Katholikus Néplap. 1869. január-július (25. évfolyam, 1-27. szám)
1869-04-08 / 14. szám
Róma egyházai, emlékei, intézményei, levelekben. XI. Sancta Maria Maggiore. *) (János patrícius. — A Bold. Szűz oszlopa és szobra. —• A templom belseje. — A confessio és Üdvözítőnk bölcsője. — Az oltáriszentségről nevezett kápolna. — Sz. Cajetán. — Borghese-kápolna. — Obeliszk.) Fölmentem az Esquilin-dombra, hogy megtekintsem a Bold. Szűz legszebb templomát. A templom eredete következő: János patricius és neje nem birván gyermekekkel , Istent választották nagy vagyonuk örököséül; de nem tudván, miként ajánlják azt föl Istennek legkedvezőbb módon, leborulva kérték, hogy nyilatkoztassa ki akaratát. Éjjel megjelent nekik az Istenanya, s azt mondta nekik, hogy tiszteletére emeljenek neki templomot azon a helyen, melyet hóval fognak beborítva találni. Ez augustus hóban történt, s másnap reggel az Esquilin domb hóval volt borítva. Az egész város tanúja volt e csodának, és sz. Liberius pápa, kinek ugyanazon látománya volt, a hóban kijelölte az uj templom alaptervét. Ez volt 352-ben. E fölötti gondolkozás közt érkeztem a Maria Maggiore terére. E tért gyönyörű oszlop ékesíti, mely a Bold. Szűznek bronz szobra áll. Ezen oszlop Constantin bazilikájából vétetett, melyet soká a Béke templomának tartottak. V. Pál pápa, ki az oszlopot ezen téren állíttatta fel, ezen hitre tett vonatkozást a következő szép feliratban: Impura falsi templa Quondam Numinis Jubente Maesta Sustinebam Caesare , Nunc laeta veri Perferens Matrem Dei Te Paule nullis Obtacebo saeclis. (Egykor a császár parancsából hamis istenség tisztátalan templomát bánatosan tartottam; most örvendve tartom az Isten anyját; Pál, nevedet minden századnak hirdetem.) Ignis Columna Praetulit lumen piis Deserto noctu Ut permearent invia Securi ad arces Haec reclusit igneas Monstrante ab alta sede Callem Virgine. (A tűz-oszlop éjjel veszélyes sivatagon keresztül világított az ájtatos embereknek, hogy abban biztosan haladjanak. Ez a tűz palotába vezet, hová az utat a Szűz a magasból székéről mutatja ) Az egyház homlokzata két egymás fölé állított előcsarnokkal bironiai és corinthiai oszloprenddel. A felsőbb csarnok boltozatát a havazás csodáját előtüntető szép mozaik disziti. A középen levő erkélyről a szentatya Urunk mennybevétele napján a világnak és városnak (urbi et orbi) áldást szokott osztani. Lehetetlen volna leírnom a benyomást, melyet a templom belseje reám gyakorolt. A 36 fehér márványoszlop, a körülfutó virágmozaik, a boltozaton a gazdag aranyozás az első aranynyal, mely Amerikából ennek felfedeztetése után jött, együtt az egészet kimondhatlan széppé és kedvessé teszik. A Maria Maggiore egyikéhez sem hasonlít Roma többi templomainak. Építészete a pogány Roma régi bazilikáihoz közeledik. Többször megtekintettem, s mindannyiszor csodálkozással teltem el. IX. Pius szintén jelentékenyen gazdagította ezen egyházat. Volt e templomnak már egy megbecsülhetlen kincse: a jászol, melyben Isten fia a betlehemi istállóban feküdt. Ezen becses ereklye Theodor pápasága alatt hozatott Rómába 642-ben, midőn a törökök elözönlötték Keletet; azon időben e templom a jászoltól Sancta Maria ad praesepe (Urunk bölcsőjéről nevezett templom) nevet viseli. A jászollal sz. Jeromos teste is elhozatott , s ugyanazon kápolnába tétetett: az egyház nem akarta a sz. jászoltól elválasztani azt, ki egész életében annak hit őre volt. IX. Pius a sz. jászol elfogadására confessiót építtetett, mely fényre és gazdagságra sz. Péterét is fölülmúlja. E helyen kiván Szentatyánk eltemettetni. A Bold. Szűz őrizetére akarja még hamvait is bízni. A jövő nemzedékek megható hasonlatosságot fognak e sir és a sz. jászol közt találni. E jászol tette Máriát az angyalok és emberek szeretetére méltóvá, és ez a sir, mely egy erős és szűz lélek földi maradványait zárandja magába, Isten anyjának homlokára a legszebb koronát fűzte, melyet emberi kéz neki valaha felajánlott. Imámban Mária oltalmába ajánlottam a szent aggastyánt, védje őt a viharok ellen, melyek ellene folyvást zúdulnak ! A confessiótól 11 lépcső vezet fel a főoltárhoz, melyet aranyozott bronzból készült négy angyal tart. A menyezetet négy porphyr-oszlop tartja, melyeket aranyozott pálmák öveznek, az oszlopokon pedig négy angyal egy győzelmi koronát tart. A szószéket egy 13-dik századbeli gazdag mozaik ékesíti. A nagy ívet, mely a templom előrészét a hajótól elválasztja, egy még régibb mozaik diszíti, melyet IV. Sixtus pápa készíttetett emlékére annak, hogy Nestorius tévtanítót az ephesusi zsinat kárhoztatta. A főoltár oldalain pompás kápolnák vannak. Jobbra az Oltáriszentségről nevezett kápolna, falain és kupoláján pompás festvényekkel. Egymással szemközt van V. Pius és V. Sixtus sírja. V. (szent) Pius teste zöld kő hamvvederben nyugszik, melynek szép dom b Maggiorénak, azaz nagyobbnak neveztetik a többi templomok közti rangjáról.