Katholikus Néplap, 1854. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1854-10-18 / 42. szám
KATHOLIK!) Dicsőség magasságban az Istennek, s a földön békeség a jó akaratú embereknek. Luk. 2, 14. 42. szám. Megjelenik e lap hetenkint egyszer. Szerdán. Minden hónapban egy fél ív pótlékkal. Előfizethetni rá Pesten a Szent-István-társulat ügynökénél : czukorutcza 6-ik szám, földszint,s a szerkesztőségnél. Vidéken a cs. kir. postahivataloknál. Előfizetési díj Budapesten kihordással félévre 1 ft. pp. vidékre postán, borítékban félévre 1 ft. 20 kr. pp. a Pest, October 18. 1854. Nagyobb csőd-hirdetés 2 ft. kisebb 1 ft. p. dijért közöltetik. Minden további hirdetésért az előbbi árnak fele fizetendő. A lap szerkesztését illető levelek egyszerűen ,,a Katholikus Néplap szerkesztőségéhez“ czimezendők. (Pesten a központi papnöveldében.) VII. Gergely léleknagysága. Isten, egyházának mindenható oltalmazója a legnagyobb veszedelmek idejében szok olly férfiakat támasztani, kik mig egy részt vezér csillagként fénylenek; más részt, sz. lelke által lelkesítve, szentélyének hatalmas pajzsai. Világos ez leginkább az 1073 év körülményeiből, midőn Hildebrand, egy ácsnak gyermeke, emeltetett az apostoli székre. Nagysága már ifjú korában megjövendöltetett néki, midőn egykor apja gyárában, még mint jártatlan az olvasásban, fűrészporból Dávid eme jósmondatát összeilleszté: Dominabitur a mari usque ad mare (uralkodni fog a tengertől a tengerig.) Rendkívüli tudománya, de leginkább erényei őt a méltóságok legmagasb polczaira emelék, és mint a római egyház bíbornok-főesperes- és kanczellárja. Pápa uralkodása alatt az egyház kormányára legnagyobb befolyással birt, míg nem minden jámbor ember örömére, de magának legkeserűbb fájdalmára II. Sándor halála után egyhangúlag pápának választatott, I. Gergely neve alatt. Isten ezen választott embere olly hittől lelkesittetett, melly képes leendett, hegyeket helyökből mozdítani; óhaja más nem volt, mint kimondhatlan buzgalommal Krisztus urunk dicsőségét eszközleni . Üdvözítőnket olly hévvel szerette, hogy nem volt volna képes őt tőle sem jelen vagy jövő, sem szomor, üldözés és kard, szóval semmi földi de még pokoli hatalom sem — elválasztani. Lelke menyországért lángolt, Isten volt oltalma és erősége. Az egyház élére állított férfiú csak elfojtott keservvel nézhette a világ akkori vad zajgását. A sötétség fejedelmei dühödten akarák az evangélium fénylő napját elhomályosítani. Az emberek nagy sokasága tévtanok által elcsábítva, a sötétségben, és a halál árnyékában tévedezett, dühödten zajongó habok verdesék Sz. Péter szikláját. Európa elsőbb trónjain kényurak ültek, kik a Krisztus mindig szabad aráját rablánczokkal terhelni akarák; a népek nyommasztó rabiga alatt nyögtek, és csak a hatalmasabb joga volt érvényes . Az egyház szentélyébe olly emberek kirakodtak be, kik a sz. méltóságokat pénz és egyébb gonosz eszközök által érték el, és most mint éhes farkasok viselék magokat. Tudta sz. Gergely, hogy olly méltóságot díszít, melly nem elégli Israel baja megsiratását, de annak orvoslását várja.Mit sem gondolva tehát az idők részeivel, tüstént és merészen hozzá látott munkája kiviteléhez az igazi Reformatiohoz. A kényuralomnak meg kellett töretnie , hogy Krisztus arája szabadon lehelhessen, mig ellenben a hatalmasoknak megkellett Isten előtt hajlani, és a sz. Egyháznak engedelmeskedni; az Egyházból szentségének megszeplősitői ki valának hajlandók , hogy azután az Isten dicsőségében, és a halhatatlan lelkek üdvözitésében fáradó pásztorok tétessenek helyökbe. Gergely ezen szent buzgalmát az Ég örömmel nézi, sőt tetszése és áldása nyilvános jeleit is adja. Minden jámborok örvendeznek, mert a pápa buzgó törekvéseiben a szebb jövő korányának pirkadását látják, és Krisztus aráját szépségének előbbi fényében. Mindazáltal veszett dühösségben emészti magát a poklok fejedelme, hogy reménylett martaléka elragadtatott. Hiszen 43