Katholikus Néplap, 1867. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1867-02-21 / 8. szám
PEST, I. félév, 8. szám, Február 21.1807 Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön. Előfizetési ár : helyben félévre 1 forint 31 A pályázatok beigtatásáért tiz sorig minden egyszer Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat kr., egész évre 2 forint 62 kr., vidékre fél- fölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, a Szent-István-Társulat igazgatóságához kérjük intézteim. évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik . Léva várának romjai. Léva Bars megyének egyik igen csinos, magyar nyelvű és szellemű s legnagyobb részt katholikus lakosokból álló városa mintegy 5500 lakossal. A város fölött a képünkön látható várromok feküsznak. E vár azon időben, midőn a török hazánk nagy részét elfoglalva tartotta volt, jelentékeny határerősségül szolgált a bányavárosok és általán a felső vidék megvédésére;— azért gyakori ostromoknak volt kitéve és sok viszontagságot állott ki. Eredete hagyomány szerint IV. Béla király idejébe esik. Miután Bars Vára elpusztult volt, ,ennek jószágai Lévai várához csatoltattak, székerősséggé lett és a főispánok által kormányoztatott. — Zsigmond király alatt a vár birtokosai (Sáray László utódai) Lévai nevet vettek föl, s alapítói lettek a hazánk történetében eléggé ismeretes Lévay-családnak. A Lévayaktól a várt 1558-ban a a Balassacsalád örökölte, mely családból Balassa Menyhért Lévayleányt bírván nőül, neje által jutott a vár birtokába. Balassa Menyhért hazafias magatartása kifogás alá esvén, a vár a hires egri Dobó Istvánnak adatott , a ki azt László testvérének hagyta.« Többször változtatott azóta urat; mostani birtokosa a herczeg Eszterházy-család, mely azt a tizenhetedik század elején a Csáky-nemzetségtől örök áron megvette.