Kassai Ujság, 1925. november (87. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

o ^erfteszli,^^ fa feladóhivatan HoSice-KaSSa, FŐ-U. 64. wKmr­r földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185. Felelős szerkesztő: D­L‘ KÖVES ELLES ocooo­o’ee­ elenti: naponta, n­o­o­o­o­o Előfizetési dijad helyben és vidéken: Bár egész évre 210 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám­ára 1 korona. Fegyverben a mohamed­án világ Gib­raltártól a Kaukázusig 61-21 Egész Csehszlovákia lázban ég. Két hét múlva választunk. Az összes pártok erejük megfeszítésével igyekeznek zászlójukat diadalra juttatni. A kor­mánypártok valóságos röpcédulatenger­rel árasztják el a lakosságot. A ..Slov. Dennik“ nyomdájában nem kevesebb, mint 52 millió röpcédulát rendeltek meg. De az ellenzéki pártok sem kimérnek pénzt, fáradságot és az ígéretek csalo­gató ábrándszivárványával igyekeznek a választókat a maguk eszméinek meg­nyerni. Ez ellen nem lehet és nincs is senki­nek sem kifogása. Így volt ez mindig, amióta a pártok egymás ellen vívott választási csatában igyekeztek az országnak sorsát, jövő­jét, irányítását a maguk kezébe meg­nyerni. Van azonban a mostani választási küzdelemben egy pont, ami keserűség­gel tölti el a lelkünket. Szlovenszkóban 61 mandátum van. Erre a hatvanegy mandátumra 21 párt pályázik. Úgy a csehek és szlovákok, mint a magyarok a pártok egész légió­ját küldték a választási harcba. Minden­esetre nagyon érdekes, hogy az összes cseh pártok kibontották itt. Szloven­­szkon zászlójukat. Szlovenszkón élő és már elég számottevő csehek tehát a szlovákok előrenyomulását gyengítik meg azzal, hogy a szlovák pártoktól szlovák szavazatokat és evvel szloven­­szkói mandátumokat hódítanak el. Arról tesz ez tanúbizonyságot, hogy a szlovák nép politikailag még mindig nem elég érett arra, hogy a maga sorsát kizárólag a maga szlovák politika? Dárdainak ke­zébe merné és tudná letenni. De ez tel­jesen a szlovákok belügye. Az ő fejük fájjon ezen. Nekünk magyaroknak is van elég okunk arra, hogy fejfájásról panaszkod­junk. A magyarok hat pártot alakítot­tak és a kevésszámú magyar választók erejét avval is gyöngílik, hogy a pártok tömkelegében szétforgácsoltak. Igaz, akadt egy Prágában élő német tudós, aki kiszámította, hogy egyenesen javá­­ra válik a nemzeti kisebbségnek, ha több pártban vesznek részt a választási harcokban, mert így több kilátásuk van arra, hogy a második, illetőleg a har­madik skrutiriumban minél több man­dátumhoz jussanak, de azért mi mégis csak jobban szerettük volna, ha hat párt helyett egy pártban tömörült volna az összmagyarság és így imponáló nagy tömegben adott volna kifejezést a mos­tani kormányrendszer feletti elégedet­lenségének. Az első választáson a mai hat párttal szemben csak három párt: a szoc­ildemokrata, keresztén­y szocialista és kisgazda párt szerepelt. Azóta ezek a pártok megduplázódtak, ami azt iga­zolja, hogy vallási, világfelfngá­bel kü­lönbségek mellett a szeméhd ellentétek is romboló pusztítást vittek véghez a magyarok soraiban. Ezek az ellentétek teszik lehetetlenné, hogy bármilyen egységes alapyt találjanak arra, ame­lyen az összmagyarság faBiVo­rfonttiék és kezet foghatna egymással. Ennek pe­dig nemcsak az a szomorú következmé­nye lehet, hogy a hat magyar párt most majd kevesebb képviselőt küld be a parlamentbe, mint küldött a három párt az első választás alkalmával, de még en­nél is szomorúbb, hogy a hat párt gyil­kos harcot folytat egymás ellen. Erőnk teljesen elaprózódik és rengeteg pénz- és energiaáldozatba is kerül, holott pén­zünket is és energiánkat is más téren sokkal eredményesebben tudnánk a ma­gunk javára felhasználni. És választá­sok után a hat párt tovább folytatja egy­más ellen a testvéreyilkolást és lehetet­lenné teszi, hogy bármilyen nemzeti, kulturális vagy gazdasági kérdésben egységesen összefoghatnánk, mert útját fogja állani: a hat párt elkeseredett gyű­lölete. Inkább lenne — hogy a prágai német tudós számadatait is felhasználjuk — egy magyarral kevesebb képviselőnk a prágai parlamentben, csak meg tudnánk teremteni azt az egységet, amelyre ép­pen kisebbségi keserves helyzetünkből kifolyólag szükségünk van, hogy ma­gyarok maradhassunk lélekben, gondo­latvilágunkban, kultúránkban és minden társadalmi megnyilatkozásunkban­ s aitól megfosztott országot. A trianoni békeszerződés 63. cikke azonban biztosítja — a békeszerződés életbelépésétől számí­tott egy éven belül — az utódállamok la­kosainak az állampolgárság megválasztá­sának jogát és úgy rendelkezik, hogy azok a személyek, akik az előbbi illetőségű or­szág állampolgárságát igényelték, az ezt követő 1? hónapon belül kötelesek abba az országba költözni, amelynek állampolgár­ságát optálták. Fekete Mihály pályaőr tehát törvényes jogával élt, amikor magyar állampolgárrá lett és ebből természetszerűen következik, hogy jogosan költözött Magyarországra, vagyis amikor ezt tette, fen­tartotta mindazokat az igényeket, amelyek őt köztisztviselői minősége alapján a szol­­gálatadó állammal szemben megilletik, tekintet nélkül átköltözésének okára. Ilyen személyekkel szemben tehát — folytatódik a Kúria ítélete —,a törvény ere­jénél fogva hatályukat vesztettnek tekin­tendők mindazok az intézkedések is, ame­lyek olyan feltételekhez kötik a szolgálati viszony fenállását és az ebből származó jogokat, amelyek a törvényben biztosított jogokkal ellentétben állanak. Ezek közé tar­tozik az a rendelet is, amelynek alapján a MÁV a pályaőrnek kívánságát megtagadta. Ez a döntés azért is rendkívül nagy hord­erejű, mert a mostani ítélet alapján több­száz menekült köztisztviselő indított pert a kincstár és az Államvasutak ellen, mert őket is hasonló módon akarták a Kúria sze­rint jogos illetményeiktől megfosztani. Jobboldalon : PAINLEVÉ francia miniszterelnök, aki az újabb kormány­alakítást vállalta. Baloldalon: CAILLAUX pénzügyminiszter, aki miatt megbukott a francia kormány. A magyar Kúria m­optált magyar tisztviselők igényeit állapította meg a magyar kormány rendeletével szemben menekü­lt tisztviselők pere a magyar kincstár ellen. Budapest, okt. 31 (Saját tudósítónktól.) A Kúria tegnap egy minden tekintetben érdekes döntést hozott, amely különösen a tisztviselők körében keltett nagy megnyugvást. Az eset előzményei röviden a követke­zők: Fekete Mihály gyergyószentmiklósi pályaőrnek a román hatóságok három évig zavartalanul folyósították nyugdíját. 1922 nyarán azonban megtagadták a nyugdíj to­vábbi folyósítását, mert Fekete Mihály op­­tálás útján magyar állampolgár lett. A pá­lyaőr erre Magyarországra költözött és a MÁV budapesti üzletvezetőségétől kérte nyugdíjának folyósítását. Itt azonban azt a választ kapta, hogy a MÁV csak abban az esetben hajlandó a nyugdíjat folyósítani számára, ha a Beköltözőtteket Ellenőrző Kirendeltség letelepedési engedélyt ad neki. A Kirendeltség azonban kijelentette, hogy az okiratot csak abban az esetben ál­lítják ki, ha kijelenti, hogy határozottan lemond minden jogról, amelyet mint volt köztisztviselő a magyar állam va­lamely intézményével szemben tá­maszthatna. Fekete Mihály erre pert indított a munka­ügyi bíróság előtt, kérve, hogy kötelezzék a MÁV-ot nyugdíjának további folyósítá­sára. így került az ügy a Kúria elé, amely most elvi jelentőségű ítéletet hozott ebben az ügyben. Megállapította a Kúria ítélete, hogy a tria­noni békeszerződés értelm­ében azok, akik előbbi illetőségi államuk állampolgárságát igényelték, az ezt követő 12 hónapon belül kötelesek abba az országba áttenni lakóhe­lyüket, amelynek állampolgárságát optál­­ták. Ezért az a közszolgálati alkalmazott, aki maga választotta annak az államnak állampolgárságát, amelynek a békeszerző­dés hatályba lépte előtt szolgálatában ál­lott és a törvényben előirt időn belül abba az országba költözött, ezzel a cselekedeté­vel a szolgálatadó állammal szemben őt megillető igényeit teljes mértékben fentar­­­tottá­k tekintet nélkül átköltözésének okára. Ezért hatályukat vesztettnek tekinten­dők mindazok a közjogi jellegű intéz­kedések, amelyek az említett szabál­­­lyal ellenkeznek. Kimondotta a Kúria, hogy az a miniszteri rendelet, amely a Beköltözőket Ellenőrző Kirendeltség működését szabályozza, azt akarta elérni, hogy a volt m­agyar közszol­gálati és egyéb alkalmazottak alapos ok nélkül ne költözzenek Magyarországra, mert ezáltal terhelnék­ az anyagi erőforrá­ Mi lesz az új parlament feladata? A „Pavo Lidu“ című szociáldemokra­ta lapban Radl dr. cseh egyetemi tanár azt írja, hogy az új parlament legfonto­sabb feladata a szlovákokkal és néme­tekkel való kiegyezés lesz, mivel első­sorban az autonómia gyakorlati megol­dásáról van szó. A másik fontos kérdés az egyháznak az államtól való elválasztása és a belső politikának magasabb nemzetközi ní­vóra való emelése. Felrobbant egy kémiai gyár Berlin, okt. 31. (Saját tudósítónktól.) Dr. Borcher ké­miai gyárában ma délelőtt eddig még felderítetlen okokból hatalmas robbanás történt, mely az egész gyárépületet megsemmisítette. Az egyik kürtőből hirtelen 50 méteres lángnyelv csapott ki és ebben a percben a tető beomlott, a falak szinte szétmállottak és a gyár helyén csak füstölgő romhalmaz ma­radt. A romok többszáz méternyi távol­ságba szóródtak szét a robbanás követ­keztében és 12 környékbeli lakóház te­tejét betörték. Négy munkás, akik a robbanás alatt az épületben tartózkod­tak, megsebesült, közülük három hal­doklik. Kosice, Fő utca 68. Szőraaebtmdák eredeti párisi modellek után sealskinból 1800 Kc-tól, rövid 1400 Ke-tól.­­ Átalakítás­­at és javításokat olcsó áron vállal! 2778 Uzhorod, Telek­ u. 1. Szora iebumlak eredeti párisi modellek után sealskinból 1800 Kc-tól, rövid 1400 Kí-tól. Átalakításokat ás javításokat olcsó áron vállal!

Next