Kassai Ujság, 1927. február (89. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-05 / 28. szám

6. oldal. Rádió-műsor (Mindenütt az esti órák értendők.) PÉNTEK, február 4. Prága 349 m. 8 ó Hangverseny. — 9 ó 20 Zene. — 10 ó Hírek. — 10 ó 15 Tánc­zene. Brünn 441 m. 8 ó 30 Hangverseny, zene, ének. Bratislava 300 m. 7 ó 30 Szlovák dalok. Budapest 556 m. 5 ó 45 Dr. Bíró Lajos felolvas. — 6 ó 45 Hangverseny. — 7 ó 45 Irodalmi felolvasás. Bécs 517 m. 7 ó 50 „Tosca“ opera 3 felv. Berlin 484 m. Königswusterhausen 1300 in. 9 ó Hangverseny. Lipcse 366 m. 8 ó 30 Glück: „Der be­trogene Kach“ víg opera 1 felvonásban. — 10 ó 45 Tánczene. Boroszló 323 m. 8 ó Blumenthal—Kalde­­burg: „Im weissen Rössl“ vígjáték 3 fel­vonásban. — 10 ó 30 Tánczene. Königsberg 303 m. 7 ó 30 Szimfonikus hangverseny. Frankfurt a. M. 429 m. 8 ó 15 Tarka est. London 361 m. Daventry 1600 m. M. Bower: „The Chinese Puzzle“ rádiójáték 4 felvonásban. — 10 ó 30 Különböző nép­dalok. MÉG A SÜKETEK IS HALLANAK a „PHILIPS“ rádiólámpával. 2 voltos akkumulátorhoz: A 209 70 Kő mindenütt jó, A 205 95 Kő hangosan beszélőhöz Kétrácsosak: A 241 90 Kő 2 volt, A 441 80 Kő 4 volt, anódfeszültség 2—20-ig. „RADIO — BALLA“ Ko§ice, Fő-utca U4. szám. Rendőrigazgatóság mellett. SZOMBAT, február 5. Prága 349 pl. Brünn 441 m. 7 ó Skroupa: „A drótostót“ színházi előadás. — 10 ó Hírek. — 10 ó 15 Grammofon tánczene. Bratislava 300 m. 6 ó Ukrán színház operett-előadása: „A cigányok Mariulá­­ban“. — 10 ó 30 Zene a Redout kávéház­ból. Budapest 556 m. 5 ó Magyar klassziku­sok: „Erkel Ferenc“. — 6 ó 20 Ifjúsági elő­adás. — 8 ó 15 A drezdai vonósnégyes hangversenye. — 10 ó Cigányzene. — 11 ó 30 Jazzband. Bécs 517 m. — 7 ó 45 Johann Strauss: „Eine Nacht in Venedig“ vigopera 3 fel­vonásban. — 10 ó Jazzband. Berlin 484 m. 8 ó 15 M. Knopf: „Die Mädels von Davos“ operett 2 részben. — 10 ó 30 Tánczene. Stuttgart 380 m. 8 ó Kamarazene. — 10 6 30 Tánczene. Lépcső 366 m. 8 ó 15 Courteline három egyfelvonsáosa. — 10 ó 15 Tánczene. München 536 m. 7 ó 45 Konrad—Dreher est. — 10 ó 30 Tánczene. Boroszló 323 m.. Königswusterhausen '1300 m. 8 ó 10 Berlini Programm. Hamburg 395 m. 8 ó Két vig egyfelvo­­násos. — 10 ó Tánczene. London 361 m. 8 ó 1­5 Mozart szonáták. — 8 ó 45 Katon­azene. — 10 ó 15 Jerome K. Jerome: „Shopping for a Tour“. — 10 ó 30 Tarka est. — 11 ó 30 Tánczene. SZÉP ha a kassai „Isten­­szem” gyógyszertár által készített valid! Dr. Siholszki­­készítményeket, krémet, szappant, poudert használ. Kapható mindenütt Egyedüli „kC.zit «„Isten Sz, CTó jzsiertár. Ko««, rs «.m Szinh&zzal szemben 5603 LESZ, OLD ENGLAND angol és francia divatsalon Tel. 697 KOSICE Fö-n.48 Délutáni és estélyi ruhák. Köpenyek, szörmeimndáfe­­r Eredeti párizsi modellek — Exclusiv anyagok — KASSA­ IMS AC. 1927. február 5. 28 szám Hogyan lépett Jászai fílari a dicsőség útjára? A nagy magyar tragika Feda­k 5driról Uj érdekes részletek Jászai M­lari emlékirataiból Jászai Mari emlékiratainak első köteté­ben, — amely most jelent meg és amely­ből egyik számunkban dermesztően őszinte s kegyetlen szemelvényeket közöltünk — elmondja, miként jutott el a patkányok ál­­tal látogatott cselédágytól és a markotá­­nyos női pályától keserves testi áldozatok árán a színpadig. Ezután már a boldogabb idők következnek és az emlékiratok­ pá­lyájának erről a szakaszáról is lenyűgö­zően érdekes fejezetekben számolnak be. Hogyan lett Jászai a Nemzeti Színház tagja? — Harmadik kolozsvári évem nyarán — írja a nagy tragika — levél jött a buda­pesti Nemzeti Színháztól, hogy menjek oda vendégszerepelni. Azt hittem, hogy gúnyt űznek tudatlanságomból. Nem is feleltem, annyira nem hittem komolynak a levelet. Nem is szóltam róla senkinek. De jött a második, sőt a harmadik levél is. Ezeket Deák Farkas titkár írta Orczy Bódog báró intendáns megbízásából. Azt feleltem, hogy nem illek én oda, a félistenek közé. Erre lejött 1872 januárjában az intendáns meg a titkár Kolozsvárra és megnéztek a Bánk­bán Gertrudisában. Másnap jöttek hozzám a kész szerződéssel . . . Száz megpróbáltatás után, tehát 22 éves korában a Nemzeti tagja lett Jászai Mari. Akkor még a Nemzeti Színház színésznői maguk csináltatták a kosztümöket, a fize­tés pedig kevesebb volt, mint a ruhák ára és a színház a művésznők tetszésére bízta, miből gondoskodnak a különbözetről és miből élnek meg. Első pesti ismerősei kö­zül legnagyobb melegséggel Láng Lajosról beszél, aki később szerkesztő, egyetemi tanár, kereskedelmi miniszter, báró és a delegáció elnöke lett. Akkor még csak egyetemi hallgató volt Láng, aki régi pesti patrícius családból származott és ő taní­totta meg Jászait az illemszabályokra. Nem szabad a kést a szájba dugni, nem­ szabad az utcán enni és más hasonló dol­gokra. Láng mindezekért soha semmi ellen­szolgáltatást nem kért Jászai Maritól, pe­dig a nagy művésznő és azokat szerette, akiktől tanult valamit. — A lelkem mindig olyan éhes volt, mint a testem — írja — és állhatatlansá­­gom­ért kimondhatatlanul szenvedtem. Feszty Árpád .. . — A nagy közelség mindig kijózanított és csömört hagyott bennem. Feszty Árpád­dal való barátságom, azért tartott 5 évig, mivel kettőig sem laktunk egy városban és — mert kosztüm vázlatokat rajzolt sze­repeimhez az én utasításaim szerint. Évá­hoz 11, Kleopátrához 4 gyönyörű ruha raj­zát készítette el az én terveim szerint. De mit ér minden munka, ha az embert le­rántja a lelke igazi eleméből egy szennyes indulat és a szegény lélek ott vergődik, olyan piszokban, amelyet sohasem moshat le magáról Beriszkoltam magam s énbe; nem tudtam lenni, csak színész. Justh Zsigm­omi és az Ibsen-drámák — Dicsőségemről sosem tudtam elhinni, hogy az érdem jutalma. Az arany babér­­koszorúról is tudtam, hogy Justh Zsiga kedvéért gyűjtötte Zichy Jenő gróf . . . Justh Zsigmond unokafivére volt Justh Gyulának, a nagy politikusnak. A 90-es években egyike volt a magyar irodalom legértékesebb ígéreteinek. A francia tudo­mány legkiválóbb képviselői gyakran meg­látogatták pusztaszenttornyai birtokán. Tüdővészben halt meg ,<0 éves korában. Justh 13 évvel volt fiatalabb Jászainál és mégis igen erős befolyást gyakorolt fejlő­désére. Justh olvasta fel Jászainak Ibsen drámáit és a norvég gyógyszerészsegéd írásai valóságos lázt váltottak ki Jászai Mariból. Fedák Sári és Ferenczi Magda. Kedvesek az emlékirat ama lapjai, ame­lyek Fedák Sáriról és Ferenczi Magdáról szólnak. — Paulay Böske összehozott Fedák Sárival. Sajnálom, hogy nem vagyok az ő korában, mert akkor még sokat leh­etüék vele együtt. Természetes és friss, higgadt, egyszerű és nagylelkű. Jólesik vele együtt lennem. Sokat tévelygett pályáján, most helyes útra tért és nagy művésznő lesz belőle. Ezt 1913-ban írta Jászai. Gyengéd, sze­rető hangon szól Ferenczi Magdáról, a 20 évesen elhalt­ írónőről, Ferenczi Zoltán egyetemi tanár egyik leányáról, akinek gyönyörű regénye, a „Fehér árnyékok” megnyerte az Akadémia Péczely-díját, a legnagyobb kitüntetést, am­­it magyar re­gény kaphat. Ez a leány 13 esztendővel Thomas Mann előtt fedezte fel a davosi csodahegy embereinek problémáját. — Megdöbbenek, ha elgondolom, kivel beszéltem én, — írja Jászai, mintegy Fe­renczi Magdával beszélve — mikor teveled beszéltem. Egy nagy könyvet hagytál itt magadról nagylelkű gyermek. Egy nagy tankönyvet, amely megtanít szépen meg­halni. Mikor, milyen csoda által érett meg gyem­­eklelked húszéves élete alatt an­­­nyira, hogy az élettudomány minden ka­puja kitárult előtted? . . . Petőfi és a világháború. Az egész naplón végigvonul Petőfi kul­tusza. Hatvanötödik születésnapján ezeket írja Jászai Mari: — Háromhónapos embrió voltam az anyám szíve alatt, mikor Petőfi meghalt. Tehát három hónapig egy levegőt szívtam­­vele, mivel odabent is lélegzik az ember. Bizonyos, hogy az anyám, az ő gondolatá­val táplálta a lelkemet . . . 1915 tavaszán pedig ezeket írta napló­jába: — Itt van tehát a vége mindennek. Nincs remény a szabadulásra. Az ellenség özöne körülfog és összeroppant bennünket. Jászai Mari negyedfél évvel előbb látta meg azt, amit a politika hivatalos vezérei képtelenek voltak észrevenni. 600 százalékos pótadót javasoltak 1927-re, de a városi elnökség 200 százaléknál magasabb pótadóhoz nem járul hozzá az új városháza 2 milliós átalakítási költségét az ezévi költségvetés terhére számolták el. (Saját tudósítónktól). Az 1927 évre ese­­­­dékes városi pótadó mérvére vonatkozólag­­ még nem történt döntés, mert a benyújtott­­ pénzügyi javaslat többszöri átdolgozás után se mutatkozik elfogadhatónak. Hogy a városi referensek mennyire nem számol­nak e város adófizetőinek teherbíró képes­ségével, mi se igazolja jobban, mint az, hogy az eredeti pénzügyi javaslat szerint 1KMI százalékos pótadó került volna 1927-re kivetésre. Ez ellen úgy a városi elnökség, mint a vá­ros pénzügyi bizottsága erélyesen állást foglalt s visszaadta átdolgozás végett a pénzügyi javaslatot azzal az utasítással, hogy a beruházási tételeket és általában a kiadásokat restringálják olyan mértékre, amely elfogadható pótadót fog eredmé­nyezni. A pénzügyi javaslat átdolgozása meg­történt s az új javaslat 350 százalékos pótadó behajtását teszi szükségessé. Ezt a javaslatot se találta reálisnak a pénz­ügyi bizottság s újra visszaadta átdolgozás­á a feleslegesnek, vagy nem múlhatatlanul szükséges kiadásoknak törlése végett. A városi elnökség ismételten leszögezte azt az álláspontját, hogy az idei pótadó a múlt évben kivetésre került kétszáz százalékot túl nem ha­ladhatja. Most már negyedszer gyúrják át a pénz­ügyi javaslatot s e miatt az 1927 évi költ­ségvetés még nem kerülhet a jövő héten megtartandó ráborü­lés elé. Az új város­háza épületnek átalakítása és berendezése — mint megírtuk — eddig kétmillió kora­iélt emésztett fel az előirányzott félmillió helyett. Ez a kétmillió koronás tétel is az idei költségvetés terhére számoltatott el. A városi képviselőtestület a jövő héten tartja ülését, amely tekintettel arra, hogy három hónap óta nem volt riborülés, elő­reláthatólag két napot fog igénybe venni, mert a tárgysorozat a rendkívül nagy anyag miatt egy ülésen le nem tárgyal­ható. Ezeken kívül tömeges interpellációt nyújtottak be, amelyekben egyes vábor­­tagok súlyos kritikát gyakorolnak a városi gazdálkodás felett. Csak felnőttek és nagykorúak között terjeszthetnek a jövőben büntetlenül ponyvaterméket A prágai, brünni, kassai és pozsonyi bíróságok ítélkeznek a ponyvaperekben. (Saját tudósítónktól). Jelentette a Kassai . sodik főrészében túllépi a nemzetközi hon­ Újság, hogy a prágai igazságü­gyi mniszte­­r venció megvonta kereteket. Ez a rész ki­­rium most készíti elő tárgyalásra a pornó-­t zárólag a fiatalkorúak védelmét szolgálja gráf és ponyva,rodalom elleni törvény a szennyirodalommal szemben. Miután a tervezetet. Az új törvény először megjárja a közoktatási, a belügyi, a szociális és az inifikációs minisztériumokat s csak azután mutatják be a művészeti és pedagógia szaktestü­letnek. A szakértői átvizsgálást követőleg a tervezet a kiegészítő és mó­dosító javaslatokkal együtt a miniszter­­tanács elé és jóváhagyás után a par­lament elé kerül. A törvénytervezet két fő részre oszlik. A pornográfia ellen létrejött nemzetközi megállapodást veszi alapul, melyhez tud­valevőleg Csehszlovákia is hozzájárult, de ezideig a konvenciót nem ratifikálta és még kevésbé vezette keresztül. A nemzet­közi megállapodás kötelezi a szerződő államokat, hogy harcolni fognak a porno­gráfia és terjesztése, de a pornográf mű­vek forgalomba­ hozatalának előkészítése ellen is. Ez a megállapodás a pornográf filmekre is vonatkozik. A csehszlovák törvénytervezet első része a nemzetközi konvenció végrehajtá­sára vonatkozó intézkedéseket tartalmaz­za. Ezek értelmében az illetékes hatóságok jogot kapnak arra, hogy a pornográf nyom­datermékeket és írásokat minden külön el­járás nélkül elkobozhatják. A tervezet­tű­tervezet tisztázza a pornográfia és a pony­vairodalom fogalmát és megtiltja, hogy H éven aluliak közt ponyvairodalmat ter­jesszenek. Miután a tilalomnak másként foganatja nem lehet, tilalom alá helyezik a ponyva utcai árusítását, kirakatba tételék a ponyvairodalom füzetes előfizetésével való házalást. Felnőttek, nagykorúak részére a pony­vairodalom terjesztése továbbra is szabad marad. Az eljárás, mellyel megállapítják, szenny­­irat-e valamely mű, lényegesen különbö­zik a német szennyírat-törvény rendelke­zéseitől. Az indexrendszert ugyan a cseh­szlovák törvénytervezet is megtartja, de nem állít fel német mintára országos szak­értő bizottságot, hanem maga kísérli meg definiálni a ponyva és pornográfia fogalmi jelentését. Szennyiratnak a tervezet az olyan művet tekinti, amely a fiatalság er­kölcsi fejlődését veszélyezteti és képzele­tét izgatja. Annak a megállapítása, mi veszélyes a fiatalság erkölcsi fejlődésére, meglehető­sen komplikált módon, hat fórum igénybe­vételével történik. Mindenekelőtt a köz­oktatásügyi minisztérium létesít írókból

Next