Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1962 (69. évfolyam, 11-51. szám)
1962-12-16 / 49. szám
W--------------- »••r-ésfc oldal mm Mümm Katolikus Magyarok Vasárnapja CATHOLIC HUNGARIAN S’ SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office! 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio. , i ; . Telefoni 799-1888 Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ARAKi For two years in the U. S. $16 00 Két évre a U. S.-ben........ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ...... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ...... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ...... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ...... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ......... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából ! FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Főmunkatárs: ESZTERHÁS ISTVÁN. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk csak a gráci magyar főiskolások énekkarának " középpályai vendégszereplésére. Ausztria parányi magyar nyelvszigetén, az egykori középpályán (Mitterpullendorfon) a kis — alig négyszázas lélekszámú — plébánia hívei kettős helyi ünnepet szoktak ülni minden esztendő októberének 28-ik napján. Mégpedig a templombúcsujuk, vagyis Szent Simon és Judás Tádé apostolok és egyúttal a Szentségimádásuk napját is. Az idén e kettős helyi ünnep — szerencsés módon — egybeesett Krisztus király általános ünnepével. Ez idei középpályai hármas ünneplés külső fényét rendkívül növelte az a körülmény, hogy Kovács István középpulyai lelkiatya meghívására, a Nyers János szalézi atya ■lelkipásztori vezetése alatt álló gráci menekült magyar főiskolások 15 tagú négyszólamú vegyes énekkara a középpulyai nagymise alatt remekül begyakorolt énekszámokat adott elő. Szentmise után pedig — a többi hívekkel együtt — elénekelte nemzeti imánkat, a magyar Himnuszt, amely mély megilletődést váltott ki a jelenlevők szívéből. Az ünnepi szentbeszédet ez alkalommal Nyers atya mondotta, buzdítván a templomot zsúfolásig megtöltő híveket, hogy templomuk és hitközségük apostoli védőszentjeinek önmegtagadó lelkületével, az üdvösség meredek és keskeny ösvényét taposva hódoljanak — nemcsak, ilyenihlető ünnepi alkalommal, hanem legszürkébb, legrobotosabb hétköznapjaikon is, sőt olyankor még inkább — az állandóan közöttünk élő szentségi Krisztus-király előtt. Mellesleg arra is buzdított, hogy az idegen népek tengerében e kis magyar szigeten szépséges magyar anyanyelvünk ápolását el ne hanyagolják. Talán kimondatlanul is arra gondolt az ünnepi szónok, hogy Üdvözítő Királyunk mennyire szerette a saját zsidó népét, habár szentséges isten-emberi Szivében a föld minden népe helyet talált és mindnyájukért föláldozta magát. Ezért szabad sőt kell nekünk is fokozottabban ragaszkodnunk a saját népünkhöz és annak egyik legékesebb, legjellegzetesebb megnyilvánulásához: édes anyanyelvünkhöz. Miután az Isten Fiának titokzatos megtestesülése által bukott emberi természetünk újra megszentelődött és természetfölötti magasságba emelkedett, az anyanyelv ápolása csaknem vallásos feladatnak minősül. Magát az ünnepi nagymisét — az imádásra kitett Oltáriszentség előtt — Kovács középpulyai helyettes plébános celebrálta Nyers atya szerpapi és Félix ciszter atya alszerpapi segédletével. Ez utóbbi atya középpulyai jelenlétét az a körülmény tette különösen kedves élménnyé, hogy Félix atyának alkalma volt ezáltal megismerkednie a vasfüggöny mögött államhatóságilag teljesen föloszlatott rendje főapátjának, Endrédy Vendelnek Középpulyán élő egyik unokaöccsével, Hadarits István felsőpulyai (oberpullendorfi) segédjegyzővel. Hadarits István három évvel ezelőtt itt elhunyt édesapja több évtizeden át áldásos kántortanítói működést fejtett ki ebben a községben. Ezért emlegették a környékbeliek csak “Hadarits-fészeknek” középpályát. Hadarits segédjegyző, hitvese és jámbor özvegy édesanyja társaságában e hármas ünnepen a helyi lelkiatyát és két vendégét szíves meghívásban részesítette. A főiskolás énekkar tagjait pedig — szétosztva — a többi hívek látták vendégül. És amíg a vendéglátók épültek ,a főiskolások hívő áhítatán, ami Nyers atya buzgalmát is dicséri — addig a főiskolás fiúk és leányok alig győzték magasztalni vendéglátóik magyaros szívességét, így aztán ,mindkét részen tartósan kellemes emlékeket eredményezett e hármas ünneplés. Ezért mindkét részről megnyilvánult az óhaj, hogy bárcsak folytatása következnék e közös ünneplésnek az eljövendő esztendőkben is. (K.I.E.) FÉLMILLIÓ TAGOT VESZÍTETT AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT. Rómában a kommunista párt most tartja gyűlését. Az olasz kommunista párt vezetője Palmiro Togliatti bevezetőjében kitért Albánia és Kína viszonyára. Egy kínai lap azt jelentette, hogy beszédében Togliatti nemcsak azt állapította meg, hogy az albánok támogatják a kínai álláspontot, hanem azt is, hogy az olasz kommunista párt egyik csoportja ugyancsak a kínai felfogás mellé állt. Később a nyugati lapok ezt a híradást megcáfolták. A moszkvai lapok pedig mélyen elhallgatták az olasz kommunista párt főnökének a beszédéből Legszebb virágok Legyen az friss, vágott virág, vagy cserepes növény, melyeket saját virágházunkban termelünk, minden alkalomra üzletünkben kaphat ORBÁN FLOWERS — — 11520 BUCKEYE ROAD Virágházak: Medina, Ohioban — Telefon: RA 11500 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Mi következik Kuba után? (Folytatás az első oldalról.) NYEKRE, hogy hajlandó tárgyalni a vitás kérdésekben, a kommunizmus kétszeres tettenéréséről szeretné ily módon a figyelmet elterelni és lehetőséget szeretne teremteni újból arra, hogy olyan “jóhiszemű’’ semlegesek tölthessék be a nemzetközi fórumot, akikre számíthat és akik nem fognak tiltakozni az ellen, ha lépésről-lépésre megközelíti a Nyugatot, akik lehetővé teszik, hogy a világuralomhoz vezető utolsó döntést a semleges balekok statisztálása mellett, akár már fegyverrel is ki tudja kényszeríteni. ■ i ' . Ezért Kruscsev talán hajlandó lesz bűnbakként, miként Sztálinnál tette, akár a kínai kommunista vezetőket is feláldozni. Ez a szándéka, mármint hogy a kínaiakat tegye meg a tettenérés főbűnöseinek, rejlik amögött, a ma még leplezett, szóváltás mögött, amely közte és Peking között folyik és ez lehet az oka annak, hogy Titót olyan nagy ölelkezés fogadta Moszkvában. Titóban nem a kommunista, elhajló revizionistát üdvözölték, hanem az úgynevezett kommunista semlegest, aki természetesen még akkor is fedezi a kommunista szörnytetteket, hogyha semlegességéért fizetést kap Amerikától, Kruscsevnek ahhoz, hogy a békés koegzisztencia taktikája minél kisebb és minél későbbi ellenállással szemben vezesse a világuralomhoz, éppen igen kommunista színjátszóra van szüksége, ilyen semleges segédcsapatok magatartása adhatja meg a nemzetközi bénaságnak azt a semleges mozdulatlanságát, amely még a nyugati világ ellenállását is el tudja ernyeszteni, le tudja gyengíteni. ÉS HA EZEKET A SEMLEGES SEGÉDCSAPATOKAT vissza tudta hatásos mivoltukba állítani — következik a másik lépés, amelyet Clay tábornok a másik iránynak tart: a szovjet fegyveres tekintély visszaállítása. Amit tehát az első irányvonal megjátszása egyáltalán nem zár ki, ellenkezőleg — bevezet. 1962, XII, 5. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség III. kongresszusa. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG jelenti, hogy a III. Világkongresszus (Bad Godesberg, 1962 november 1-4.) megválasztotta az új vezetőséget. .Elnökké Dálnoki Veress Lajost (London), alelnökké Tollas Tibort (Bécs), Dr. Zsédely Miklóst (New York); főtitkárrá Dr. Mikófalvy Lajost (München); központi szervező titkárrá Babos Sándort (München); társelnökökké Légrády Lászlót (Európa), Vitéz Baánt (USA), Dr. Bozzay Tibort (Kanada), Csery Lajost (Afrika); ifjúsági társelnökké Weidlich Mariannet (München); munkás társelnökké Cserháty Lajost (Párizs); politikai fogoly társelnökké Dr. Széchenyi Györgyöt (Bad Godesberg); nemzetközi kapcsolatok társelnökévé Szeredás Jenőt (New York); szövetségi lelkészekké Ispánky Bélát, (kath.), Pátkay Róbertet (prot.) választotta meg. A szabadságharcosok III. Világkongresszusa Nyilatkozattal zárta Tanácskozásait, amely többek között ezeket mondotta: “Az 195 október 23-án kitört magyar forradalom, a magyar nép szabadságáért, nemzeti függetlenségéért és a szociális igazság megvédéséért emelt fegyvert. A Szovjetunió csapatai 1956 november 4-én meginduló harcukkal letörték ezt a forradalmat s megszállották hazánkat. A levert szabadságharc után mintegy 290.000 magyar szóródott szét az egész világra. A menekültek csakhamar egységes szervezetbe kezdtek tömörülni és megalakították a Magyar Szabadságharcos Világszövetséget. A magyar szabadságharcosokat tömörítő világszövetség kiküldöttei az I. Párizs-i, II. Brüsszel-i világkongresszusukat követően a III. Világkongresszusra gyűltek egybe Németország földjén. Olyan válságos időben jöttünk össze, amikor a nemzetközi feszültség a világbékét veszélyezteti. Mi is, akik közül sokan 1956-ban fegyverrel kezünkben harcoltunk a szabadságért és az igazságért, az igazi béke hívei vagyunk. De ki kell jelentenünk — sok keserves esztendő tapasztalata alapján, hogy béke csak emberséggel és igazsággal együtt jelent valóságos megnyugvást, az alkotás erőire épülő igazi békét. A békét csak azok biztosíthatják, akik maguk is békességet és igazságot hordanak szívükben. Élő tanúi vagyunk, hogy a kommunista béke, nem igazi béke. Meggyőződtünk arról, hgy a Moszkvából irányított “béke” a népek igazi akaratának elnyomására és a hazugságra épül. Ez kényszerített bennünket harcra 1956-ban. Mi, 1956 magyar forradalmának és szabadságharcának szabadságban élő tanúi az igazi béke bizonyságára követeljük, hogy a budapesti kormányzat addig is, amíg a magyar nép visszanyeri , teljes önrendelkezési jogát éppen a mai feszült nemzetközi helyzetben különös nyomatékkal az emberség a szabadság, az igazságosság és a béke nevében adjon lehetőséget a valóságos, demokratikus, szakértelemre és emberségre épülő önkormányzati rendszer kialakítására az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a gazdasági és szellemi élet egész vonalán, a közigazgatásban és közéletben; biztosítsa független szakszervezetek működését és a munkásság sztrájk jogát; adja vissza az egyházak teljes önkormányzati szabadságát, a hatáskörükben akadályozott egyházi személyek szabad mozgásának lehetőségét; az 1956-os szabadságharc után elítélt társaink és bebörtönzött politikai foglyaink szabadságát; az ország gazdasági életében, a tervgazdálkodásban mindent megelőzően tartsa szem előtt a lakosság érdekeit, a nemzet érdekeinek megfelelő kül- és gazdaságpolitikát követelünk. Az ifjúság minden rétegének biztosítják az önálló szervezkedési lehetőséget és a személyiség szabad kibontakozásának minden feltételét. Az iskolai oktatásban, a nevelésben és az iskolán kívüli oktatásban, a szellemi élet minden területén tartsa tisztelében a lelkiismereti szabadságot.” mindazt, amit az albánokról és a kínaiakról mondott. Az olasz kommunista párt Európában nagyságára nézve a második, mindjárt a szovjet kommunista párt után következik. A magyar szabadságharc előtt 2,200.000 tagja volt, ma azonban taglétszámát nem teszik többre, mint 1,700.000re. KÖLTÖZIK AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET KÖZPONTI IRODÁJA. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET, az amerikai magyarság országos, katolikus biztosítója ezúton is jelenti fiókjainak, tagjainak, körzeti tisztségviselőinek, hogy mivel azt a házat, amelyben eddig a központi iroda működött, lebontják, költözik. A központi iroda új címe: 2888, East 116th Street, Cleveland 20, Ohio. A LEGKÖZELEBBI EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS SZÍNHELYE BOMBAY LESZ. Rómában hivatalosan közölték, hogy a legközelebbi eucharisztikus világkongreszszust 1964 november 28 és december 6-a közt Bombayban rendezik. HEDRY ENDRE SEBÉSZPROFESSZOR MEGHALT. Dr. Hedry Endre, a budapesti orvostudományi egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója Budapesten elhunyt. Mindenhová jut belőlünk. AMERIKÁBÓL HÍVOTT MAGYAR METEORSZAKÉRTŐK A SVÉD NOBELDÍJAS PROFESSZOR. Franciaországban találtak egy meteor darabot (egy hullócsillagdarabot). Elvitték Svédországba és a solnai tudományos laboratóriumban vizsgálgatták svéd, majd amerikai szakértők, de semmire sem mentek vele. Azt akarták megállapítani, a kis meteordarabból, van-e valamiféle élet a világűrben keringő égitesteken? A nobeldijas svéd lry professzor a tavasszal Arizonában járt kutató után s ott két kiváló szakemberrel találkozott s meghívta őket Stockholmba a Riksmúzeumban őrzött meteordarab megvizsgálására. A két világhírű szakember el is jött. A kettő közül az egyik magyar. Neve dr. Nagy Bertalan. FT. KILIÁN CSABA ELŐADÁSA A FERENCES NŐVÉREK GYŰLÉSÉN. Az idén a ferences nővérek tanítónői és tanárnői Indianapolisban a Mária-kollégiumban tartottak nagygyűlést a Thanksgiving Day alkalmával. A gyűlésen 320 ferences nővér vett részt valamint 25 ferences közösség küldött megbízottakat. Ft. Kilián Csaba OFM, ki a FORDHAM EGYETEM teológiai tanára, tartott értékes előadást a gyűlésen: “AZ EGYHÁZ EGYSÉGÉNEK DOGMATIKAI ALAPJA’’ címen. Előadásában kiemelte, hogy az Egyház nem megkövesült jogi szervezet, hanem élő szervezet, Krisztus élő teste. Ezért tudja az Egyház krisztusi hivatását betölteni. Az előadást az Egyház világzsinatja és a keresztény táborok egységtörekvése tette különösen időszerűvé. A sok hozzászólás mutatta, hogy a hallgatóságot mennyire érdekelte a felvetett probléma. A nagygyűlést ünnepélyes fogadalommal, fejezték be: odaadó hűséggel és ragaszkodással viseltetnek az Egyházhoz, mint jó Anyánkhoz és a Szentatyához és buzgón imádkoznak a világzsinat eredményességéért. Az élethez való jog. Irta: Id. Dr. Boér Miklós. AZ EMBERI ALAPJOGOK KÖZÉ TARTOZIK AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG. Ugyanis az életfenntartás előfeltétele annak, hogy az ember életcélját megvalósíthassa. Az élethez való jog azonban semmiesetre sem jelenti azt, hogy az ember életének abszolút ura lenne, hogy az ember önkényesen rendelkezhetnék saját élete felett. A rendelkezési hatalom csupán az életcél megvalósítására szorítkozik, tehát rendelkezési jogát az életcél korlátozza. A valóságban nem is rendelkezési jog, hanem csupán használati jog, a vallás-erkölcsi cél keretében mozgó használati jog. Ez tehát kizárja azt a lehetőségét, hogy ezt az életet elpusztítsa. Az élethez való jog nem jelent jogot az öngyilkosságra. Nem jelenti, azt a jogot, hogy tetszés szerint kockára tehesse. Életét csupán olyan célra fordíthatja, amely összhangban van végső életcéljával és azt elősegíti. Tehát magasabb erkölcsi értékek szolgálatában kell állania, például embertársa életének megmentésére, a haza oltalmára, védelmi háborúban, vallásos és erkölcsös értékek szolgálatára. Ilyen esetekben az erkölcsös jócselekedet közben számol a halállal is. Az elmondottakból következik, hogy az ember nem ruházhatja át az életére való rendelkezést másra sem, hogy az ő életét elpusztítsa, például gyógyíthatatlan betegségében megölését, a haldokló halálának siettetésére. Nem járulhat hozzá és nem kívánhatja a halál előidézését. Nem ruházhatja át másra az élete felett való rendelkezést, mert azzal önmaga sem rendelkezik. AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG KIZÁRJA, hogy az ember másvalaki életébe beavatkozzék. Joga van az embernek a támadóval szemben védekezésre, végső szükség esetén erőszakot is alkalmazni, még akkor is, ha az talán a támadó életét veszélyezteti, tehát, ha abból halál következnék be. Ebben az esetben az erőszak alkalmazása nem a támadó megölését célozza, hanem csupán a támadás elhárítására szorítkozik. A védekező eljárásnak tulajdonképeni célja a támadás hatástalanítása. Semmiesetre sem jogos a tudatos és szándékos gyilkosság, még szánalomból, vagy könyörületességből sem, így például a gyógyíthatatlan és kínos betegségeknél, vagy a haldoklónál a halálsegély (eutanázia), mert ezekben az esetekben az ember testi-lelki egységébe való beavatkozás történik, márpedig sohasem lehet tudni, hogy nem lesz-e annak káros következménye az illető üdvözülése szempontjából. TELJESEN JOGTALAN AZ ÁLLAMI TEKINTÉLY BEAVATKOZÁSA AZ EMBERI ÉLETBE. Mégis két kivételt el lehet fogadni. Az egyik a halálbüntetés, a másik a fegyverképes polgár katonai szolgálatra való kötelezése, amikor is az életét tartozik kockára tenni és az esetleges halálnak magát kitenni. Azonban a súlyos gonosztevő élete felett sem rendelkezik az állam, hanem csupán megfosztja életjavától a bűntény büntetése fejében, mivel a gonosztevő bűnösségével önmaga játszotta el az élethez való jogát. Ugyanis a gaztett magában rejti a büntetést, aminek végrehajtásában az állam csakis az igazságszolgáltatás kivitelező szolgája. Az állam állapítja meg, hogy mely bűntények sújtandók halállal. A büntetés a bűntény nagyságától függ, vagyis attól, hogy milyen súlyos mértékben zavarja a társadalmi rendet. A halálbüntetést korok szerint különböző gaztettekre állapították meg. Ezidőszerint legfeljebb a szándékos emberölés halálbüntetését tudja a jogtudat elfogadni. Azonban sokan még ebben az esetben sem tartják emberségesnek és alkalmasnak a halálbüntetést és annak eltörlését követelik. A háborúban az élet kockáztatása és az emberölés jogos az állami közösség jogtalan megtámadása esetén való védekezés céljából. Ez tehát szintén a végső szükségben való védekezés joga. A jogos önvédelmi háború jogát senki sem vitatja. Ennek ellenére a modern pusztító fegyverekre való tekintettel az a felfogás jelentkezett, hogy a szükségszerűen előálló csapás nagyobb kárt okoz, mint amit megmenteni akarnak. Mivel azonban a zsarnokság a többi demokratikus államok minden emberi jogát, vallásos-erkölcsi értékeit, sőt szabadságát is fenyegeti és ezzel biztosan lehet, sőt kell számolni, azért az önvédelem nemcsak jogos, hanem kötelesség is. VAN AZONBAN MÁSMILYEN BEAVATKOZÁS AZ ÉLETBE. Ilyen az embernek tudományos kísérleti célokra való felhasználása, amelyek az életet veszélyeztetik, vagy biztosan halállal járnak. Arra szoktak hivatkozni, hogy ezek a kísérletek a tudomány haladását szolgálják és ennyiben a közösség, az emberiség javára szolgálnak, tehát a köz érdekében történnek. Amennyiben a tudós a maga életét kockáztatja, miután életcéljául tűzte ki a tudomány fejlesztését és azért a hivatás erkölcse vezeti, úgy lehet felfogni, hogy egy magasabb értékért áldozza fel az életét, elfogadva jócselekedete közben az esetleges halált is. Még abban az esetben is, ha a halál bekövetkezése nem feltétlenül biztos, a kérdés elbírálása felette nehéz, de minden esetben való kategorikus elutasítás túlzás lenne. Ha azonban az állam bocsájtja a kísérlet rendelkezésére az embert, akkor kétségtelenül jogtalan beavatkozás történik az ember életébe, amit nem lehet elfogadni, még akkor sem, ha közérdekre, vagy az emberiség javára hivatkoznak. Ugyanis az állam követelhet olyan cselekvést, amely az élet célját szolgálja, azonban fizikai léte felett közvetlenül sohasem rendelkezhetik. Ez esetben az állam átlépi hatáskörét. Az ember nincs kötelezve arra, hogy az állam használatára feláldozza magát, hanem ellenkezőleg a közösség feladata az ember hasznára lenni. A MI VALLÁSUNK SZEMPONTJÁBÓL FŐLEG EL KELL ÍTÉLNI a meg nem született élet megölését, ami beleütközik az élethez való jogba. Az ember testi-lelki-szellemi léte nem a születéssel kezdődik, hanem már az anyatestben. Ezért az embrió megölése ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a már megszületett gyermek megölése. Tehát a magzatelhajtás minden körülmények között jogtalan, még jó cél érdekében sem megengedett, például az anya életének megmentése érdekében. Az abortusz minden esetben gyilkosság. Ha az anya élete, a gyermek következtében veszélyben forog, akkor sem lehet végső szükségről beszélni. A meg nem született élet megölése büntetést követel, mert embertelenség. Ugyanúgy kell elbírálni, mint a gázkamrában való tömeggyilkosságot, vagy a totalitárius államokban való politikai likvidációt. f 1962 december 16." HARTMAN J. KÁROLY ÉS TÁRSA magyar temetkezési otthonát Ciife'1 Modern berendezés, figyelmes kiszolgálási Betegszállítás éjjel-nappal 11410 Buckeye Rd,, Cleveland 4, Ohio. Tel.: SW 1-8200