Kassai Ujság, 1927. július (89. évfolyam, 147-171. szám)

1927-07-01 / 147. szám

.XXXIX. évf. 147. szám. S«erhe»»lfiltég fi* IriadrthiTalal: KOSSce-KaSSa, Fő n. 64. földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185. oooooo Megjelent naponta, oooooo Lapunk mai szánta 12 oMal. (0 € wúcSauEr Felelős szerkesztő: B5j KÖVES ILLÉS iMfú 38 2 85 Péntek, 1927. július 1. ,=miöftzdísí ű!ak helyben és vidéken. Egy egész évre 210 korona, tétévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 7a korona. Egyes szám ára 1 korona. MturSMény: nem Mm! Egyik magyar főrend, egyébként eyetemi tanár, a költségvetési vita aluimával azt találta mondani, hogy a kúrfölényben való bizakodás tisztára ’II. í egyetemi tanár-főrendnek ez a ,,ientése általános megdöbbenést váltt ki Magyarországon, de még Mairországénál is keserűbb érzést ültek el az utódállamok magyarságának élve, ahol minden erőnknek megyéjével kell dolgoznunk, harcolok, küzdenünk és áldozatot hoznunk igyaz kultúránk fenmaradásáért és vágzásáért. Magyarországon ilyen kijelentéseket idén felelősségérzet nélkül lehet megnni. Ott minden nagyobb veszély nél megengedheti magának egy egyéni tanár-főrend azt a luxust, hogy itikából, személyes ellenszenvből, gy csak azért, hogy egy jó nagyot íjon a kultuszminiszteren és annak inkáit lekicsinyítse, kétségbe vonja kultúrának nemzetfentartó erejét és fitymálja a magyarság kultúrfélévét. De mi, akik nap-nap után látjuk, tpasztaljuk, érezzük, hogy mennyit feszít a magyarság tekintélyéből, erejéből, akcióképességéből, hogy kultúráját nem tudja mefelelő módon kifejteni, mi tek tud" szeretnénk az egyetemi *'*' ' -nak fülébe beleharsotjon szőrcsuhát, fejére s mellét verve meakul Imas tévedéséért. ..e gondolja senki, hogy az ír tanár-főrendnek szavai nem mák a magyarság sorában halló fülekre és megértő lelkekre. Tessék csak Szlovenszkó magyar kultúráján szemlét tartani és a nyílt szemmel néző nagyon hamar meg fogja állapítani, hogy a magyarok nagyon is hajlandók a dolgok kényelmesebb oldalát nézni és a kultúrfölény megszerzését és biztosítását nem sokra értékelni, mert az ilyen kultúrpártolás pénzáldozatot kíván. Magyarországon az ilyen kirohanásoknak nem sok praktikus eredménye van, mert bármennyire le is nézi a magyarság lelkiségét, amely kultúrájának nagyszerűségében és magasztosságában nyilvánul meg, a hivatalos kormánytényezők, sőt maga az állam is teljes anyagi és erkölcsi felkészültségével a magyar kultúra támogatására siet. De nálunk? A hivatalos közegek, a kormány, az állam a csehszlovák kultúrát igyekszik fölényesíteni. Erre minden áldozatot kicsinynek talál. A magyar kultúra fentartása neki nem gondja, nem szívbéli ügye. Ha a magyarok magyar kultúrát akarnak, csinálják meg maguk, tartsák fenn a maguk áldozatával, dolgozzanak érette a maguk munkakedvével, szeressék a maguk szívével. Nálunk tehát a magyar kultúra élete, léte a magyar társadalom áldozatkészségétől függ. Ez az áldozatkészség azonnal bedugul, mihelyt elveszti hitét a magyar kultúrfölény feltétlen magyarság-fentartó erejében. A legnagyobbfokú meggondolatlanság, vétek, bűn ilyen körülmények között azt hirdetni, hogy az úgynevezett kultúrfölény csak frázis! Ennél struktív munkát szégyenteljesebb demég kevés kultúrember végzett a magyar kultúra ellen és mi nem győzzük hangoztatni, hogy nincsen igaza. Senki ne figyeljen a szavára. Csak a gyűlölet, a harag, a meggondolatlanság beszél belőle. Mert kultúra nélkül elpusztulunk, kultúrfölényünk nélkül pedig elértéktelenedünk a nemzetek nemzetközi társadalmában! Európában megismétlődnek a háború előtti jelenségek állapították meg az amerikai szenátusban. Denver, jun. 30. (Saját tud. táv.) Borah szenátor nagy beszédet tartott, amelyben azt követelte a szenátustól, hogy a belföldi újjáépítésre fordítsa minden figyelmét, ahelyett, hogy a külföld ügyeivel törődik. A kölcsönelengedéssel nem segítjük Európa népeit — mondotta —, csak a békerontóket. Európában az utolsó hónapok eseményei ugyanazon jelenségeket mutatják, mint amilyen a világháború kitörése előtt volt a helyzet. Mussolini ötmilliós hadsereget követel, az orosz—angol szakítás ténye, a varsói szovjet követ meggyilkolása, az oroszországi kivégzések, Poincaré lanvillei beszéde mind ezt igazolják. LEON DAUDET,N. a francia royalisták fogházból megszöktetett vezére. Juriga az ellenzék támadásai közepette védte a közigazgatási reformot Kurtyák tiltakozik a reformnál Ruszimkéra való kiterjesztése ellen. (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási reform parlamenti vitájának második napja, ha néhol fel is csapott az izgalom lángja, az előző napi vitához képest nyugodt és csendes lefolyású volt. — Jung német nemzeti szocialista a vita első szónoka elutasítja a reformot és más közigazgatási irányelveket javasol. Az érdekes javaslat a zárt nemzeti területeket külön közigazgatási egységekké kívánja alakítani oly módon, hogy Cseh-, Morvaország és Szilézia csehlakta vidékei alkossák az első, e három ország német területei a második, Szlovenszkó szlovák vidékei a harmadik, Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar területei a negyedik közigazgatási kerületet. Patejdl (cseh nemz. szoc.) képviselő a zsuparendszert védi az országos közigazgatás nehézkes apparátusával szemben. Danek (csszl. agrár) a reform mellett talál érveket, míg Witte (német szoc. dem.) kíméletlen hangon támadja a német kormánypártokat, főleg Mayr-Harting minisztert, aki a külföld előtt sem átallotta védelmébe venni a reform-torzszülöttet. Dr. Gáti (kommunista) képviselő elismeri, hogy a reform új érát hoz, de szerinte a diktatúra éráját. Meisner (csszl. szoc. dem.) kétórás beszédében jogi és alkotmányjogi szempontból világít rá a reform gyöngéire. Juriga (szlovák néppárt) képviselő temperamentumos beszéde ismét izgalomba hozta a kedélyeket. Alig hogy a szónoki emelvényre lépett, az ellenzék gúnyos kiáltásokkal fogadta. — Hogy is volt tegnap a chambe separeban? — kiáltották feléje a ház általános derültsége közepette. De a következő pillanatban Juliga már az ellenzéket tette nevetségessé, amikor szívből és őszintén megköszönte nekik azt az alapos bírálati tevékenységet, amelyet a közigazgatási reform tárgyalásánál kifejtettek és felszólította őket, hogy szép nyugodtan tartalékolják fel ezt a nagy munkakészséget arra az időre, amikor ismét hatalomra jutnak. Jurig jobbra-balra vagdalkozott és folytatta beszédét, amelyből azonban csakhamar elvész a humoros elem, amint fejtegetni kezdi, hogy a reform komoly lépés a szlovák autonómia megvalósítása felé és hogy az országos elnök megtestesítője Szlovenszkó önállóságának. Ismételt heves szóváltás kerekedik Juriga és a kommunisták között: Hazudik! — kiáltják feléje a kommunisták és Juriga hasonító hangnemben válaszol. ^^:és3át3vöjz tek’a'tS^^«; •' a miniszterelnök és a belügyminiszter jelenjenek meg a ház előtt és ismertessék álláspontjukat a közigazgatási reform kérdésében, a képviselőház elutasította. A kulisszák mögött tovább folytak a tárgyalások a német kormánypárt és a belügyminiszter között azon követelés felett, hogy a nemzeti kisebbségeknek megfelelő nyelvhasználati jogot biztosítsanak az újjászervezett közigazgatásban. Úgy hírlik, hogy a koalíció többi pártjai is tanácskozást folytatnak a reform büntető rendelkezéseinek enyhítéséről. A vitában Kurtyák képviselő a ruszin autonóm földművesszövetség vezetője is felszólalt és a ruszin autonómisták nevében deklarációt olvasott fel. A deklaráció kifejti, hogy a ruszin nép ismételten tiltakozott az ellen, hogy a közigazgatási reformot Ruszinszkóra is kiterjesszék és ezáltal a ruszin autonómiát biztosító békeszerződéseket megsértsék. A kormány eddigi politikájának hibáit sorolja fel ezután. Rámutat a ruszin nép gazdasági leromlására, a nyelvkáoszra és a ruszin tisztviselőkkel szemben elkövetett igazságtalanságra. Ismét bejelenti tiltakozását a közigazgatási reform ellen és követeli, hogy Ruszinszkó határát véglegesen állapítsák;