Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)

1921-01-26 / 20. szám

Nyolcvanharmadik évfolyam, 20 szám. (Kaschauer Zeitung) é* Küm. Pe-«te* után. jpfrtuT*-« Q-irfmmM sMr-kkxxmí íirokMi.­ Tdrí6ea*fe»i 1&). •« • kétíe Mponta fejsei. • e e rajujös szerkesztő « KÖVES ILLÉS Előfizetési díjért helybe» és vidéken ! Egy egész én 216 korona, félévre 100 korona, negyedévre 34 kenne, egy hónapra 18 korona. — Egye* szám­ára 1 keroeo. ■HH BBBHmSl 11 — WTWHIfiilTm­ iTWrnrüi — i FORUM ! (VAJDA-VOJVODA SÁNDOR) volt román miniszterelnök egy a »Kassai tJjság« kolozsvári munkatársa által részletesen ismertetett interjújában ki­adta a jelszót: »Erdély az erdélyieké !” Ugyanakkor bejelentette, hogy ezen jel­szóért a legélesebb harcot fogja megin­dítani. Ez a jelszó, ez a politikai Pro­gramm Erdély autonómiája mellett tett hitvallás. Ugyanazt akarja tehát Vajda, amit nálunk Hlinka, aki szintén azt vallja, hogy »Szlovenszkó a szlovákoké« s hogy ezt az ideálját elérhesse Szloven­­­­szkó autonómiáját írta zászlajára. Érdekes, hogy úgy Hlinkának, mint­­ Vajdának ellenségei és politikai ellenfelei ettől az autonómiától valósággal irtóz­nak, s hogy valamiképpen ennek élét­e vegyék és hatását letompitsák, azt a hírt terjesztik, hogy az autonómia kérdése nem más, mint a budapesti magyarokkal való összejátszás, azért, hogy Szlovén­­ Bákót, illetőleg Erdélyt elszakítsák az anyaországtól és visszaadják a magyar­ságnak. Ők maguk is kénytelenek azon­ban elismerni, hogy a mai nap uralko­dó általános elégedetlenség között ez a jelszó a nép széles körében visszhangra fog találni és félnek attól, hogy a vá­­­­lasztások alkalmával Szlovenszkónak és Erdélynek törzslakossága annak a párt­nak fog többséget adni, amely az auto­nómia jelszavával indul a választási harcba. Ezt a célt szolgálja a kormány lapjainak ama állítása, hogy az autonó­mia a szlovák és román nemzeti egység megalakulásának és megszilárdulásának­­ komoly veszedelme. Lássuk, hogy mi a valódi oka annak,­­ hogy úgy Szlovenszkó, mint Erdély po­­­­litikusai az autonómiát akkora kézzel­­­ fogható eredménnyel írhatták ki pártjuk­­ zászlajára, hogy az egység hívei mindent elkövetnek, hogy a népet ettől a kiván­­t­ságtól elrettentsék. Minden oldalról nem világíthatjuk meg ezt a kérdést, mert a cenzúra tilalomfát állít teljes és minden irányban való­­ feltárására. Az első és legnagyobb ok, hogy sem­­ a magyarság és szlovákság, sem a ma­­­­g­yarság és az erdélyi románság között a kölcsönös gyűlölet nem vont oly mély­­ árkot, hogy a szlovákság és az erdélyi románság szemét teljesen bekötötte vol­na. A kritikai érzékük tehát mindkét részen megmaradt. S amikor a csehek és­­ a románok felszabadító mun­kájuk­­ éle­­s­ben a szlovákoknak és az erdélyieknek ; meghódolását kérték, maguknak foglalva le minden jelentősebb állást, az őslakók önérzete felébredt. Szlovákok és erdé­lyiek méltán félthetik emiatt a maguk állását, helyét, eddig élvezett hatalmi kö­rét, befolyását, amelyet elvettek tőlük. A második nagy ok : a gazdasági he­ly­­zetben keresendő. A csehes és a romá­nok is a felszabadított területeket egy­­szerűen a maguk javára akarták kihasz­nálni. Egyszerrel elözönlötték bankjaik­kal Szlovenszkót, Ruszinszkót és Er­délyit. Minden jelentős vállalatba behe­­­­lyezték bizalmi embereiket. S amíg az ő­­ gazdasági életük jelentős­ fejlődésnek in­dult, addig Szlovenszkó és Erdély gaz­dasága megbénult. Már­pedig bizonyí­tásra sem szoruló, általánosan elismert igazság, hogy a legnagyobb elégedetlen­ségek bonyolultság és veszedelem nem az eszmék különbözőségéből, hanem materi­ális okokból­ fakadnak. A harmadik nem kicsinylendő okot a­ műveltség különbözőségében, így a lelki­­ berendezettség ellentétességében lehet megtalálni. Bármennyire gyalázzák is­­ ellenségeink a magyar uralmat, azt nem­­ tagadhatja senki, hogy az iskolák töm­e­ j­oge a nemzetiségi vidékekre esett. Ezál­­­­tal nagyszámú nem magyar anyanyelvű ifjú is részesült a közép- és felsőiskolák jótéteményeiben. Ezek az iskolák telje­sen egyenrangúak voltak a csehek isko­láival, de határozottan magasabb szín­vonalon álltak, mint a románoknál és a szerbeknél. A csehek­­ azonban ezt a szellemi és kulturális egyenlőséget és egyformaságot sokszor nem akarják el­ismerni. A szlovákok pedig igen termé­szetesen nem hajlandók elismerni kultú­rában való alárendeltségüket, ami sok viszálynak magvát hinti el közöttük. A románok és szerbek éppen fordítva gon­dolkodnak és éreznek. Maguk a román történetírók kiemelik, hogy nyelvüket, irodalmukat, némileg még nemzeti tudat­ra ébredésüket is az erdélyi intelligencia bevándorlásának köszönhetik. A szerbek­ről pedig Temperley, kiváló angol tör­ténetíró jegyzi meg, hogy a török elnyo­más idejében nemzeti öntudatukat Mon­tenegró tartotta ébren, a műveltség vi­lágosságát ellenben a Dunától északra, magyar uralom alatt álló testvéreik élesztették náluk. Ezért úgy a románok­nál, mint a szerbeknél a régi Magyar­­ország területén lakott intelligencia ha­tározottan műveltebb, mint az anyaor­szágbeli, s mégis ezek akarják az ős­lakók rovására a szellemi vezetést is kezükben tartani. Ezt sem lehet egész­séges állapotnak nevezni. Aki tehát azt mondja, hogy Hlinkáék és Vajdáék azért követelik az autonó­miát, mert vissza akarnak kerülni Ma­gyarországhoz, ezek nagyon tévednek. Az ok ennél mélyebben fekvő. A lelkek különbözősége, a gazdasági érdekek el­lentétessége, a szellemi, kulturális civilizációbeli eltérés forrása ennek és a folyamatnak. (Itt a cenzúra 20 sort törölt.) A szabad király választók, a 48-asok és Balthazárék közös akciója oo oo F függetlenségi nagygyűlés Budapesten. oo oo Budapest, jan. 25. (Saját tudósítónk távirata.) A függetlenségi párt elhatá­rozta, hogy a legközelebbi hetek vala­melyikén országos nagygyűlést tart, amelyre meghívják a függetlenségi párt vidéki szervezeteit is. A nagygyűlés szónokai Batthyány Tivadar gróf és Ábrahám Dezső lesznek. Hir szerint a nagygyűlésen nemcsak sok volt függet­lenségi képviselő, de nagyszámú vidéki küldöttség is jelenik meg. Az előkészítő munkálatokat Batthyányi­ és Ábrahá­­mon kívül Zakariás, Pilisy, Farkasházi, Sümegi Vilmos, Bakonyi Samu, Bene­dek János, Kobek Kornél volt képviselők és Bartha Albert volt hadügyminiszter vezetik.­­ Érdekes, hogy a függetlenségi párt­ összeköttetést keres Balthazár Dezső re­formátus püspökkel is, akiben állítólag megvan a hajlandóság arra, hogy közö­sen dolgozzon a függetlenségi párttal és amennyiben e tárgyalások eredményre vezetnek, a nagygyűlésen Balthazar De­zső is részt fog venni. Budapest, jan. 25. (Saját tudósítónk távirata.) Sándor Pál az Erzsébetváro­si Körben azzal magyarázta kilépését a demokrata pártból, mert egy országos nagy szabadelvű pártra van szükség, mely egyesíteni tudja a nemzeti szellem­től áthatott dolgozó polgárságot. Budapest, jú H. 25. (saját tudósítónk távirata) Közöltem tegnap, hogy Hege­dűs pénzügyminiszter fel­vetette a nemzet­­gyűlés meghosszabbításának eszméjét. Erre vonatkozólag ma Teleky miniszterel­nök így nyilatkozott: — A nemzetgyűlésre nagy munkaanyag vár, különösen számos pénzügyi javas­lat. Az alkotmányreformot a jogászok és politikusok előkészítik. Az interjúvoló uj­­sági­ó szóba hozta Hegedűs pénzügymi­­niszter azon ötletét, hogy a nemzetgyülés alakuljon át országgy­üléssé és hosszab­­bítsa meg élettartamát 3 esztendővel. A miniszterelnök a nem­­zetgyülés munkaide­jét elegendőnek tartja program­jának végrehajtása és az uj választások előké­szítésére. Közeledés a polgársághoz Budapest, jan. 25. Az Uj Nemzedék szerint a keresztényszocialisták különvál­nak, de részt vesznek egy koalíciós kor­mányzásban. Bleyer Jakab nyilatkozatot tett, mely szerint kívánja az együttműkö­dést Andrássyval. A kormányzópárt feb­ruár 3 án értekezletet tart, amelyen Rubi­­nek és hívei módosított programmal álla­nak elő. Közeledni kívánnak a városi polgársághoz. Megalakul az Andrássy párt, Budapest, jan. 25. (Budapesti tudósí­tónk távirata.) A közeli napokban az Andrássy-párt esetleg a keresztényszo­cialisták nélkül is megalakul 30 taggal. Bomlik a kormányzópárt. (CTK) Budapest, jan. 25. Ismerete­sek Andrássy Gyula gróf ama törekvé­sei, hogy egy új párttal lép be a politi­kai küzdelmekbe. Andrássy] egyet már elért, azt t. í., hogy a kormány­­zópárt­­ban megkezdődött a bomlás. Haller Ist­ván a kormánypárt szombati konferenciá­ján bejelentette az egységes kormányzó­­pártból való kilépését. A kisgazdapárt is megmozdult. Néhány vezető tagja akciót indított abban az irányban, hogy mind­azon elemek kizárassanak a kormányzó­­pártból, akik az utóbbi időben külön có­ ■ ■ [UNK] [UNK]aaBB Bttnasa Riai am ■ iniBiHHaiainiRiviBRa Prágai ddvlvftközpont Január 25. Bankjegyek Január 25. Zürichi valutapiac Január 24. Budapesti tőzsde Január 24 Budapesti valutaplKO Január 25. Amsterdam . £ 508 50 Milano . . . 276 EO Berlin . . . 12*25 Páris . . . 140 60 Bukarest . 102-25 London , . 28 — Szófia ... 95­­ Bécs . . . H-90 Zürich . . . l­­3‘ 0 Pétervár . . öl'— Bellád . . 213'— New-York , 7510 Stockholm . U3i‘6ü BrtiaasQÍ . . £63 ad Román . . 112 25 Márka . . . 124 2* Norvég . . .« 9 SO Boltrés ... 90 75 Svéd . . .3613 50 8vájc , . 1178-S0 Franoia , . 5'J7-50 Dán. , . . l.->84 50 Amerika? 74'50 73 50 Öles* , . 2 8 — Lengyel . . 8­ Áruról 287.— 284 -Oestr. biljregx. 11 S3 Budapest 14 — Berlin . . . 10­62 New-York 636*-­Bécs ... 1­70 London . , 24­09 Prága ... 845 Páris ... 44 t0 Mil&Dn . . . 28­48 Budapest • — Bukarest . —■ — Ostr bélyegzett t‘70 Magyar hí­tel 2045 — Jelzálog’ aVs 4^0 — A­ jgol masry. l0i 0— Salgát irj&ni 767«­— Lese&m­itolób. 810­— Rimamur&nyi 8100— Lei . 710- Dollii . . 125-­Márki 900— Lira . 19­0" — Font 2X0 - Bubal . . 272 — Bécs 86— Snkol . 70S — Szerda, 1921 január 26 ß lókat követtek és a kormánytöbbség át­csoportosítása érdekében nyíltan dolgoz­tak. Rubinek elhatározta, hogy a kor­mánypárt legközelebbi konferenciáján külön javaslatot fog benyújtani ezen kép­viselők kizárása érdekében. A pártok­ heves mozgolódását azon ellentétek idéz­ték elő, amelyek ma az egyes pártokat elválasztják az aktuális politikai kérdé­sekben a vallás, a királyválasztás és külügyi politika terén. Tudni kell ugyan­is, hogy a mai Magyarországban a ka­tolikusok és protestánsok majd­nem egyenlő számban vannak. Mégis a nemzetgyűlésen a képviselői arányszáma a katholikusok javára meg­billent. A kálvinista Debrecenben nyílt kitörésre érett a dolog, amikor a katho­­likus főispánt lemondásra kényszerítet­­ték. Ugyanitt Balthazár református püs­pök új program alapján zászlót bontott a kormány ellen. A királykér­dés tekin­tetében a keresztényszocialista csoporti legitimista álláspontot foglalt el, míg a­ többiek a szabad királyválasztás elvét hirdetik. Az utóbbiak többségben van­nak, mert a mostani Magyarország vá­lasztópolgárai a nemzetgyűlésbe túlnyo­mó számban Kossuth-párti képviselőket küldtek be, akik mind Habsburg-ellene­set. Apponyi külföldi missziója. Genf, jan. 25. Apponyi Albert gróf a genfi egyetem auolájában nagyszámú , előkelő közönség előtt hangsúlyozta, hogy magyarok a nemzetek szövetséginek közbelépését kívánják abban az i­ányban, hogy az egymásra utalt területek gazda­sági kapcsolatai érvényesíthetők legyenek. Kívánják továbbá a népszövetség tevé­kenységét, hogy a nemzetiségi és vallási kisebbségek a szerződések által biztosí­tott jogokat élvezhessék. Páris, jan. 25. Apponyi a Matin tudó­sítója előtt kijelentette, hogy a magyar nép a trianoni szerződés alapjára helyez­kedik. Károly király esetleges visszatéré­séről azt mondta, hogy a magyar nemzet mindig tudatában volt, hogy a volt kiráy Szent István koronáját viselte Budapest, jan. 25. (Saját tudósítónk távirata) Apponyi párisi mosdójáról a következőket mondotta: A háború óta elő­ször történik meg, hogy M­gyarország képviselője más hatalmak megbízottaival együtt ülhet a zöldasztalnál. Magyarország egyetlen célja: építeni a romokon ! Frun­da barátait különösen érdekli az a kér­dés, milyen szerepet fog Magyarország az általános európai poitikában betölteni. Kezdik észrevenni már a magyarokban is a rend- és munkaszeretetet. Jüezni kívá­nom — mondotta — a bolsevista vesze­delem fenyegető voltát és annak szüksé­gét, hogy Nyugateurópa körül egészség­­ügyi kordont kell vonni és hogy a fenye­getett országok erejét egy hadseregbe kell egyesíteni, amely őrködjék a civilizáció kapui­nól. Tevékenységünk alapja a tria­noni béke és kísérőlevele. S Ámítok arra is, hogy találkozásom lesz Danielouval, akit kineveztek a külügyek másodállam­­titkárává, amit különben Magyarországra csak szerencsének tartok. A hadikölcsönök ügye (CTK) Budapest, jan. 24. A magyar­ság h­írében az a nézet terjedt el, hogy a külföldön elhel­y­eztett összes hadiköl­­csönkötvények a magyar számlát fogják megterhelni. Ez a nézet ellenkezik a trianoni békeszerződés 188-ik cikkével. E cikk szerint a külföldön elhelyezett h­ad­i köl­cs­ön köt­vények blokkjában csak az a rész terheli Magyarországot, mely a békeszerződés előtt azon államok állam­polgárainak birtokában volt, amely ál­lamok a régi osztrák-magyar monarchia területét nem alkották. Azon magyarba* d köl­csön kötvénye­kért, amelyek 1920. ju-

Next