Kataszteri Közlöny 1918 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1918-01 / 1-2. szám
in gelendő terepen békeidőben a háromszögelés már végrehajtatott. Ilyenkor ezen pontok adatait felhasználjuk a front mentén húzódó sűrített háromszöghálózat fejlesztésére. Ha nem áll elegendő pont rendelkezésünkre, akkor alapvonalmérés segélyével új főhálózatot létesítünk, melyhez kapcsolódik a kis háromszöghálózat. Alapvonalmérésnél választunk két, körülbelül 4 km. távolságban levő s lehetőleg a térképen is meglevő pontot, mely a levezetett alapvonal két végpontját jelzi. (III és IV.) De nem ezen két pont közötti táv lesz közvetlenül mérve, hanem egy sokkal kisebb kört (I—II) mérünk többszörösen szalaggal vagy invardrótokkal, s ezen mért alapvonalból fogjuk kapni a levezetett alapvonal (III—IV) hosszát. (1. ábra.) Követve a hadi felmérés utasítását, megemlítjük: „ ... a bázis hossza 250—400 méter. (Mérendő invardrótokkal, lécekkel, kivételesen szalaggal.) „A meghatározandó pontok faállványokból, gúlákból, vagy egyszerű rudas jelekből állanak, vagy e célra még tornyok kémények, fák választatnak ki." „Egy új főhálózatban ellenőrzésül minden 30 km távolságban új alapvonal mérendő, melynél legszélső hibahatárul 12000 méter van megengedve." „A főhálózathoz kapcsolódik a kis háromszögelés, melynek pontjait fentebbi jeleken kívül házak, keresztek, fák stb. képezik." „Fedett terepen ajánlatos a sokszögmenetek alkalmazása. Követendő ezen eljárás a kívülről hozzá nem férhető eldugott helyen levő pontok pl. ütegek, megfigyelőhelyek stb. bemérésénél." „A számítási munkálatokat azonnal végre kell hajtani. Élessége legyen összhangban a céllal. Körülményes kiegyenlítés mellőzendő." A galíciai és bukovinai frontszakaszon a német hadifelméréssel együtt dolgozva, egész hadseregekre kiterjedő egységes főhálózat létesíttetett. Ezen háromszöglánc a katonai földrajzi intézet által régente kiháromszögelt pontokra támaszkodik, s hogy a nagy hossztorzulást elkerüljük, összrendezői kezdőpontul a front közelében végig húzódó valamelyik / °ь>-а Ж