Katholikus Néplap, 1850. július-december (3. évfolyam, 1-26. szám)
1850-09-26 / 13. szám
Dicsőség Istennek a’ magosságban, és a’ KATHUS BUDAPESTEN. 13. September 20. 1850. földön békeség a’ jóakaratu embereknek. Lukács 2. r. 14. v. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, csötörtökön. Előfizethetni rá Pesten , a’ jó és olcsó könyvkiadó társulat’ ügynökénél uri utczai 450-dik számú Horváth házban; Emich Gusztáv’ könyvkereskedésében uri- és kigyó-utcza’ szegletén. Vidéken a’ cs.k postahivataloknál. Előfizetési díj öt évre Budapesten kihordással 30 kr.1 félévre 1 ft. pp.; vidékre postán borítékban félévre 1 ft. 20 kr. pp. A’ lap’ szerkesztését illető levelek egyszerűen ,,a’ Katholikus Néplap’ szerkesztőségéhez 11 czímezendők. (Pest belvárosi plébániaházban) Az anyaszentegyházon kívül nem lehet üdvözülni. Egy igen derék, igazságot szomjazó és jeles eszű ifjú, sokat és sokszor gondolkozott az istenes dolgokról, különösen pedig Jézusi anyaszentegyháról. Visszavonult a világtól és hivságaitól, mellyek a szivet olly üresen hagyják, csendes magányban elmélkedett az Isteni fenségéről, és azon lelkek boldogságáról, mellyek egészen és egyedül az Istennek élnek. Egykor szinte illy istenes gondolatokba merülvén, elaludt, mert már nem sokára éjfél jön. Álmában egy roppant hegyen termelt, megélesedtek szemei, és olly messze látott, hogy a világ minden országai mintegy elötte feküdtek. És ime, mit lát at dejt félalján egy gyémánt-sziklát pillant meg, melly nagy háromszegletü volt, világolt és csillogott. Tövéből tizenkét kristálytiszta forrás csörgedezett; el mennyei vizerek tűzzel voltak egybekeverve, és nem messze egy nagy folyóvá váltak, melly a világ minden országait keresztül hasította, ’s végre egy roppant tengerbe ömlött. Ezután számos nagy és kicsiny hajókat látott, mellyek a1 tenger felé úsztak olly irányban, a1 hogyan a1 forrásoknál mondatott, és útközben sokszor említtetett azon jámbor kormányosoktól, kiket a1 jó Isten nemzetségről nemzetségre a1 kormányra rendelt. A1 tüzes folyó jobb és bal oldalán látott nagy sivatagot, és több hajókat, mellyek nem eveztek azon irányban, a1 mint a 1 forrásnál mondva volt, mert ezeket a1 parthoz közel fekvő buja tartomány kecsegtette. Megtetszett nekik e1 vidék, találtak forrásokat, és azokat a1 tizenkét mennyei vizért módjára egy mellékfolyóban egyesítették. Némellyek a tüzes folyóból vezettek le vizet, hogy vagy egy mellékfolyót csináljanak, vagy a mellékforrásokból fakadt folyókat megerősítsék, a zavarosokat és iszaposokat pedig megtisztítsák. De a'hányszor vizet vezettek le a tüzes folyóból, mindannyiszor nehéz füstfellegek támadtak, mellyek a magasba fölszálltak, és a folyó csak iszapos maradt, ’s minél messzebb folyt, vagy ha a mellékfolyókkal egyesült, még zavarosabb és iszaposabb lett. Mert a forrásaikból fakadt viz, csak földi viz volt a nélkül, hogy mennyből tűz keveredett volna közébe. E1 mellék vagy levezetett folyók, részint vég-13