Katholikus Néplap, 1866. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1866-10-18 / 42. szám

PEST. II. félév. 42. szám Oktober 18. 1866. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökül). Előfizetési ár: helyben félévre 1 forint 311 A pályázatok beigtatásaért túl sorig minden egyszeri Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kézirato­lkr., egész évre 2 forint 62 kr. ; vidékre fér­jfölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, hát a Sz.-István-Társulat igazgatóságához kérjük intéztetni.1 évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr.s ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik. Stuart E szerencsétlen kath. királynő fölött a protestáns angol írók pálczát törnek. Védelmére nincsen szavuk, s legfölebb talán a könyekben úszó szépség iránt szen­­velegnek némi rokonszenvet. Annál inkább találtuk helyén, hogy e lapok­ban a nemes áldozat hit életrajzával ajándékoz­zuk meg az igaznak el­fogadására mindig hajló kath. közönséget. Mária királynő szü­letett 1542. dec. 8-án, s a következő évben sept. 9-kén már meg is koro­náztatott. VIII. Henrik, ki méltán Anglia Cali­gulájának neveztetik, hogy Skóthont Anglia uralma alá hajtsa , Má­riát fia részére nőül kérte meg, s ismeretes kevély­ségében azonnal törvé­nyeket szabott a fejét már-már idegen iga alá hajtó haza elé. Az e fenyegető ál­lás , s Henriknek Skót­hon ellen viselt hóditási háborúi által független­ségökre féltékeny hon­fiak az alig hat éves Stuart Máriát a franczia udvarhoz küldék. —­I. Ferencz s utána II. Henrik ud­vara akár a fényt, akár a tudományok, művészetek ápolását tekintsük, első vala Európában. „Megtartva — írja egy jeles iró— a középkor bizonyos katona-szoká- Mária­­ sait, ez udvar félig lovagias, félig tudományos vala, a harczjátékokat a tanulással, a vadászatot a tudomány­nyal, a szellemi játékokat a testi gyakorlatokkal, az erő­s ügyesség régi s durvaj­átékait, a művészetek új s finom elheleteivel kap­­csolá össze.“ E mellett a nyelvek tanulása, a köl­tészet művelése is dívott, annyira, hogy minden fejedelemnek meg volt saját udvari költője. Mária a franczia ki­rály nővérének bölcs és szigorú felügyelete alatt a híres Medicis Katalin leányaival neveltetett. Ragyogó észtehetségei igen korán kifejlődvén, érettsége által környe­zetének csodálkozását vonta magára. Tíz éves korában meglepő önál­lósággal értekezett Skót­hon politikai viszonyai­ról. Tizenharmadik évé­ben a király előtt latin nyelven irt saját dolgo­zatát szavalta el; Ron­sard költészeti tanár cso­dálta növendékének köl­tészeti kisérleteit. A la­tin nyelven kivül az élő műveit nyelveket értette s azokon folyékonyan beszélt; kitűnően jártas volt a történelemben valamint a zené­ben is. Az anyja által vele közlött politikai titkokat már mint gyermek szigorán meg tudta őrizni. Előhaladását 42

Next