Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1962 (69. évfolyam, 11-51. szám)
1962-12-23 / 50. szám
■Irtom bortmh 451 LAKZA AVE GARFIE6D KJ Amerika egyetlen katolikus Catholic Hungarians9 Sunday magyar lapja ■ i..:!a . ..v .........— ■- '"•"BssBSBBsasssssssas ^__1962 — VOL. 69. f AT, DliC. 23. — VASÁRNAP — 50. S: The only Catholic Hungarian Newspaper in the United States Egyes szám ára: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent 517 South Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio, USA. — Telefon: 799-1888 KARÁCSONY A SZERETET ÜNNEPE. És mi hosszú idő óta szeretet nélküli korban ünnepeljük életünk sorra következő karácsonyait. Ez nemcsak panasz. Bizonyosan azért éltünk át és élünk át megrendítő karácsonyi ünnepeket, amelyek forró, fájdalmas Jézustváró kiáltásokat váltanak ki belőlünk, mert a szeretet ellenségének, a gyűlöletnek a hajszoltjai vagyunk és hosszú, hontalan utunkon azt a szeretett keressük, amelyet az Isteni Kisded hozott csillagokon túli üzenetként erre a világra. AZOK A NEMZEDÉKEK, amelyek vérengző zsarnokok korában és a zsarnokság vasvesszői alatt görnyedve éltek, vagy a zsarnoki vasvessző ellen lázadva és harcolva haltak, a szeretetet keresve vándoroltak idegen földön, mindig jobban érezték, kívánták a szeretet értékét, hatalmát, mint a békésebb nyugalmasabb korokban tétovázó nemzedékek. A mi nemzedékünk elmondhatja magáról, hogy a szeretet nélküli cudar idők fiai és leányai vagyunk, de éppen, ezért elmondhatjuk azt is, hogy a szeretet értékeléséének és hatóerejének a hiányát keservesebben nemzeti dék még nem érezte, mint a miénk. A Karácsonyi esték — lassan már húsz éve — újból és újból meg a kínoznak, a szeretet után sóvárgó szomjúságot újból és újból felkeltik bennünk. Nem volt még a föld törnénetében hatalmasabb a gyűlölet uralma, amely tagadta a minden embert egyformán értékelő szeretet, a t minden ember védelméért ható szeretetet. És tagadja magát az Istent, Aki ennek a felebaráti szeretetnek a hirdetésére küldötte a hajszolt, menekült, üldözött, ki-t gúnyolt, megkínzott és végül keresztre feszített emberi életbe Fiát, hogy a szeretetnek ezt az üzenetét, az emberi szenvedések szereteiért lázadó szomjában meg- hirdesse. Soha a gyűlölet olyan szeretet elleni hata- lomra nem kapott még, mint napjainkban. 1 SOHA ANNYI EMBER NEM KIÁLTOZOTT « JAJCTV A SZÜLŐFÖLDJE UTÁN, mint a mi ka- 1 rá anyainkon. Pedig a karácsony a hazatérés ünnepe , lc£ne, amikor a szeretet szavaszen értünk és amikor t Ujjongó, hálás ívvel szeretnénk visszatérni arra a földre, amelyen születtünk, ahol a mi népünk él, hazánkba, amelynek üzenete és igénye szerint választottuk hivatásunkat, amelynek templomaiban kerestük a magunk botladozásának vagy haladásának kérdéseire a választ, ahol cselekedeteinkkel felebarátaink között igyekeztünk kialakítani egy olyan ember szeretetreméltó képét, akihez hasonlóvá lenni jószándékkal, istenfélelemmel, munkával és a mieinkhez való hűséggel törekedtünk. SOHA ANNYI CSALÁDTAG NEM ÁHÍTOZOTT ILYEN GYÖTRELEMMEL EGYMÁS UTÁN, mint a szeretetlenség mostani napjaiban. Karácsony nemcsak a szülőföld, hanem a család ünnepe is, amikor a gyermek azért tér vissza a szülői házba, hogy annak emlékeket őrző falai között mégegyszer láthassa azokat, akikhez örökké tartozik. A kommunista zsarnokságnak nincs nagyobb bűne, mint amit a családi érzés ellen követett és követ el. Többek között azzal is, hogy elüldözte a széttépett családok egyik részét, száműzte őket a szülőföldről és nem is engedi, hogy ezek visszatérjenek a családi körbe, akik csak Karácsonyra is. A gyűlölet zsarnokságával^M _ _ . —— J02S55SSBSS1 jellemzi jobban, mint hogy a legbensőbb emberi érzés a szülői, a házastársi, a gyermeki, a testvéri szeretet beteljesülésének az útjában áll és azokat, akiket gyűlöl nem engedi visszatérni családjaikhoz, évtizedek óta távoltartja őket családjaiktól, arra számítva, hogy ezzel a zsarolással előbb-utóbb a gyűlölet szolgálatára kényszeríti a száműzötteket. Éppen a bennük élő szeretet vonzásával. Ma százezer és százezer csonka család sóhajtozza és áhítozza a szeretet teljes érétkét és teljes erejét, millió és millió ember képletesen ünnepli a karácsonyt, mert szeretete nem teljesülhet be, nem láthatja személyesen azokat, akikkel egy karácsonyfa alatt lenne a helye. ÉS A SOKMILLIÓ SZÉTTÉPETT FÁJDALOM TENGERÉBEN A MAGYAR NEMZET fájdalma és sóhajtozása, áhitozása a LEGNAGYOBB. A magyar nép egészéhez viszonyítva a magyar számüzöttek a gyűlölet uralma által hazájukból száműzött magyar legnagyobb. Ma magyar nép körében a legt .oknaktépett Aalfdoknak a száma, amelyet ' or k képhtesen ünnepük a szeretet ünnepét, mert szeretteik, akik beletartoznának Karácsony ünnepének a legbelső körébe, személyesen nem lehetnek otthon. EBBŐL AZ KÖVETKEZZÉK, hogy bennünk, akiket a gyűlölet hatalmasságai nem engednek hazatárni a szülőföld szerető tájaira, akiket kitaszítva a nemzeti társadalomból nem engednek egyesülni a széttépett családdal, ebből az következzék, hogy bennünk legyen a legerősebb a megkínzott szeretet, a haza és a család iránt sóhajtozó és áhítozó vágyakozás. És ha így van, legyen elég erős bennünk a szeretet ahhoz, a vasfüggöny mögé zárt haza és a család iránti szeretet vágyódása legyen elég erős bennünk ahhoz, hogy karácsonyi egységbe kapcsoljon bennünket, száműzött magyarokat, ennek a szeretet nélküli kornak a fiait, akik után egy elzárt ország megrabolt népe áhítozik és sóhajtozik. Karácsonykor a szeretet iránti vágyódás, sóhajtozás és áhítozás tegyen eggyé minden magyar szívet. Lássuk egymásban annak a hazának a küldöttét, amelyből a gyűlölet hatalmai elüldöztek bennünket, hiszen a másik magyar is ezt a hazát siratja, keresi. Szeressük egymásban a magyar nemzet családját, amelynek egyik összetevője, része a mi családunk, amelyet ugyanúgy megcsonkítottak, mint a száműzetésben élő másik magyar családját, hiszen az is itt kint él, távol éveitől. A gyűlölet hatalmasságának öldöklő üldözésében karácsonykor legyünk eggyé a szeretetben, amelytől a gyűlölet hatalmasai tulajdonképpen félnek. Ha a szeretet bennünk erős, a gyűlölet hatalmasságai nem vehetnek erőt rajtunk. Mert tulajdonképpen ezt a szeretetet, amit egymás iránt érzünk és ezt a szeretetet, amely hazánkhoz és azokhoz kapcsol, akik a mieink, ezt a szeretetet akarja a gyűlölet zsarnoksága elemészteni. Amíg tehát az egymás iránti szeretet erős bennünk, a gyűlölet minden hatalmaskodása hiábavaló. Karácsony legyen a szeretet, a gyűlölet feletti győzelem ünnepe KARÁCSONY A GYŰLÖLET FELETTI GYŐZELEM ÜNNEPE * AZ OHIÓI KÉSŐ ŐSZUTÓ SZELÍD, OPÁLOS NAPFÉNYE CSILLOG a fenyők kékes-zöld üstöke felett és a fenyves oldalán felemelkedő friss, sárga falakon, amelyek most nőnek ki a feltépett földből. Jobbodalt ebben az opálos, arany fényben kéklő haloványsággal emelkedik a karcsú magas, keresztet emelő Szent István szobor, balra a valamikor magánháznak épült, most ideiglenes ferences zárda, amelyben az erdélyi ferences atyák találtak oly sok ideig tartó "hontalanság’’ után otthont Amerikában. YOUNGSTOWNBAN VAGYUNK, AZ ALVERNÁN, SZEMBEN ÁLLUNK AZ ÉPÜLŐ KÁPOLNA ÉS ZÁRDA EMELKEDŐ FALAIVAL. A VASÁRNAP ban közölt kép alapjai már kialakulnak. A falakon belül, amint Ipoly atya és Gábor atya mutatják, a nyers frissességgel növő falak már körülveszik a VASÁRNAP jövendő helységeit, a nagy könyvtárat (amelynek jelentős emigráns hivatása is lesz, és számos más rendeltetésű terem területét. Végül, odébb, a templom alatti csarnok tágas terét. HITÜNKNEK ERŐS VÁRA ÉPÜL YOUNGSTOWNBAN és ami a Ferencrend magyarországi, történelmi építményeit mindig jellemezte; nemzetünk lelki életének ebben a várában annak a tiszta nemzeti kultúrának is hajléka épül, amely a lelki életből származik. Erről az építkezésről mondotta a VASÁRNAP első oldalán közölt értesítés: “Youngstowban, az Alvernán, ahol a Magyarok Vasárnapja készül, a ferences atyák kápolnát és zárdát építenek. Október 23-án, Kapisztrán Szent János ünnepén indultak meg az új alvernai zárda alapmunkálatai. Az egyszerűen, de vallásos mélységgel tervezett kápolna alkalmas lesz zarándokok fogadására, búcsúk, és lelkinapok tartására.” MINDEN ÉPÍTKEZÉSNEK CÉLJA VAN. Ennek az épületnek a rendeltetése messzi fogant meg, nemcsak térbeli, hanem időbeli messzeségben. Mert ennek az épületnek a célja Erdélyben fogant meg, a sokat szenvedő székely és magyar nép kincses hazájában. És nemcsak térben hanem időben is távol, mert a Ferencrend szándéka szerinti első ilyen építkezés már 1228 táján történt. A ferencrendi cél már akkor megkezdte a kövek, téglák gyűjtését, amikor Esztergomban, és Egerben, majd 1295 után Felsősegesden épült a ferences templom és zárda. És ez a cél munkált 1441-ben, amikor Hunyadi János gyűjtötte az erdélyi ferencesek építéséhez a köveket és téglákat Csíksomlyón. Ahonnan idekerült az építő szándék, Youngstownba, Ohioba, mert a ferences építő szándék minden időkben és minden világban igyekezett a magyar nép lelki életét és az abból származó nemzeti művelődésünket szolgálni. Ugyanez a szándék vezette a ferences építést Erdélyben amikor Kájoni János ferences atya a tizenhetedik század közepén, a török dúlások végzetes és nehéz napjaiban a csíksomlyói ferences zárdában helyet épített annak a nyomdának, amelyet azért teremtett meg, hogy azon kinyomtassa, megörökítse az ősi, székely betűrovás ábécéjét és az első erdélyi katolikus énekgyűjteményt. Most ugyanez a szándék, ugyanilyen vagy talán még véresebb és végzetesebb időben, Erdélyből elűzve a szabad világban ugyanilyen céllal létesített nyomdának és az ugyanilyen céllal működő erdélyi ferencesek atyáknak épít Youngstownban, Ohioban zárdát, benne a szabadföldi magyarok sajtójának helyet. És mindezt teszi a szent országépítő király szobra mellett. ENNEK A CÉLNAK A MEGVALÓSÍTÁSÁN SOKÁIG KELLETT BUZGÓLKODNI és sok áldozatot kellett érte már eddig is hozni. Biró Lőrinc atya, Kukla Tarzicius atya, Biró Benedek atya, Kovács Athanáz atya, hogy csak azokról beszéljünk, akik már nincsenek közöttünk, amint mondották róluk Magyar- Amerikában, két oldalról égették értük gyertyáját, hogy megvalósíthassák ezt a szándékot. Az erdélyi szívós akarat, a tehetetlennel birkózó székely életerő jelentkezett bennük, amikor Trianon után, Erdélyt odavetették a telhetetlen, türelmetlen román sovinizmus vérengző és gyűlölködő irigységének és elnyomásának. Tudták, hogy sem a megcsonkított Magyarország, sem a románok által gyötört erdélyi, magyarság nem tudja úgy segíteni az erdélyi ferences intézményeket, amint az szükséges lenne. Ellenkezőleg tőlük vár segítséget az elnyomatás okozta nyomorral viaskodó erdélyi magyarság. Elsőként jöttek ki Amerikába. Szervezetten és céltudatos tervvel. Hogy egyrészt az amerikai magyarságot itt kint gondozzák, másrészt hogy segítséget küldjenek haza az erdélyi magyarság katolikus intézményeinek a védelmére. Két végén égették életük gyertyáját és lesújtottan, szomorú szívvel kell megállapítani, valóban hamar elégtek, az áldozatvállalás hamar elszólította őket megárvult körünkből. TÖBB ÉVTIZEDIG TARTOTT, hogy az erdélyi ferences atyáknak nem volt saját házuk, hiszen amíg lehetett, s amijük volt, az hazatűnt, Erdélyországba, hogy a román elnyomatás csapásai alatt se pusztuljon az erdélyi hitélet és az abból származó nemzeti kultúra. Ebbe a munkába tartozott a VASÁRNAP is, amelynek a tartalmáról és megjelenésének külsejéről mindenki azt hitte, hogy kiterjedt szerkesztőség szerkeszti és népes kiadóhivatal terjeszti. Sokszor lehetett látni azoknak a magyaroknak az arcán, akik a kopott clevelandi Lorain-avenui házba ellátogattak, a meghatott meglepetést, hogy milyen szerény, szerzetesi szegénységben is lehet szépet alkotni. Valójában azoknak a ferences atyáknak, akik ott dogoztak, otthonuk akkor sem volt még. Vendégségben, más rendházban éltek több mint egy évtizedet meghaladó időn át. SZERETNÉM, HA MINDEN MAGYAR LÁTNÁ AZ EMELKEDŐ, FRISS, NYERS, SÁRGA FALAKAT, amikor az erdélyi ferences atyák téglakérése elhangzik: “A youngstowni Alvernának hivatása, és az építéssel a ferences atyák célkitűzése az, hogy pihenőhelye legyen minden hívőnek, aki a kápolnát és annak erdős parkját felkeresi. Ilyen lelki pihenőhelyre a mai zaklatott élet rohamában nagy szükségünk van. Kérünk minden jóakaratú magyar Testvérünket egy-egy tégla önkéntes megváltásával, segítsenek minket a kápolna felépítésében és annak felszerelésében. Az ajándék kövek és téglák áldást hoznak számunkra. Szent Ferenc hirdette ezt meg, amikor a Szent Damján templomra kérte a hívek segítségét: “Aki egy téglával járul hozzá a kis templom javításához, arra szálljon egyszer az Ég jutalma — aki két téglát ad, — áldja meg az Isten kétszer, és aki hármat ad, annyi áldás bősége szálljon rá.” A youngstowni Ferences Atyák ebben a szellemben kérnek segítséget — néhány téglát — új kápolnájuk felépítésére és berendezésére. Adományunkat küldjük erre a címre: Franciscan Fathers 517 So. Belle Vista Ave. Youngstown 9, Ohio.” MA MÁR NINCS HUNYADI JÁNOS. VEZÉRLŐ NAGYURUNK, aki gyűjti és adja a köveket, építő téglákat a ferences kolostor és kápolna építéséhez. De itt vannak és építenek az erdélyi ferences atyák, akik annyira hozzánőttek a mi népünkhöz, hogy a magyar nép már nem is atyáinak hívta őket, hanem egyszerűen csak barátnak, barátainak. Ma egy kissé magunknak kell Hunyadi Jánossá lennünk, amennyire gyarlóságunk ezt engedi. Hogy azok, akik ma is két végéről égetik életük gyertyáját, a ferences atyák, barátok, időben befejezhessék munkájukat. Amely a száműzöttekért, de az odahaza sínylődő magyar és székely nép jövőjéért is épít. SZERETNÉM, HA LÁTHATNÁ MINDEN SZABADFÖLDI MAGYAR AZ ÉPÜLŐ FALAKAT. És a nyomdaépítő ferences atyára, Kájonira gondolva az új falak között, szeretném azt is megmondani, hogy az erdélyi ferences barátok eddig a kapott téglákért mindig könyvekkel, magyar sajtótermékekkel fizettek. Ma is ezt teszik. A száműzetés nehéz idejében annyi magyar könyvet senki sem adott az emigrációnak, mint az erdélyi ferences atyák. Legtöbbször nemcsak szerkesztéssel, hanem a maguk kétkezi, nyomdai munkájával is segítve, hogy megjelenhessenek az idegen nyelv tengerében a magyar könyvek. Igen a ferences atyák téglát kérnek. Amiért könyvet adtak, Erdélyben, Amerikában, régen, tegnap, és ma és holnap is. Adjunk téglát, hogy kaphassunk magyar könyvet! TÉGLÁK AMELYEKÉRT MINDIG MAGYAR KÖNYVEKET KAPTUNK Irta: ESZTERHÁS ISTVÁN. I . j WViSuiSXiZ I A krisztusi lélek és a magyar szellem szolgálatában áldásos és kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket kíván I minden előfizetőjének, olvasójának, munkatársának ■ ? hirdetőjének és barátjának a