Katholikus Néplap, 1852. július-december (5. évfolyam, 28-52. szám)
1852-10-20 / 43. szám
» Dicsőség magasságban az Istennek , s a földön békeség a jó akaratú embereknek. Luk. 2,14. Budapesten, October 20. 1852. Megjelenik e lap hetenkint egysier . Szerdán. Előfizethetni rá Pesten, a jó és olcsó könyvkiadó társulat ügynökénél — czukorukra 6 szám, földszint, s a szerkesztőségnél. Vidéken á cs. kir. postahivataloknál. Előfizetési díj Budapesten kihordással félévre 1 ft. pp. vidékre postán borítékban félévre 1 ft. 20 kr. p.p. A lap szerkesztését illető levelek egyszerűen ,,a Katholikus Néplap szerkesztőségéhez“ czímezendők. (Pesten a központi papnöveldében.) Jegyesek tanulása. A szüret elmúlt, uj korra pedig tudjuk, hogy sok kézfogó szokott történni, melly ha a lelkipásztornak annak rende-módja szerint bejelentetik, beáll a kihirdetés, ez alatt pedig a jegyesek tanulása. Ugyan mirevaló is ez? Ha szabad hasonlatosságban beszélni, úgy hát azt mondjuk, hogy ami a gazdaembernek a föld , az a házasság az anyaszentegyháznak. A szántóvelő polgártárs a földtől reményti a hasznot, azért is ássa, szántja, kapálja , egy szóval munkálja azt, mivel akarja, hogy bő aratása legyen, és megteljék bambára. Az anyaszentegyház a nyereséget, a hit munkálkodása által, a házasságoktól várja. Csakhogy ne gondolja ám senki, hogy e nyeremény olyan anyagi, és ez inkább szellemi! És ez az, amiben itt az összehasonlítás sántikál. Ama sok szentek, vértanuk, hitbajnokok, jeles királyok, jó papok, istenfélő hívek sa t.,kik eddig is nagy számmal voltak, és hiszem az Istent, ezután is lesznek, mind mind házasságokból kerültek, és kerül tendenek elő. Azért nagy becsületben is tartja a házasságot az anyaszentegyház, sőt bátran el lehet mondani, hogy nincs annak a világon nagyobb tisztelője, mint a kath. egyház, mert ő azt szentségnek vallja és tanítja, és vele szentségesen kíván bánni, akármit beszéljenek mások. Mivel pedig az anyaszentegyház is azon van, hogy az ő mennyei csűrét mennél több lelkekkel tömögethesse, azért azon híveit, kik házasságra lépni szándékoznak, mint szaporitóit az Isten igaz tisztelőinek, mialatt hirdettetnek, a vallás és erkölcsiség tudományában oktattatni, és műveltetni kívánja, hogy az evangeliomi mag, melly csak a rosz szívben teremhet dudvát és gordont, bennük és állatok jó kalászokat hajtson. Ezzel szent, hogy Mérettessék, a közjóllét követi. De az egyház kitűzött szándéka hogy sikerüljés a jegyesek igyekezetének is hozzá kell, hogy járuljon. Mert kettőn áll a vásár :adón és vevőn. Az antiszentegyház szívesen adja az ő boldogító tanítását , csak a hivek vegyék keresztényi buzgósággal. No , ők erre annál inkább ösztönöztessenek, azokat, kik hit dolgaiban járatlanok, mint képteleneket, az összkelésben hátráltatja. És ez rendén van. Kicsinység !... is képesség kell. Kontár az, a ki ollyanba vág, a nemet nem ért. A házasság pedig nagy dolog. On mert a szentség, melly vele jár, nem csekélység. Jó apa-anyának lenni se gyerekség. Azután meg egy szentséget se lehet méltón fölvenni illő készültség nélkül. Annál kevésbbé lehet a házasságit, mellyel olly terhes kötelességek vannak összenőve. Nem lehet tehát abba csak úgy habele Balázs módjára kapni. Azért tartja a közmondás is, hogy ésszel, nem szemmel kell a házassághoz fogni. Igaz is ez. Aki házasodni akar, tudnia kell már annak , mit tesz férj- vagy feleségnek lenni. A házastársaknak, mint családfőknek, igazgatni kell a házat, abban a rendet föltartani, gyermekeiket istenesen nevelni, cselédeikre gondot viselni, alattvalóikat oktatni s at. Mindezekre ész, tehetség, tudomány kívántatik. Ezeket szükséges hát előbb megszerezni, azután eljárni a mennyasszony-tánczot és vezetni a mátkát az oltárhoz. Már hogy valaki mást taníthasson, előbb magának kell tanulni, mert okosnak senki se születik a világra. Kitől kapja, honnan meríti pedig az emberiség legnagyobb része az igaz bölcseséget, ha nem az anyaszentegyháztól ? Nincs ennél igazabb professor, mivel ez még senkit se csalt meg. Minden szava szentírás, vagy sz. hagyomány. Annak tehát bátran hihetsz. De higgy is, ha akarod, hogy jól menjen dolgod, akár ezen, akár a más világon. Gondod legyen, hogy a szavak, mellyeket elődbe ad akár a templomban, akár az iskolában, akár előforduló alkalomkor, ne legyenek 43