Kassai Ujság, 1925. május (87. évfolyam, 99-122. szám)

1925-05-01 / 99. szám

LXXXVII. évf. 1925. 99. szám. I­apaink­ mai száma 12 oldal. Péntek-Szomfeat, május 1—2 SierkentUfség és biadóhivatal: Koél­e-Kassa, Fö­ n. 64. földszint. (Nemzeti szinházzal szemben) Telefon: ICS. o­o­o­o­o­o Mesielenls naponta, o­o­o­o­o­o Felelős szerkesztő: D5L KÖVES ILLÉS mSfizetési dl­ab helyben és viccben: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 borona. — Egyes szám­ára 1 borona. A Reínitz-féle tömeggyilkosság szlovenszkói szálai Németország képtelen egy új bábom viselésére -------«SagSSST.S­ C Meg lesz változás Németország fe­l- és belpolitikájában. — MiHaraná óvatosan nyilatkozik. — Az amerikai tőke nem politizál. Berlin, ápr. 30. . (Saját tud. táv.) A német ipari és ke­reskedelmi vállalatok nagygyűlésén Luther kancellár hosszasan fejtegette a gazdasági tényezők fontosságát Né­metország további fejlődése szempont­jából. A német valuta tökéletesen biz­tosítva van és a birodalmi bank kezé­ben vannak az eszközök, hogy a márka értékét stabilizálják. — A népek mindinkább érzik annak szükségét — mondta —, hogy meg­szűnjék a legfontosabb politikai kérdé­sekben Európára nehezedő bizonyta­lanság és homály. A Németországon elkövetett igazságtalanságot, a kiürí­tendő területek további megszállását minden megokolás nélkül továbbra is fenntartották. Tarthatatlan dolog egy országra állítólagos szerződési mulasz­tásokért represszáliókat róni anélkül, hogy lehetővé tennék igazának bizo­nyítását. Németország elvárja a szövet­séges kormányoktól, hogy ennek az állapotnak véget vetnek. A kiürítés nemcsak Németország érdeke, hanem az egész európai politika ezt a késle­kedést sínyli. A német kormány erejé­től telhetőleg igyekszik az európai pro­blémák megoldásában közreműködni, így a bizonság kérdésében is ismeretes tevékenységével. A lefegyverzett Né­metország joggal követelheti biztonsá­gát a támadások ellen, annál is inkább, mert minden valamirevaló szakértő tudja, hogy új háború viselésére képte­len. A német álláspont oly világos és érthető, hogy semmi kétség nem állhat fenn szándékaink iránt. Bár amúgy is nehézkes a biztonsági problémának más kérdéssel való összekapcsolása, mégis tanácsos, ha a szövetségesek a biztonsági kérdést a kiürítéssel kapcso­latban a megoldást gyorsíthatják és az általános megegyezést elősegítik. Né­metország ezt is örömmel üdvözli. A német államférfiak és közgazdák soha­sem mulasztják el a népek békés meg­értésének és szolidáris együttműködé­sének elősegítését. A német birodalmi kancel­lár, dr. Luther, tegnap felkereste Hin­­denburg birodalmi elnököt, akivel két órán keresztül tárgyalt. A tárgyalás fo­lyamán még nem történt döntés abban az irányban, várjon a minisztérium be­adja-e formális lemondását, vagy pedig tovább vigye az ügyeket. Hindenburg egyébként tegnap visszautazott Han­noverbe. A birodalmi elnök választá­sát vezető tisztviselő felszólította Hin­­denburgot, hogy az alkotmány értel­mében május hó 4-ig nyilatkozzék: hajlandó-e elfogadni a választás ered­ményét, vagy pedig lemond. Hindenburg eskütétele. A német politikai körökben erősen tartja magát az a meggyőződés, hogy Hindenburg május hó 11-én vagy 12-én teszi le az alkotmányra az esküt Nagy gondot okoz a minisztériumnak, hogy hol tétesse le az esküt az új birodalmi elnökkel. Sokan amellett vannak, hogy legokosabb volna, ha Hindenburg az esküt nem a birodalmi ülés színe előtt, hanem a birodalmi elnök palotájában tenné le, amely esetben a kommunisták minden tüntetését, zavaró magatartá­sát és lármáját ki lehetne kerülni. Ezzel szemben a birodalmi ülés elnöke a leg­határozottabban köti magát ahhoz, hogy az eskü a birodalmi ülés színe előtt tör­ténjék, még akkor is, ha ezt a kommu-Német lapok fölelevenítik Hindenburg vá­lasztási győzelmével kapcsolatosan Mac Ma­hon francia tábornok példáját, akit Thiers 1873 május 21-én bekövetkezett bukása után a francia köztársaság elnökének választottak. Mac Mahon 1859-ben, Magenta ostrománál tűnt fel, mikor felsőbb parancs ellenére minden erejét a német csapatok jobbszárnyára vetette és elhatározó diadalt aratott. Győzelme jutal­mául a „Magenta hercege“ címet kapta és tá­bornokká nevezték ki Szudánnál a németek fogságába került. A Versailles­ béke után át­vette a francia csapatok főparancsnokságát, 1871 májusában ő verte le kegyetlen harcok­ban a kommü­it A francia klerikális többség, mely 1873 május 24-én Ihiers elnököt meg­buktatta, november 20-án őt emelte a francia köztársaság elnöki székébe. Úgy látszott, hogy az elűzött Bourbonok útját készíti elő a fran­nisták minden rendelkezésükre álló esz­közzel megzavarni, pláne lehetetlenné tenni igyekeznének. Érdekes, hogy éppen azok, akik Hin­denburg legközelebbi környezetét és barátait alkotják, azt állatják, hogy nem Hindenburg ellenségei fognak csalódni benne, hanem azok, akik abban a hit­ben tolták előtérbe Hindenburg szemé­lyét, hogy majd az ő személyén keresz­tül ők uralkodjanak. A német legszél­sőbb jobboldaliak fogják legelőször megbánni, hogy Hindenburgot megvá­lasztották elnöknek. Mert először: Hin­denburg öreg kora ellenére is teljes szel­lemi frissességnek örvend. Minden do­logról megvan a maga önálló vélemé­nye. A kamarillának nagyon nehéz dol­ga lesz, hogy Hindenburgot a maga céljainak megnyerje. Másodszor: Hin­­d­burg páratlanul vallásos ember, aki esküjét semmi körülmény között sem fogja megszegni. Ha tehát arra fog es­küt tenni, hogy a köztársasági alkot­cs a trónra és minisztereit is a szélső­jobboldali pártból válogatta össze, a parlament és az IL 76-os választások azonban koalíciós minisz­térium kinevezésére kényszerítették. Ismételt kormányválság és éles parlamenti harcok után Mac Mahon elismerte a köztársasági állam­formát és elnöksége utolsó idejében teljesen passzíve viselkedett, a kormányzást a parla­ment bizalmát bíró minisztériumnak engedte át. O’CONNEL­IR SZABADSÁGHŐS SZOBRA, — melyet Hindenburg megválasztásának nap­ján lepleztek le Dublinban — születésének 150 éves fordulója alkalmából. Eredetileg ügyvéd volt, majd az ír szabadságmozgalmaknak szen­telte életét, de agitált minden erőszakos forra­dalom ellen. Élete utolsó évtiezdében az ango­lokkal a megegyezést hirdette. Meghalt 1847. május 15-én, mányt megtartja, akkor holt bizonyos, hogy ezen változtatni nem enged. Ép­pen ezért: harmadszor nem fogja el­tűrni, hogy felelőtlen elemek avatkoz­zanak be az állam ügyeibe, hanem fe­lelős állású minisztereinek és a birodal­mi kancellárnak véleményét fogja ki­kérni, ha valamely ügyben döntenie kell. Éppen ezért a mértékadó körök­ben számítanak arra, hogy a belpolitikában egyelőre semmi Amit külsőségeiben változás sem lesz, leginkább az fog fog megmutatni, hogy még csak lesem mond a birodalmi kormány, vagy ha lemond, csak formális lesz és Hinden­­burg azonnal megbízza a mostani mi­nisztereket az ügyek továbbvitelével. A tegnap tartott minisztertanácson az a nézet alakult ki, hogy még formális lemondásra sincs semmi ok, mert S­ fm­­denburg és a régi minisztérium között semmi nézeteltérés nincs. A miniszté­rium és az új elnök között csakis a külpolitikai kérdések támaszthatnak valami ellen­tétet. Mindenekelőtt nagyon fontos, milyen magatartást fog tanúsítani Hin­denburg a versaillesi szövetségközi bi­zottság jelentésével szemben, amely a német katonai ellenőrzésre vonat­kozó összegező jelentést foglalja ma­gában. A francia sajtó szerint az új francia kormány az ellenőrző bizottság jegyzékének közzététele mellett van. Azt kívánja, hogy szólítsák fel Német­országot, hogy a leszereléssel össze­függő követeléseket három vagy négy hónap alatt teljesítse. A katonai ellen­őrzést mostani formájában fentartják. A kölni zóna angol megszállásán sem változtatnak. Mindezek roppant sú­lyos intézkedések Németország ellen. Hindenburg eddig nem nyilatkozott, hogy milyen magatartást akar tanúsí­tani ezen követelmén­yekkel szemben. A német nemzetiek már hónapok óta a legélesebb harcot folytatják ezen kérdésekben a kormány ellen, amely az antant követeléseit bizonyos mér­cékig honorálni hajlandó. Ha Hinden­­bn­rg a német nemzetiek álláspontjára helyezkedik, akkor hamarosan lehetet­lenné válik a kormánynak és Hinden­­burgnak együttműködése és a konflik­tus kitör. Érdekes, hogy a jobboldaliak öröme­­ és diadalmámora kezd alábbhagyni és sajtójukban elismerik, hogy bár győz­tek, de a baloldalt nem verték le, mert Hindenburgot nem a német nép szavazatainak abszolút többségével vá­lasztották meg, sőt azoknak igen nagy százaléka, akik Hindenburgra adták le szavazatukat, nem politikai meggyőző­désből szavaztak Hindenburgra, ha­nem tisztára Hindenburg személye iránt érzett tiszteletből, akik azonban E­GY Jé TANÁCS­­­­­­­­ . Erődús és tartalmas kávé készítéséhez mindig csak a rég bevált „valódi Franck kávépótlékot“ használjuk. A kevésbbé értékes utánzatoktól való könnyebb megkülönböztetés céljából a „valódi Franck kávépótlék“ ládikákban, most új, barna-kék-fehér címkével ellátva jelenik meg, mely a valódiság ismertetőjeleit, a­­ FRANCK­ nevet és a­­ KÁVÉDARÁLÓT, különösen tisztán tünteti fel.

Next