarba* d kölcsön kötvényekért, amelyek 1920. ju-