Katholikus Nevelés, 1921 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1921-01-01 / 1. szám
A TEREPSZEMLE is magánutakra terelendő. Mintha a kommünt megelőző materialistaszocialista gondolkozás hangjait hallanék. A katholikusok Csehországban a szocialista-szabadkőműves állam törekvéseivel szemben főleg egyesületi téren védekeznek. Még a régi prágai érsek, Huyn bíboros alapított lemondása előtt egy hitbuzgalmi ifjúsági egyesületet, melynek egy évi fennállása után kb. 1000 tagja volt, kik 102 egyesületben voltak szétszórva. Ez egyesületekben ifjak és leányok vegyest vannak. Egyik ilyen egyesületnek pl. 15 fiú- és 45 leánytagja van, amiből következtethetünk a két nem arányára. A katholikusok a fiúk és leányok együttes szervezésével követik a hatalmas „Sokolt“, melynek 300.000 tagja (felnőttek is!) vallásellenes szellemet tanusítt, és amelynek prágai nagy felvonulása alkalmával a 12.000 ifjú és leány vegyesen mutatta be tornagyakorlatait és rúgta a futballt a versenypályán. Az említett katholikus ifjúsági egyesület ezeket a vad és erkölcsrontó gyakorlatokat vallásgyakorlatokkal, kirándulásokkal, kivált zarárdoki ásókkal iparkodik pótolni. Sokkal élesebben áll szembe a „Sokol“-lal az „Orel", azaz a „Sólyom“-mal a „Sas“, melynek — főleg Morvaországban — 40 000 tagja van. Tót testvére állítólag 32.000 tagot számlál, kik közül 8000 aktív tag. Az Orel a Sokolhoz hasonlólag sportegyesület , mint amaz, tagjai között a 10—14 éves fiúkat és leányokat, a 14—17 éves ifjakat (jelöltek!) és a 17 évesnél idősebbeket külön csoportokban egyesíti. A tót Orel lapja, a „Tatransky Orel" művészi irányával elárulja a tót néplélek természetét. Ha a katholikus egyesületek sok tekintetben követik is a cseh „Sokol“-t, a koedukációs furcsaságokat ,bizonyára nem fogják utánozni. Dolguk lesz, az bizonyos, mert velük szemben a szokalista ifjakon és gyermekeken kívül még 20.000 fiú és leány, és 50.000 gyermek van szervezve a szocialista egyletekben ! Szerbiában a legújabb törvény szerint a középiskola 6-ik osztályától kezdve megszüntette a kormány a vallásoktatást, mert szerinte a felsőbb fokon a vallásos nevelés nem szükséges. Romániában nem ily veszedelmes a helyzet, mert az állam és görögkeleti egyház szoros kapcsolata ezideig lehetetlenné teszi, hogy a szabadkőműves gondolkodás a vallást a magánéletbe szorítsa. Szomszédunknál, Ausztriánál jobban fog bennünket érdekelni Németország. Volt szövetségesünknél a háború után a szociáldemokraták jutottak uralomra, ami a katholikusokat óvatosságra késztette. A weimari kompromisszumban (1919.) a pártok kimondották az alapelvet, hogy Németországban minden világnézetet szabadságban kell részesíteni,, ennek alapján a katholikusok követelik, hogy ez a szabadság a nevelésben is érvényesüljön. Ugyancsak Weimarban kimondották azt is, hogy iskolák létesítésénél és felszerelésénél a nevelésre jogosultakat, főleg a szülőket meg kell kérdezni és kívánságukat tekintetbe kell venni. Azzal azonban, hogy a német katholikusok a nevelési szabad Szokolistának egyenruhában templomba lépni tilos. A prágai 7-ik szokolista kongresszuson (1920. jún. 6.) az elnök valósággal hadat üzent az egyháznak.