Kassai Ujság, 1925. október (87. évfolyam, 221-246. szám)

1925-10-01 / 221. szám

zerkesztdség és Madfrhivatal: KoSIce-Karaa, Fő­ u. 64. Cinad­nf. (Nemzeti színházzal szemben) Telefon: 1S6.­ ­000 o Megjelenik naponta, o o o a o a , amzelési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre Felelős szerkesztő: DR. KÖVES ILLÉS **• korona, félévre 108 korona, negyedévre 84 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám ára 1 korona A spanyolok elfoglalták a g­riffkabilok fővárosát Zabodroczky Kassai sakkmester rejtélyes eltűnése. — Halálos dinamit­­robbanás. — Moravcsik egyetemi tanár özvegye öngyilkos lett. Cigányok követték el a zempléni rablótámadásokat. Kedvezőtlen mederbe kerültek Caillaux amerikai tárgyalásai Washington, szept. 30. (Saját tudósítónktól.) Caillaux tár­gyalásai tegnap nem várt akadályokba ütköztek. A francia küldöttek egyértel­­­­műen kijelentették, hogy az első francia­­ javaslat egyúttal a maximális teher, melyeket Franciaország magára vehet. Ezzel a kijelentéssel a tárgyalások vál­ságos helyzetbe­­ kerültek. Különösen ne­héz probléma előtt áll Amerika, mert ha Franciaországnak enyhébb feltételeket ad, mint Belgiumnak, akkor több mint valószínű, hogy a belga kamara nem ratifikálja az adósságtörlesztési megál­lapodást. Ezt pedig Amerika minden­­ körülmények között el akarja kerülni. “ De nemcsak Belgiumban, Angliában is megütközést keltene Amerika engedé­kenysége és számolni keltene azzal, hogy az angolok viszont a Baldwin­­m­egállapodás revízióját fogják köve­telni. A Havas-ügynökség jelentése szerint a francia delegáció tegnap tanulmányoz­ta át mégegyszer az amerikai ellenja­­vaslatra adandó választ, melyet azután végső fogalmazásban Caillaux terjeszt majd a delegáció elé. Érdemben Cail­laux továbbra is ragaszkodik eredeti javaslatához, de nincs kizárva, hogy az első évekre tervbe vett törlesztés össze­gét — ha kis mértékben is — felemelik. Szervezeti polgárságot! Megint felbukkant a moszkvai álom. És ez a felbukkanás nem elszigetelt je­lenség. Moszkva Magyarországon már egy elszenvedett csőd után kísérletezik, de kísérletezik ott is, ahol még nem érte csőd, ahol még reméli lángra lobbantani a világ berendezkedésének talpköveit. Az új orosz internacionálé — mert hi­szen ez az internacionálé egyelőre nem a világé, hanem csak az oroszoké — Keleten éppen úgy gyújtani szeretne, mint Nyugaton, Európában éppen úgy, mint Ázsiában, Magyarországon éppen úgy, mint Csehszlovákiában. Lidérctü­­zei itt-ott felvillannak az új kor tragikus történetében, amelyben úgy látszik vég­eredményben mégsem nemzeti, vagy nemzetietlen, hanem társadalmi és tár­sadalomtudományi erők folytatják a harcot. E vándorló lidérctüzek villanása ha pillanatnyi is, de konzekvens. A modern világ berendezkedése a mai társadalom pilléreire épült. E tár­sadalomnak üzen hadat, ezt a társadal­mat akarja felborítani, megmérgezni és kiforgatni a sarkaiból a harmadik inter­nacionálé. Az orosz páholy véres pere­méről gyújtja ki ez az új ideológia a vi­l­ág történetének ifluminá­cióját és a pá­holy féltékenyen őrködik arra, hogy a mai társadalom régi patinája és edzett erkölcsű emberei valahogy át ne lépjék az ő „noli me tangeré“-jét. Ha átlépik, már kémek. Már veszélyesek az orosz állameszmére, már ellenségei Lenin „apostoli tévtanainak, már támadói a harmadik internacionálénak és ezekkel a szerencsétlenekkel, mint a legutóbb is ■ a három német diákkal, vagy most Sza­badosáéval , könnyen végeznek Mosz­kva vésztörvényszékei. Végez a terror, a kötél, a halálos ítélet, vagy a golyó, mindegy, aki nincs velünk — mondják i ők — az ellenünk van! És velük szemben a harcra kénysze­­rített polgári társadalom csak takargat­ja, csak óvatosan védekezik. Itt is, ott is, jobbra is, balra is, habozva, bátorta­lanul, jo­bbra-balrat kacsintgatva, ken­dőzve próbálja védeni világrendjét és amíg a harmadik internacionálé minden alapos ok nélkül ártatlanul polgárembe­rek nyakát illeszti bele a kötélhurokba, addig a polgári társadalom merőben ,­szervezetten, nincs in­ternacionáléja és arra figyel, hogy hol nem sérti meg az orosz ötletek és az orosz berendezkedé­­­sek érzékenységét. Mindenütt, ahol a vörös lidérctüzek egy pillanatra föllobbannak, nyílt sisak­­kal, a harcot nem szégyenkezve, de hit­tel és meztelenül folytatva, jelentkeznie kellene annak a polgári együttérzésnek és együttműködésnek, amely nem a kö­télig megy, de ereje tudatában, hite igazságában fedetlen homlokkal egy év­­századok próbáján át kijegecesedett J pette. Mert a moszkvai vezérek tapasz­talatból tudják, hogy amíg a polgári tár­ meggyőződéssel védelmezi a maga po­­sadalom szervezetlenül nézi az ő garáz­­zscióját. A polgári társadalom öntuda, ó dálkodásukat, addig feje tetején áll mint szervezett polgári internacionálé fejé­ben logika és a világon nem a többség, kiált. Ezt követeli, maszk nélkül, bátran, hanem a kisebbség kezében az erő, ha egy rákényszerített védelmi harc köze­­az szervezett és agresszív. Száz essz!. korona Zürichben 15.35 (ugyanaz, mint tegnap) Száz magyar kor. Zürichben 0.00726!­ (emelkedett) 10.000 magyar kor. Prágában 4.70% (ess tt) Egy dollár Prágában 34.07­2—­34.05 (emelkedett) Egy összl. kor. Budapesten 2104—2122 (emelkedett) TERMÉNYPIAC: Egy­­ búza a bratislavai terménytőzsdén 1S3—186 Egy q új búza a budapesti terménytőzsdén 377.500 Ezüst- és aranypénzek hivatalos beváltási helye WALD BANKHÁZ KOSICE, FŐ­ U. 6. Vidékről postán is küldhető. ___________ 2587 Izgalmas szócsata Genfben a danzigi postaszekrények szine körüll Az egész világon lázadoznak az uj határok miatt (Saját tudósitónktól.) Az elmúlt héten Genfben megint nagyon sokat beszéltek politikai és népszövetségi körökben gróf Coudenhovenak a Népszövetséghez in­tézett memorandumáról, amely az Európai Egyesült Államok nagy gondo­latának nemcsak ékeshangú védőirata, hanem praktikus tanácsokkal is szol­gáló tervezete is volt. Gróf Coudenhove szerint, ha el akarjuk érni a világ béké­jét s ki akarjuk küszöbölni a háború ál­tal okozott gazdasági nehézségeket, ak­kor érzelmi szempontból arra kell tö­rekednünk s arra kell nevelnünk máso­kat is, hogy az úgynevezett „határ­­tudatot”­ az emberek kiirtsák magukból. Más szóval ez azt jelenti, hogy térképen meghúzott országhatárok nem sokat je­lentenek, sőt azokkal nem is kell na­gyon törődni, ha a szomszédos orszá­gok között már megvalósult egy bizo­nyos gazdasági egység. Nézzük meg a népszövetségi praxis­ban, a gyakorlati életben kint, hogy is állanak tulajdonképpen ennek a „határ­­tudat“ eltüntetésének kilátásai? A népszövetségi tanács két ülést tar­tot­t külsőségeiben s az elhangzott szó­noklatok s beszédek szempontjából már­­ régen nem volt ilyen izgalmas ülése. Pedig az első ülésen nem is nagyon je­lentős kérdéseket tárgyaltak, különösen az előbb említett Coudenhove-i szem­pontokból. A danzigi kérdésről volt szó, két üggyel kapcsolatban. Az egyik a danzigi kikötőben lévő „Wes­terplatte“ nevű félsziget ügye, ahol a lengyeleknek a nagyköveti tanács ha­tározata értelmében joguk van munició- és lőszerállomást létesíteni. A tanács jóvá is hagyja a lengyel kormány ké­relmét s elrendeli az ülésen résztvevő Lahm danzigi szenátusi elnök útján, hogy a „Westerplatte“-t ez év október 31-ig adják át a lengyel kormánynak. S látni kellett volna ekkor Lahm el­nököt, aki két méter magas, észak­német típus. Mikor már megvolt a dön­tés, még mindig szenvedélyesen han­goztatta, hogy Danzig szabad város soha nem egyezik bele abba, hogy ki­kötőjébe idegen országok muníció­­raktárakat állítsanak fel... A másik ügy még érdekesebb, ugyan­csak a Coudenhove-féle elmélet szem­pontjából. A sokat emlegetett levélszekrény-ügy került tárgyalás alá. A lengyeleknek van joguk „Danzig kikötőjében“ lengyel postaszolgálatot fentartani, a kérdés vi­szont ez: mi értendő a „kikötő“ fogal­ma alatt? Lahm elnök szerint csak a vízfelület s néhány épület a tenger partján, a lengyel felfogás szerint mindazok a vámrészek, amelyeknek gazdasági kap­­­csolatuk van a kikötővel. A gyakorlat­ban pedig arról van szó, hogy melyik levélszekrénynek milyen színe legyen , s milyen címerrel legyen ellátva? S mégis, e haszontalan kis kérdés már megjárta a hágai nemzetközi tör­vényszéket s közel egy éve folynak el­keseredett hangú tanácskozások miatta a lengyel kormány és Danzig városa között. A kérdésről népszövetségi kö­rökben már szójátékokat sem szabad faragni s valamirevaló karikaturista rajzoló már nem is meri K­enya hegyére venni a hatalmas termetű Lahm elnököt, amikor kezében óriási meszelővel át­festi a lengyel levélszekrényeket dan­zigi színekre... S mégis­ mégis, gazdasági egység, sőt Coudenhove minden szép elve ellenére másfél óráig hadakoztak ma is a nép­­szövetségi tanácsülésen néhány pléh levéldoboz­­ színe miatt!... Végül is a lengyel álláspont győzött újból. És azután délután a mosszuli kérdés... Amery gyarmatügyi miniszter fehér ajkakkal vágta oda Tevsik­ Rusdi bej, török külügyminiszternek, hogy: ha Tö­rökország nem ismeri el magára nézve kötelezőnek előzetesen és újból a ta­nács döntését, akkor Anglia is vissza­nyeri cselekvési szabadságát, ami más­ - t“^-^YrinfgrniTi¥rwiTTir«TiwgmiiiftfmBrmmiriii rMmmmiTMmMiiw——nwmp mi n—mbp m,bihmpimümmimitti~i rfnimwpurmrifTTT Éhgyomorra fél pohár W jMÍwWWMW MnipTD ® iö étvágyai: SCHMIDLHAUER-féle K@S © FUV1Z £ £ £!­... 6N­<osl­. Az IGMANDS nem téveszfentit össze másfajta keserű vízzel. 856______________________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________• ^ .awHsmHnuBawamsKK

Next