Katholikus Néplap, 1863. július-október (16. évfolyam, 27-53. szám)
1863-09-17 / 38. szám
Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztő lakása(kegyesrendűek épülete 35. sz.) Ügynöki hivatal: (Lipót utcza 8. sz.) Evang. Mester, melyik a legnagyobb parancsolat. (Máté 22, 35.) 18. Rikárd. 19. Tivadar. 20. Vas. Euszák. 21. Máté. 22. Móricz. 23. Linus pápa. 24. Gellért. Előfizetés : helyben félévre 1 frt 31 kr , egész évre 2 frt 62 kr ; vidékre félévre 1 frt 66 kr, egész évre 3 frt 32 kr e. é. T Az ős kath. egyházat a testvéri szeretet tette erőssé, tekintélyessé és hatalmassá. Mia az ős katholika egyház teljesen, még történetére nézve is ismeretlen volna előttünk, ha sem a fát, sem gyökereit nem láthatnék, s csupán csak a gyümölcs volna szemünk előtt, még ekkor is kénytelenek lennénk elismerni, miszerint e gyümölcsöt nem a föld termő, hogy természetfölötti forrásból származik. Négyezer év merült enyészetbe Üdvözítőnk születését megelőzőleg , s majdnem félannyi rejlik a múltnak méhében a megváltás nagy napjától, s mégis a történetek és események roppant csarnokában nincs kép, nincs tünemény, mely az őskatholika egyház szilárdsága, tekintélyes hatalmassága csodálatos terjedéséhez s fentartásához hasonlítana. Igen, mert az Isten kegyelme volt kezdete, az Isten szeretete indító oka, az Isten akaratja zsinórmértéke, az Isten dicsősége végczélja minden tetteinek. A II-ik században élő Irenaeus, küzdvén a valentinianok ellen, az egész világon elterjedt katholika egyház összehangzását említi. És ezen összehangzás, vagyis jobban, összetartás egyike vala az emberszív legszebb gyöngyeinek, mely az igazság és testvéri szeretet magasztos érzetéből emelkedett föl. Itt, az örök kárhozatba vezető vétkektől majdnem följajdult földön, az örök változás eme helyén, minden múlékony, az arany, az aczél, a gyémánt, mint az anyagi, úgy a szellemi világban tartós csak az, mi nem porhanyó kövön emelkedik ; csak az emberi szívben létezik a romlatlan erő, mely ivadékról szállítható át évezredeken keresztül, romlatlanul, sőt egyre fejlődve, csinosbulva. Ez a szeretet, a szép és jó iránt való szeretet. Mutasd az embernek a szépet, ő rajta fog csüngni egész indulatával, mutasd az embernek a jót, s ő imádni fogja lelke egész erejéből. Ez azon mennyei szikra az ember keblében, melynek nincs köze a czimekhez; rongyok közt is oly fölséges az, mint a liliom virágos czimerek között; s Isten a nép fiától miért tagadta volna meg a szivet ?! Azt pedig, hogy a szív ne szeressen, neki csak úgy lehetetlen megtiltani, a mint azt, hogy ne dobogjon. S bár miként messünk faragjunk is múlandó éltünk titokzatos tömbjén, a kebel e szikrája mindig előtűnik azon. Ez azon Mózes tűzoszlopaként elevenítve vezető szövetnek az élet homályos ösvényein, mely az erkölcsi nagy czél felé vezet. Aki az élethez meleg szeretetet nem érez keblében, valamint való boldogságot nem ismer, úgy semmi valóban nagyot nem vihet véghez; az embert csak is a szeretet nevelheti czélszerűen. A világ polgáraivá születtünk s gyermekeivé a nagy emberi családnak; Isten nem akarta, hogy lényei elkülönözve álljanak a világon, s a természet, e nagy sorsa minden anyagnak, egyenlően rendezi millió lények napjait; azért adá szívünknek a szeretetet az ég, hogy miként a természet minden anyagot egy nagy egészszé egyesít, úgy a szabad ember is egyesülni tanuljon , s valamint a tavasz és ősz virágainak közös éltetője a nap ragyogó sugara, úgy rokonérzet által az egész emberi nemnek öröme s bánata közös legyen. Mert bármi közel állíttassunk is végzetünk által egymáshoz, ha gondolataink egészen különböző irányt vesznek s sziveinknek közös vágyai nincsenek, valóban összetartani nem fogunk soha. A sors nem szűnik meg megkisérteni emberi viszonyainkat, s miben semmi isteni nincsen, elsodorja hatalmas karjával; s a legkeményebb s legengesztelhetlenebb harczoknak is mi volt s volna más egyedüli oka, mint a hamisság, ravaszság, tehát a testvéri szeretet hiánya. Fussa bár keresztül az emberi véges elme a történelem lapjait, viszszautasíthatlanul be kell vallania, hogy nem annyira egyes nagy pillanatok emlékei, mint inkább a testvéri szeretet édes gyermeke, a soha meg nem ingatott összefüggés az, mi a nemzeteket erőssé és egygyé alkotja; azon szeretet, mely Istent mindenek fölött, embertársát pedig mint önmagát szereti, azon erős kapocs, mely a társadalmakat a legszorosabban összefűzve tartja. Sős egyházunk isteni szerzője és alapítója Jézus mit akart mást, mint egyesilni, mint kibékíteni az embereket, mint lerontani az őket egymástól elválasztó falakat, mint feledésre bírni egymás irányában az igazán szenvedett, 38