Katholikus Néplap, 1861. július-december (14. évfolyam, 28-53. szám)

1861-10-10 / 42. szám

PEST, OCTOBER 10. 42 szám. II. FÉLÉV. 1861. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, csütörtökön. Előfizetési dij : helyben félévre 1 írt 31 kr., s egész évre 2 frt 62 kr. a. ért.; vidékre postán félévre 1 frt 66 kr., s egész évre 3 frt 32 kr. a. ért. Az előfizetési pénzek a Szent-István-Társulat ügynöki hivatalába (Lipót-utcza, 8. sz.) bérmen­­tesen, a lap szerkesztését illető levelek pedig a „Katholikus Néplap“ szerkesztőségéhez (Pest, Zöldfa-utcza, 14. sz.) intézendők. Korszerű oktatások. ív. A szent miseáldozatról. .A. szent mise az uj­ szövetség valóságos áldozata, melyben Krisztus Urunk a kenyér és bor szine alatt a pap kezei által a mindenható Istennek vérontás nélkül bemutattatik, s a keresztfán végbevitt áldoza­tának érdeme javunkra fordittatik. Mind a keresztfán végbevitt áldozatnál, mind a sz. miseáldozatnál maga Krisztus az áldozat és a föláldozó; mindkettő közti különbség csak abban áll, hogy Jézus Krisztus a ke­resztfán szenvedett és meghalt, a szent­misében pedig nem szenved és nem hal meg igazán (mert ő föltámadt és örökre él az Atyával), hanem azért vérontás nélkül mégis valósággal áldozza föl magát érettünk, és em­lékeztet egyszersmind bennünket a keresztfán szenve­dett halálára, mely a szent misében folytonosan meg­­nyittatik. A szent mise e szerint ama tiszta eledelű áldozat, melyet Melch­szedek pap jelképzett, ki a Ma­gasságbelinek Ábrahám korában kenyeret és bort ál­dozott, melyről Malakias próféta is azt jövendölé, hogy egykor minden helyen napkelettől napnyugotig be fog mutattatni. Titokteljes szentség, felséges áldozat ez, mely által Isten ő szent felsége megkegyelmez, és a bűnbánat kegyelmét adja a bűnösöknek. Nincs nyo­mor, nincs baj, nincs szükség, melyen e szent és Isten előtt oly kedves áldozat nem segíthetne. A szent mise dicsérő-áldozat Isten imádására; hála-áldozat a vett kegyelmek- s jótéteményekért; engesztelő­áldozat bűneinkért; könyörgő- áldozat új ma­lasztok megnyerésére. Egészen oly áldozat, mint mi­lyen vala a keresztfán végbevitt áldozat; mert az oltá­ron épen ugyanazon pap , ugyanazon Isten báránya, Jézus Krisztus van jelen, mint a ki a keresztfán; csak a feláldozás módjában van a különbség, minthogy Krisztus Urunknak azon végetlen érdemei, melyeket ő a keresztfán számunkra szerzett, a sz. misében ránk ruháztatnak. Ezek szerint a szent mise nem pótolja, nem szaporítja Jézus halálának érdemeit, hanem azok­ban inkább egyeseket egyenkint részesít. Mert vala­mint az orvosság, mely bizonyos nyavalyákat meggyó­gyít , még az által, hogy van, nem gyógyít, hanem élni kell vele s a betegre alkalmazni, hogy használjon, úgy a keresztáldozat is az által válik egyenkint ja­vunkra, ha érdemei a szent misében ránk alkalmaz­tatnak. Helyesen jegyzi meg azért egy jeles magyar egyházi szónok: „A kereszt az életfa, melyen Jézus áldozati véréből az isteni malaszt gyümölcsei teremnek; a szent mise az arany­kosár, melyben e gyümölcsök nekünk nyujtatnak.“ Miután Krisztus minden emberért szenvedett ha­lált , azért a sz. miseáldozat is minden emberért bemu­tatható , a földön élő hívekért és a tisztítóhelyen szen­vedő lelkekért, úgyszintén a szentek tiszteletére is. Ezen áldozat nem csak a miséző papnak hasznos, ki azt magához veszi, hanem minden keresztény hívek­nek főleg azoknak , kik azon ájtatosan jelen vannak, és kikről a miséző pap különösen megemlékezik. Maga Krisztus az, ki a szent misében érettünk könyörög és szent sebeit mennyei Atyjának bemutatja. Nem ok nél­kül állítják a szent atyák, hogy a világ már rég elve­szett volna gonoszságában, hacsak az Istennek báránya, eme szeplőtelen áldozat, az igazságos Isten haragját nem csillapítaná. Ezen áldozat az uj­ szövetségnek amaz égi szivárványa, mely mindenkor arra emlékeztet, hogy a megbántott Isten nekünk sz. Fiának végtelen érdemei miatt kegyelmet és bocsánatot adott. Salezi sz. Ferencz pedig ez áldozatot a lelki gyakorlatok napjának, a keresztény hit központjának, az ájtatosság szivének, az istenes élet lelkének, kimondhatlan s az isteni sze­retet mélységeit magában foglaló titoknak nevezi, melynek erejénél fogva az Úr valósággal egyesül ve­lünk , és legfönségesebb malasztjait s adományait ke­gyelmesen közli: íme, mily sok kegyelmet nyerhetünk a szent mise­áldozat által! Jelenj meg azért szent misére szorgal­masan , nem csak vasár- és ünnepnapokon, midőn ha­lálos bűn terhe alatt úgy is köteleztetel, hanem, ha le-42

Next