Katholikus Néplap, 1852. július-december (5. évfolyam, 28-52. szám)

1852-08-04 / 32. szám

Dicsőség magasságban az Istennek , s a földön békeség a jó akaratú embereknek. Luk. 2, 14. 32. Budapesten, augustus 4. 1852. Megjelenik e lap hetenkint egyszer . S­z­e­r­d­á­n. Elő­fizethetni rá P­e­s­t­e­n, a jó és olcső könyvkiadó társu­lat ügynökeitél —­erűkor­­utcza 6 sz­ám, első emelet, s a szerkesztőségnél. Vidéken ács. kir postahivataloknál. Előfizetési díj Budapesten kihordással félévről ft. pp. vidékre postán borítékban félévre 1 ft. 20 kr. p.p. A lap szerkesztését illető levelek egyszerűen ,,a Katholikus Néplap szerkesztőségéhez“ czímezendők. (Pesten a központi papnöveldében.) Izlandi testvéreink!­ m. Ki egy népnek fájdalmait, s zsarnok elnyomóinak szenvedélyes dühöngéseit képzelni akarja , olvassa el Izlandnak 300 évtől lefolyó történetét. Én óhajtanám, ha egyébért nem, legalább a hitfelek egymásközti tü­relmének okáért; mert ki azokat olvassa, hacsak a két­ hit elvei nem mérséklik fel felpezsdülő vérét, le­hetetlen, hogy az utálat s gyűlölet indulatai ne kelje­nek fel keblében azok iránt, kik maguk is emberek lé­vén, emberekkel igy bánhattak, ennyi kínt s fájdalmat okozhattak. De mivel a háromszázados üldöztetésnek szomorú következményei az izlandus nép hallatlan nyomorúságában még mindig szemeink elött lebegnek: mit hitünk ellenségei a kath. egyháznak rónak fel, mintha t. i. a kath. hit elvei tunyaságra s az ezzel kar­öltve járni szokott szegénységre vezetné a népeket, meg azért is, mert az egyszer enyhült vallásos üldö­zés új erővel készül kitörni, — a körülmények hatal­ma sürgetve int, hogy rövid vonásokban átfussuk még a történteket. Bár kárhoztatjuk, de csodálkozni épen nem tu­dunk rajta, ha az izlandi nép Erzsébetnek kínzásaitól zaklattatva,­) elveszté végtére türelmét, s a zendülés közölte zsarnokai ellen kitört. Tiz esztendős harcz tá­madt most, melly alatt Izland népességének nagy része dögvész, fegyver vagy éhség által elveszett. Még nagyobb erővel tört ki a lázadás 1641-dik évben, mi­dőn O’Mial kevés nap alatt az üldözötteknek 30 eze­rét látta összegyűlni táborába. E fölkelésnek borzasztó következményei lettek. O’Mial tábora szétveretvén, a védetten katholikusok ezrenkint gyilkoltattak le, s ma­gában Dublin nevű városban 1651-ik év nyarán 17 ezer embernél több öletett meg. Minden nagyobb bir­tokos halálra ítéltetett, s jószágai lefoglaltattak, m­ig a kisebb birtokosoktól javaik kétharmada vétetett el. S egyik nemet — mondja ő — „utczaseprő leányának“ neveztetett. Ez egy tágas vas abroncs volt, melly két egyenlő s egy sarkon forgó részből állott. A fogolynak, kit vele vallatni akartak, le kellett a padolatra térde­pelni, s magát egy kis gombolyagba összehúzni. Ekkor a hóhér a fogoly vállaira térdelvén, s az abroncsot lá­bai alá dugván, a nyomorultat mindaddig szorította, mig csak kezeit s lábait hátgerinczén össze nem köt­hette. A kínzásnak ezen neme másfél óráig tartott, melly alatt a vér a kinzottnak orrából s lábujjaiból egy­­iránt bugyogott.“ Az utczaseprő leányánál kinzatásra gyakrabban használtatott a ,,R­a­c­k“ nevezetű kinesz­­köz. „Ez egy tágas tölgyfából készült, s a földtől há­rom lábnyira fölemelt négyszegű műszer volt. A fogoly az udvaron ez alá hányat fekütt. Könyökei s bokái kö­telek által a műszer végein levő két hengerhez köttet­tek , s a műszer két vége emelő rudak által mindaddig tolatott széjjel egymástól, mig csak a test az alkot­­ványnyal egyforma magasságra nem emelkedett. Ek­kor kérdések tétettek, és ha a feleletek kielégítőknek nem találtattak, a szenvedő addig nyujtatott, mig csont­jai a csuklókból ki nem jöttek.“ Oh! nem illy eszkö­zök által terjesztette el Angliában a katholika hitet sz. Ágoston, sem az izlandi pogány Celtákat nem így nyerte meg a kereszténységnek egykoron sz. Patrick. Az ő térítői eszközeik voltak : az imádság, oktatás, se­­gedelem-nyujtás és szenvedés; az Erzsébetnél: akasz- ■ tófa, bélmetsző-kés, utczaseprő leánya és a Rack.­ ­­ Erzsébet egész birodalmában néhány protestáns püs­pököt teljes hatalommal bízott meg arra, hogy min­denkinek hitbeli véleményére felügyeljenek , s tetszé­sük szerint büntethessenek. E szörnyetegek — így meg­­bizatva — határtalan hatalmat gyakorlottak a népnek mind testén, mind lelkén, mert csak gyanúból is olly pénzbeli büntetést vethettek ki, mint nekik tetszett. — Vallató eszközeik közül Lingard János kettőnek leírá­sát adja, s utána közlöm én is , hogy lássátok, miilyen eszközökkel élt Erzsébet a kath. egyház kiirtásában, s maga protestáns egyházának felállításában. „A kintatás

Next