Katholikus Néplap, 1851. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1851-12-03 / 49. szám
Megjelenik e lap hetenkint egyszer , Szerdán. Előfizethetni rá Pesten, a jó és olcsó könyvkiadó társulat ügynökénél — czukorutcza 5 szám első emelet. — Vidéken a császári hir. postahivataloknál. KATHOLEK HÉPLAP. BUDAPESTEK. 49. December 3.1851. Dicsőség Istennek a magosságban, és a földön békesség a jóakaratu embereknek. Lukács 2. r. 14. v. Előfizetési díj Budapestért kihordással félévre 1 ft. pp. vidékre postán borítékban félévre 1 ft. 20 kr. p.p. A lap szerkesztését illető levelek egyszerűen ,,a Katholikus Néplap szerkesztőségéhez“ czímezendők. (Pesten a központi papnöveldében.) Advent. i. Az anyaszentegyház esztendejének kezdete, Advent első vasárnap. A mint a polgári év, szinte ugy ez is, több szakaszokra oszlik fel; s ezek : a karácson-, husvét-, s pünkösti föünnepi időszakaszok. A karácsoni föünnepi időszakaszt teszi, Advent első vasárnapi Septuagesima közti idő. Ennek köze az egész évnek pedig sarkpontja, karácson , az Isten egyszülött Fia megtestesülésének ünnepe, mellyen az élet világossága, mintegy égből jött elő. Adventtel azért kezdődik az egyházi év, hogy minden keresztény évenkint az isteni Üdvözítőnek, Krisztus Jézusnak egész történetét — születésétől kezdve a Szentlélek elküldetéséig — emlékezetben megújítsa, átélje. Az adventi hetek fölötte jelentékenyek reánk nézve, jelképezik a keresztény korszak előtti 4000 évet, melly alatt a zsidók ugy mint a pogányok egyiránt epekedtek a megváltás utáni várakozásban. Ugyanazért az adventi hetek reánk nézve szinte nem lehetnek a szórakozottságnak, még kevésbé a vigadozásnak napjai, hanem a magábaszállásnak, töredelmességnek, miközben a le nem csillapuló vágyódás fájdalmas érzetét vegyitünk illik az elérkezendő kegyelem s megváltás vigasztaló gondolatával. Az emberi nemnek 4000 évig kellett magát a Megváltó elfogadására készítenie. Be kellett ez idő alatt látnia s értenie, milly szükséges neki az Üdvözítő; s hogy ennek eljöttét annál forróbban óhajtsák, s méltó elfogadására annál sanyarúbb penitencziatartás által álljanak készen. Aminő volt ez idő alatt az egész emberiség lelki állapota, abba kell most az egyes kereszténynek, szív- s lélek szerint magát helyeznie. S ez, az Advent alatti feladatunk. Nem is lehetséges, hogy mi kényelmüleg emelgessük fel fejünket s fennhéjjazzunk tekintetünkkel, a nélkül hogy előbb azt szomorúságba s busongásba nem süllyesztettük volna; nem lehetséges, hogy mi vágyódva tekintsünk a megváltás s üdvelébe, a nélkül, hogy előbb nem esmernék s fájdalmasan ne éreznék a bűn s okozta nyomorának súlyát; nem lehetséges, hogy mi sírva iiva csengjünk a Szabaditóért, a nélkül, hogy előbb tehetetlenségünket és gyámoltalanságunkat meg ne ismertük- s értettük volnál. — Hogy illy lelket kölcsön s tartson is fel bennünk az egyház, ő is ezen van ez idő alatti intézkedéseivel. Megszüntette az egyházi vigénekeket, a sz. misében a Glóriát, a papi solosmában a Tedeumot, maga is poenitenczia szint öltött fel. Betiltotta híveinek a világi szórakozottság 49