Kassai Ujság, 1923. július-szeptember (85. évfolyam, 149-222. szám)
1923-08-03 / 175. szám
LXXXV. évfolyam, 175 szám. Péntek, 1923. augusztus 3 D Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice-Kessa, Fő utca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám : 185. siooooooo Megjelenik naponta: oooooooo (Kaschauer Zeiiting) FELELŐS SZERKESZTŐ: DR KÖVES ILLÉS Leszerelték a magyar kormányválságot Sorozatos botrányok a magyar parlamentben. — Felmentettek egy bankigazgatót pénzlebélyegzés bűnügyében — A kosicei gyermekgyilkosság egyik gyanúsítottja öngyilkos lett — Végítélet Zemplénben zmjLU&uim Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyed számára 1 korona. samBMBBBing 371 a 2180 ellen Mintegy esztendeje annak, hogy Groves tábornok a Times-ben megkondította a vészharangot a francia légi flotta fejlesztése miatt. Groves tábornok rámutatott arra, hogy milyen veszedelmeket okozhat, hogy Franciaország légi flottája olyan arányokban növekedik, hogy Anglia ezt a nekilendülést már utol sem érheti. Amit Wells híres regényében, A háború a levegőben izgalmas fejezeteiben megjósolt, az bekövetkezhetik: egy szárazföldi hatalom a levegőből szállja meg Angliát, de nem a német, hanem a francia! Pár héttel ezelőtt Birkenhead lord, Lloyd George utolsó kabinetjének tagja, Groves lord figyelmeztetéseit megújhodottan hangsúlyozta és megdöbbentő két számot állított az angol közvélemény elé: 371 a 2180 ellen. Ez az aránya az angol légi flottának a francia repülőhaderővel szemben és ez az arányszám veszélyezteti Anglia sorsát. A hadiflotta védelmezte meg eddig Angliát a szárazföld ellen, de a brit föld kapui megnyitottak: a levegőből bármikor rátörhet Franciaország, ha a világpolitika nagy gondjai közepette megfeledkezik az önvédelméről. Birkenhead lord aggodalmairól akkor a parlamentben nyilatkozott Selborne lord, a légi ügyek minisztere és Salisbury lord, de a probléma súlyosságát ők sem mellőzték el hangsúlyozni, sőt Salisbury lord egy újságnyilatkozatban még súlyosbította a kérdést: — ha Franciaország akarja, bármely pillanatban elpusztíthatja Londont és megsemmisítheti ipari központjainkat... Mert vajjon ki ellen is irányulnak ezek az előkészületek a levegőben? Miért van Franciaországnak nyolcszor akkora légi flottára szüksége, mint amekkora a miénk? Hiszen tudjuk, az a híresztelés, hogy Németországnak nagy titkos légi flottája van, csak afféle francia szóbeszéd ... Az angol politika jellemzője az önuralom. Az ijesztő hírekkel szemben az angol közvélemény nyugodt és a konzervatív sajtó csak azt hangoztatja, hogy éppen mindezek miatt ki kell tartani az entente és a francia szövetség mellett. Mindezek után, most, egy esztendő múlán, ismét megszólal a Times-ban Groves tábornok. Most már súlyosabb szavakat mond, mint tavaly: — Angliát le lehet győzni, le lehet győzni s akként, hogy flottájának és hadseregének tehetetlenül kell végignéznie, hogy a brit birodalom szivén találva, miként omlik össze. Groves lord meg is okolja komor kijelentéseit: I — Az utolsó háború döntő módon bebizonyította, hogy valamely kormányzat csak addig tud háborút viselni, amig a polgári lakosság ellentálló ereje kitart. A polgári lakosság ellentálló ereje azonban kissebb, mint a fegyelmezett hadseregé , s éppen a légi háború a legalkalmasabb eszköz ennek az ellentálló erőnek a megtörésére. Groves balsejtelmeit hangsúlyozta a The Naval and Military Record, az előkelő angol gót tengerészeti és katonai folyóirat is: — Sok nemzedék, sok évszázad után ! Anglia most van először olyan veszedelemben, amelynek elhárítására nincsenek meg az eszközei. Ha pillanatnyilag biztonságban is érezzük magunkat, ezt a biztonságot nem a magunk erőinek kell köszönnünk, hanem a politikai körülményeknek, amelyek azonban egy-két esztendő alatt megváltozhatnak. Évszázadok óta először fenyeget bennülüinket háborús veszedelem, amely reánk hirtelen, leigázó és talán pusztító erőt is jelenthet. Védtelenek vagyunk a levegőben, pedig a legteljesebb bizonyossággal és a leghallatlanabb erővel onnét jön majd a veszedelem, ha az a szerencsétlenség ér bennünket, hogy egy szárazföldi hatalommal ellenségeskedésbe kerülünk... Az erőviszonyoknak erre az eltolódására Száz essz!, korona Zürichben hivatkoznak a franciák is. A római Messa j (ugyanaz mint tegnap) gero, amely tudvalevőleg a francia kor * Száz német márka Zürichben 0.0004*4 mány lapja s amelyet Barrére francia kő ( (eseti) vet irányit, ezt nyiltan meg is irta: 5 Száz magyar korona Zürichben 0.02,4 — Azon a napon, amelyen Franciaország {ugyanaz, mint tegnap)^ egét trikolóros repülőgépei födik el, Anglia { 10 000 magy. K Csehszlovákiában 10. nak sokszoros lesz az érdeke, hogy szolij '»"vanaz, mint tegnap) dáris legyen vele. Anglia, Olaszország és 10.000 márka Csehszlovákiában 0.54.75 (emelkedett) Egy dollár Prágában 34.05—33.90 (esett) Franciaország akkor olyan centrumot alkotnak, amelyhez végül az összes többi hatalmaknak is csatlakozniok kell, mert egy emberéletre csak ez biztosíthatja a világ békéjét. Franciaországnak 2180 légi egysége van, Angliának 371. 16.45 Egy csszi. korona Budapesten 557—567 (esett) Egy csszi. korona Erdélyben (emelkedett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 5.90 120—125 82.000 Csehszlovákia megváltoztatja külkereskedelmi politikáját A legnagyobb nehézséget a gabona- és lisztbehozatal okozza. Több ízben írtunk már azokról a külkereskedelmi bonyodalmakról, melyek a köztársaság és egyes nyugateurópai államok között a csehszlovák kormány elzárkózó külkereskedelmi politikája következtében beállottak és immár annyira kiélesedtek, hogy a szabadkereskedelemi egyes hívei már a vámháború rémét festik a falra. Ez a politika semmiképp nem egyeztethető össze a „nyugat felé való orientálódás“ jelszavával, mely a köztársaságot környező és a háború előtt annak legjobb fogyasztó piacait alkotó, de a valutáris romlás következtében jelentőségükben megfogyatkozott viszonylatokat nyugateurópai piacokkal kívánná pótolni. Franciaország: Belg egedményeket tenni, annyival inkább, mivel a gyártelepek egész sorának kivándorlása is aggasztó jelenség, így például az utolsó időben is több textilipari telep: a zsolnai gyár, a Budig-féle gyár Zwittauban, a Kopecky-féle gyár, a rózsahegyi Mauthner-féle művek stb. sorra kivándoroltak a köztársaság területéről. Legújabban a köztársaság külkereskedelmi politikája Bulgária felé is orientálódik, ahol külkereskedelmi kirendeltségeket és bizományi áruraktárakat szerveztek és a csehszlovák iparcikkeknek hangos propagandát csinálnak. Egy csehországi nagy-um s Hollandia, újabban Jugoszlávia is, egy . - -- ... ,c falanxba tömörülve, oly retorziós rendsza Pfosokbol allo csopor újabban Szófiába brályokkal élnek, melyek a köztársaság kül- f1*ezer gazda.sag kereskedelmi politikáját valóságos válság- helyzetének tanulmanyozasara és a bolgárba juttatták. Csehszlovákia tavalyi külker kormány részéről igen előzékeny fogadkereskedelmi mérlege ugyanis megmutatja, tasra ta alt. Nemrégiben a svájci kormányhogy annak aktivitása főleg iparcikkeinek, j "f*1* kereskedelmi és vámszerződést kötött Csehszlovákia. A Magyarországgal és Olaszországgal való gazdasági kapcsolat megszilárdítására szolgál a tervbe vett mai gyar—csehszlovák kereskedelmi kamara Budapesten s a Prágában létesítendő olasz nevezetesen a gyapjú-, pamut-, üveg-, agyag-, bőr- és vasáruinak kivitelére van alapozva. A bonyodalom szülőoka volt, hogy a köztársaság az említett külföldi államokkal meghatározott behozatali kontinigensekkel kapcsolatos legtöbb kedvezmens kereskedelem kamara is éyes szerződéseket kötött ugyan, de a gyakorlatban kiderült, hogy a legtöbb kedvezmény ez esetben csak írott malaszt volt, mivel Csehszlovákia a külföldi államokkal szemben általánosan ugyanazokat az autonóm vámtételeket alkalmazta, tekintet nélkül arra, hogy az illető országgal a legtöbb A külállamokkal megkötendő kereskedelmi szerződések terén nagy nehézségeket okoz a gabona- és lisztbehozatal kérdése. A csehszlovákiai mezőgazdasági termelés képviselői ugyanis, akik a malomipar érdekképviseletében fegyvertársakra leltek, mindjobban sürgetik a belföldi termés ot- • kedvezményes szerződést kötött-e vagy talmát célzó importvámok bevezetését. Az sem. A vámtarifa pedig egyenesen prohibil szociáldemokrata képviselők blokkjánaktív jellegű tételekkel zárkózik el a külföld elől, nem is szólva az engedélyezési rendszerben rejlő nehézségekről, valamint arról, hogy a behozatali kontingensek túl alacsonyra voltak megszabva. A helyzet mindezek következtében annyira elmérgesedett, hogy a kormány kénytelen eddigi külkereskedelmi politikáján változtatni és a külfölddel szemben en(Saját tudósítónktól.) Július 31-én Gölnicbányán a korompai munkásság és a hatósági képviselők résztvételével ankét volt, melyen a korompai gyár leszerelésével, illetve esetleges üzembehelyezésének kérdésével foglalkoztak. Az ankéton a hatóságok képviseletében Mares járási főnök, s Brunner korompai rendőrfőfelügyelő jelentek meg. A gyárat Roób korompai gyárigazgató, a munkásságot Illés István és Merva János és Sidlovits Károly kér. szoc. szakszervezeti titkár képviselték. Mares járási főnök kijelentette, hogy a gyár leszerelése ellen semmit sem lehet tenni. A gyár és annak berendezése magántulajdon, amellyel a részvénytársaságnak joga van rendelkezni, így tehát elszállíthatja a berendezést Magyarországba. A munkásság képviselőjének felszólalása után terjedelmes jegyzőkönyvet vettek föl a munkásság panaszairól és sérelmeiről. A hatóság képviselői megígérték a panaszok orvoslását. A munkásság a következő kérelmeket kérte a jegyzőkönyvbe vétetni: 1. A munkásság kéri, hogy a kormány augusztus 1-től akadályozza meg a gépeknek az elszállítását. 2. Kívánja, hogy a zsupánárus járjon közbe a pénzügyminisztériumnál, hogy a gyári igazgatóság által munkanélküli segélyek címén az állam helyett kifizetett 2.800.000 korona mielőbb visszafizettessék s hogy ez az összeg a munkásság és altisztek végkielégítésére fordittassék. 3. Kívánják, hogy a szolgabirói hivatalok burkolt vámokkal nehezítik meg a külföldit díjtalanul adják ki a munkanélküliek részegabona- és lisztbehozatalt, nem is szólva az e cikkekre kivetendő forgalmi adóról, re a külföldre szóló útleveleket. Ezeket a kívánságokat felterjesztik a erőteljes ellenállásán eddig hajótörést szenvedett ugyan e terv, de ha a vámok inaugurálása abba is marad, a hónapok óta folyó rendszeres agitációnak esetleg mégis meg lehet az a foganatja, hogy az engedélyezési rendszer szigorúbb kezelése útján A korompai gyár sorsát megpecsételték A berendezés elszállítása ellen nem lehet kifogást emelni. Magy maradék vásár mélyen leszállított árakon! Mosode am-maradékok 7 K. Mintás crepp-maradékok 10 K. Liberti-maradékok 15 K. Mintás nyersselyem-maradékok 16 K. Mosócreppek minden színben 13 K. Duplaszéles tiszta gyapjúszövetek 26 K. 140 cm. sz. tiszta gyapjú Gabardienek 70 K. Flaneltakarók 20 K-tól. Etamin-Függönyök 55 K-tól. Szőnyegmaradékok 8 K-tól. Nagyválasztéfe függönyökben, asztal- és ágygarnitlírákban, ottomántakarók és szőnyegekben Gyapjú delainok 18 K-tól I-a Herrn. Pollack zephirek 10 K. Schroll-vásznak 7 K-től. I-acérnaetaminok 18 K. Duplaszéles francia etaminok 20 K-tól. Tisztelettel WEITHER JÓZSEF, Számán Testvérek cég tulajdonosa HcSice, Fő u. 62. Telefon 559.