Kassai Ujság, 1925. november (87. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-01 / 247. szám
o ^erfteszli,^^ fa feladóhivatan HoSice-KaSSa, FŐ-U. 64. wKmrr földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185. Felelős szerkesztő: DL‘ KÖVES ELLES ocoooo’ee elenti: naponta, nooooo Előfizetési dijad helyben és vidéken: Bár egész évre 210 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes számára 1 korona. Fegyverben a mohamedán világ Gibraltártól a Kaukázusig 61-21 Egész Csehszlovákia lázban ég. Két hét múlva választunk. Az összes pártok erejük megfeszítésével igyekeznek zászlójukat diadalra juttatni. A kormánypártok valóságos röpcédulatengerrel árasztják el a lakosságot. A ..Slov. Dennik“ nyomdájában nem kevesebb, mint 52 millió röpcédulát rendeltek meg. De az ellenzéki pártok sem kimérnek pénzt, fáradságot és az ígéretek csalogató ábrándszivárványával igyekeznek a választókat a maguk eszméinek megnyerni. Ez ellen nem lehet és nincs is senkinek sem kifogása. Így volt ez mindig, amióta a pártok egymás ellen vívott választási csatában igyekeztek az országnak sorsát, jövőjét, irányítását a maguk kezébe megnyerni. Van azonban a mostani választási küzdelemben egy pont, ami keserűséggel tölti el a lelkünket. Szlovenszkóban 61 mandátum van. Erre a hatvanegy mandátumra 21 párt pályázik. Úgy a csehek és szlovákok, mint a magyarok a pártok egész légióját küldték a választási harcba. Mindenesetre nagyon érdekes, hogy az összes cseh pártok kibontották itt. Szlovenszkon zászlójukat. Szlovenszkón élő és már elég számottevő csehek tehát a szlovákok előrenyomulását gyengítik meg azzal, hogy a szlovák pártoktól szlovák szavazatokat és evvel szlovenszkói mandátumokat hódítanak el. Arról tesz ez tanúbizonyságot, hogy a szlovák nép politikailag még mindig nem elég érett arra, hogy a maga sorsát kizárólag a maga szlovák politika? Dárdainak kezébe merné és tudná letenni. De ez teljesen a szlovákok belügye. Az ő fejük fájjon ezen. Nekünk magyaroknak is van elég okunk arra, hogy fejfájásról panaszkodjunk. A magyarok hat pártot alakítottak és a kevésszámú magyar választók erejét avval is gyöngílik, hogy a pártok tömkelegében szétforgácsoltak. Igaz, akadt egy Prágában élő német tudós, aki kiszámította, hogy egyenesen javára válik a nemzeti kisebbségnek, ha több pártban vesznek részt a választási harcokban, mert így több kilátásuk van arra, hogy a második, illetőleg a harmadik skrutiriumban minél több mandátumhoz jussanak, de azért mi mégis csak jobban szerettük volna, ha hat párt helyett egy pártban tömörült volna az összmagyarság és így imponáló nagy tömegben adott volna kifejezést a mostani kormányrendszer feletti elégedetlenségének. Az első választáson a mai hat párttal szemben csak három párt: a szocildemokrata, keresztény szocialista és kisgazda párt szerepelt. Azóta ezek a pártok megduplázódtak, ami azt igazolja, hogy vallási, világfelfngábel különbségek mellett a szeméhd ellentétek is romboló pusztítást vittek véghez a magyarok soraiban. Ezek az ellentétek teszik lehetetlenné, hogy bármilyen egységes alapyt találjanak arra, amelyen az összmagyarság faBiVorfonttiék és kezet foghatna egymással. Ennek pedig nemcsak az a szomorú következménye lehet, hogy a hat magyar párt most majd kevesebb képviselőt küld be a parlamentbe, mint küldött a három párt az első választás alkalmával, de még ennél is szomorúbb, hogy a hat párt gyilkos harcot folytat egymás ellen. Erőnk teljesen elaprózódik és rengeteg pénz- és energiaáldozatba is kerül, holott pénzünket is és energiánkat is más téren sokkal eredményesebben tudnánk a magunk javára felhasználni. És választások után a hat párt tovább folytatja egymás ellen a testvéreyilkolást és lehetetlenné teszi, hogy bármilyen nemzeti, kulturális vagy gazdasági kérdésben egységesen összefoghatnánk, mert útját fogja állani: a hat párt elkeseredett gyűlölete. Inkább lenne — hogy a prágai német tudós számadatait is felhasználjuk — egy magyarral kevesebb képviselőnk a prágai parlamentben, csak meg tudnánk teremteni azt az egységet, amelyre éppen kisebbségi keserves helyzetünkből kifolyólag szükségünk van, hogy magyarok maradhassunk lélekben, gondolatvilágunkban, kultúránkban és minden társadalmi megnyilatkozásunkban s aitól megfosztott országot. A trianoni békeszerződés 63. cikke azonban biztosítja — a békeszerződés életbelépésétől számított egy éven belül — az utódállamok lakosainak az állampolgárság megválasztásának jogát és úgy rendelkezik, hogy azok a személyek, akik az előbbi illetőségű ország állampolgárságát igényelték, az ezt követő 1? hónapon belül kötelesek abba az országba költözni, amelynek állampolgárságát optálták. Fekete Mihály pályaőr tehát törvényes jogával élt, amikor magyar állampolgárrá lett és ebből természetszerűen következik, hogy jogosan költözött Magyarországra, vagyis amikor ezt tette, fentartotta mindazokat az igényeket, amelyek őt köztisztviselői minősége alapján a szolgálatadó állammal szemben megilletik, tekintet nélkül átköltözésének okára. Ilyen személyekkel szemben tehát — folytatódik a Kúria ítélete —,a törvény erejénél fogva hatályukat vesztettnek tekintendők mindazok az intézkedések is, amelyek olyan feltételekhez kötik a szolgálati viszony fenállását és az ebből származó jogokat, amelyek a törvényben biztosított jogokkal ellentétben állanak. Ezek közé tartozik az a rendelet is, amelynek alapján a MÁV a pályaőrnek kívánságát megtagadta. Ez a döntés azért is rendkívül nagy horderejű, mert a mostani ítélet alapján többszáz menekült köztisztviselő indított pert a kincstár és az Államvasutak ellen, mert őket is hasonló módon akarták a Kúria szerint jogos illetményeiktől megfosztani. Jobboldalon : PAINLEVÉ francia miniszterelnök, aki az újabb kormányalakítást vállalta. Baloldalon: CAILLAUX pénzügyminiszter, aki miatt megbukott a francia kormány. A magyar Kúria moptált magyar tisztviselők igényeit állapította meg a magyar kormány rendeletével szemben menekült tisztviselők pere a magyar kincstár ellen. Budapest, okt. 31 (Saját tudósítónktól.) A Kúria tegnap egy minden tekintetben érdekes döntést hozott, amely különösen a tisztviselők körében keltett nagy megnyugvást. Az eset előzményei röviden a következők: Fekete Mihály gyergyószentmiklósi pályaőrnek a román hatóságok három évig zavartalanul folyósították nyugdíját. 1922 nyarán azonban megtagadták a nyugdíj további folyósítását, mert Fekete Mihály optálás útján magyar állampolgár lett. A pályaőr erre Magyarországra költözött és a MÁV budapesti üzletvezetőségétől kérte nyugdíjának folyósítását. Itt azonban azt a választ kapta, hogy a MÁV csak abban az esetben hajlandó a nyugdíjat folyósítani számára, ha a Beköltözőtteket Ellenőrző Kirendeltség letelepedési engedélyt ad neki. A Kirendeltség azonban kijelentette, hogy az okiratot csak abban az esetben állítják ki, ha kijelenti, hogy határozottan lemond minden jogról, amelyet mint volt köztisztviselő a magyar állam valamely intézményével szemben támaszthatna. Fekete Mihály erre pert indított a munkaügyi bíróság előtt, kérve, hogy kötelezzék a MÁV-ot nyugdíjának további folyósítására. így került az ügy a Kúria elé, amely most elvi jelentőségű ítéletet hozott ebben az ügyben. Megállapította a Kúria ítélete, hogy a trianoni békeszerződés értelmében azok, akik előbbi illetőségi államuk állampolgárságát igényelték, az ezt követő 12 hónapon belül kötelesek abba az országba áttenni lakóhelyüket, amelynek állampolgárságát optálták. Ezért az a közszolgálati alkalmazott, aki maga választotta annak az államnak állampolgárságát, amelynek a békeszerződés hatályba lépte előtt szolgálatában állott és a törvényben előirt időn belül abba az országba költözött, ezzel a cselekedetével a szolgálatadó állammal szemben őt megillető igényeit teljes mértékben fentartották tekintet nélkül átköltözésének okára. Ezért hatályukat vesztettnek tekintendők mindazok a közjogi jellegű intézkedések, amelyek az említett szabállyal ellenkeznek. Kimondotta a Kúria, hogy az a miniszteri rendelet, amely a Beköltözőket Ellenőrző Kirendeltség működését szabályozza, azt akarta elérni, hogy a volt magyar közszolgálati és egyéb alkalmazottak alapos ok nélkül ne költözzenek Magyarországra, mert ezáltal terhelnék az anyagi erőforrá Mi lesz az új parlament feladata? A „Pavo Lidu“ című szociáldemokrata lapban Radl dr. cseh egyetemi tanár azt írja, hogy az új parlament legfontosabb feladata a szlovákokkal és németekkel való kiegyezés lesz, mivel elsősorban az autonómia gyakorlati megoldásáról van szó. A másik fontos kérdés az egyháznak az államtól való elválasztása és a belső politikának magasabb nemzetközi nívóra való emelése. Felrobbant egy kémiai gyár Berlin, okt. 31. (Saját tudósítónktól.) Dr. Borcher kémiai gyárában ma délelőtt eddig még felderítetlen okokból hatalmas robbanás történt, mely az egész gyárépületet megsemmisítette. Az egyik kürtőből hirtelen 50 méteres lángnyelv csapott ki és ebben a percben a tető beomlott, a falak szinte szétmállottak és a gyár helyén csak füstölgő romhalmaz maradt. A romok többszáz méternyi távolságba szóródtak szét a robbanás következtében és 12 környékbeli lakóház tetejét betörték. Négy munkás, akik a robbanás alatt az épületben tartózkodtak, megsebesült, közülük három haldoklik. Kosice, Fő utca 68. Szőraaebtmdák eredeti párisi modellek után sealskinból 1800 Kc-tól, rövid 1400 Ke-tól. Átalakításat és javításokat olcsó áron vállal! 2778 Uzhorod, Telek u. 1. Szora iebumlak eredeti párisi modellek után sealskinból 1800 Kc-tól, rövid 1400 Kí-tól. Átalakításokat ás javításokat olcsó áron vállal!