Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1963 (70. évfolyam, 1-29. szám)

1963-03-24 / 12. szám

2. oldal Katolikus Magyarok Vasárnapja CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY The Oldeat Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Voungstown Offices 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio Telefon: 799-1888 Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKACS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ARAK: For two years in the U. S. $16 00 Két évre a U. S.-ben ....... $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ..... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ...... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ...... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ...... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ........ $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A Szent István Ferences Komlsszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKACS GABOR O.F.M. Főmunkatárs: ESZTERHÁS ISTVÁN. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk csak az úttörőkre is néha! Gyorsan peregnek az évek, s a futó évek során alig akad olyan, mely ne emlékeztetne irodalom-, művészet- és zenetörténelmünk valamelyik nagy alakjára, vagy egy-egy nagy művészi alkotásra. Az utolsó pár év alatt is kegyelettel áldoztunk oly szellemi nagyságaink emlékének, mint Mikes, Széchenyi, Mikszáth, Babits, Kosztolányi, vagy Liszt és Erkel, Munkácsy és Székely Bertalan, ünnepeltünk oly élő nagyságot, mint Kodály, és méltattuk Madách világviszonylatban is hatalmas alkotását, Az ember tragédiáját. Az új 1963-as év sem alábbvaló az előzőeknél. Eötvös József dr. 150, Justh Zsigmond, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc 100 év előtt született, Pázmány Péter Isteni igazságra vezérlő kalauza 350, Berzsenyi első verseskötete 150 és Jókai máig is legnépszerűbb regénye. Az új földesúr épp 100 év előtt jelent meg. De ne gondoljunk mindig csak a nagyokra, irodalmunk hatalmas épületének oszlopaira, gondoljunk néha a kisebbekre is, akik csak kisebb-nagyobb téglákat hordtak e nagy épület alapzatához. Az 1963-as év három ilyen úttörője is emlékeztet bennünket, s ezek közt bizony olyan is akad, akire ma már csak a szaktudósok emlékeznek. Gondoljunk csak Ráday Gedeonra, Édes Gergelyre és Bacsányi Jánosra is. Ráday Gedeon gróf annak a Ráday Pálnak volt a fia, akinek imádságos könyvei fölé buzgó szívvel hajoltak reformátushittestvéreink elei, akinek énekeskönyvéből vett himnuszokkal dicsőítették gyülekezeteikben az Urat. És annak a Ráday Pálnak is, akinek nevéhez történelmünk egyik kimagasló okmányának megszövegezése fűződik. Mert ő fogalmazta meg Rákóczi Ferenc szabadságharcát elindító drámai hangú kiáltványt, melynek kezdő sorai így hangzanak: Recrudescunt vulnera incliti regni Hungáriáé. Gedeon a kuruc szabadságharc leverése és a szatmári béke megkötése után 1713-ban született, tehát 250 év előtt. Élete jó példája annak, mint lesznek a rebellis köznemes apák fiai aulikus főurakká. Mert Ráday Gedeon felvidéki birtokos nemesnek született, hogy később II. Józseftől bárói, II. Lipóttól pedig grófi rangot kapjon. E kitüntetések bizonyára nem irodalmi működését jutalmazták, hanem inkább a politikusnak szóltak, aki mint péceli földbirtokos Mária Terézia idejében Pest vármegyét képviselte az országgyűléseken. Korának egyik legműveltebb magyarja volt, aki Németországban végezte tanulmányait, itthon pedig péceli kastélyában az édesapja alapította és ma is fennálló könyvtárat nemcsak jelentős külföldi művekkel gyarapította, de abban a magyar szellem minden termékét is összegyűjtötte, sőt — el is olvasta. Németes műveltségének eredménye az, hogy ő tette meg a magyar verselés történetének egyik döntő lépését. Szakított a négyrima verseléssel (Zrínyi strófa), bevezette irodalmunkbba a mértékes párosrimű nyugati versformát, melyet Kazinczy róla nevezett el Ráday nemnek. De korának egyik legkiválóbb kritikai elméje is volt, aki írókhoz, költőkhöz írt magánleveleiben közölte esztétikai elveit, adta tanácsait, és fejtett ki le nem becsülhető hatást a magyar betű munkásaira. Egészséges kritikai szellemének tulajdoníthatjuk, hogy elsőnek ismerte fel Zrínyi Miklós költői nagyságát és nagy művészi értékét Gyöngyösivel szemben. Mint költő volt legkevésbé jelentős nemcsak azért, mert termése csekély, de mert fiatalabb kortársaihoz nem tudott felérni. 79 évet élt, de csak öt évvel halála előtt kezdtek művei folyóiratokban és hírlapokban megjelenni. A magyar verselés történetében játszott szerepe örökítette meg a nevét Édes Gergelynek is, aki épp 200 év előtt, 1763 januárjában született a Komárom megyei Madáron. Megérte oly szellemek, mint Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty és Petőfi felemelkedését és sikereit, hogy ő maga a népszerűség magas fokáról még életében a feledés homályába süllyedjen. A versforma, melynek mestere volt, a sorvégi- és középrimes disztichon, a leoninus. E formában írt verseit nagy könnyedséggel ontotta magából, és írásai népszerűségére jellemző, hogy több kiadást megértek egy oly korban, amikor Berzsenyi verseinek első gyűjteménye a pesti kispapok anyagi támogatásával jelenhetett csak meg. Tagadhatatlan érdemet szerzett azonban Édes Gergely Horatius lírai műveinek fordításával, melyet kétnyelvű kiadásban tett közzé. Eredeti versei közül még a szakemberek is csak A petri gulyás címűre emlékeznek, mely ősi nyolcasban páros rímeivel a magyar népdalokat idézi. Íme az első versszaka: Én vagyok a petri gulyás, (Én őrzőm e gulyát, nem más.) Petrinek nagy a határa, Gulyám azt szabadon járja,, * (Folytattss. 3 kövstiaac ttssáboá.). katolikus magyarok vasárnapja Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 East 30th Street, New York 16, N. Y. — Telefon: MUrray Hill 4-3623 EZER RÉSZTVEVŐJE VOLT A FOGADÁSNAK, AMELYet A MÁLTAI Lovagrend magyar tagozata rendezett a Katolikus Liga szponzorálása mellett, a new-yorki Americana Hotel nagytermében, az utolsó koronás magyar király legidősebb fiának, Ottó főhercegnek a tiszteletére. A nagy hóvihar ellenére rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg a fogadás iránt. Nagy számban jelentek meg a szabadságharcosok és a magyar diákok. A fogadáson az amerikai főpapság és magyar papság nagy számban vett részt, valamint a magyarság nagy számú, vezető pozícióban lévő amerikai barátja vett részt a fogadáson. Világi részről megjelent többek között Mr. Frank M. Folsom, a RADIO CORP. OF AMERICA ügyvezető alelnöke, továbbá Mrs. Mary Roebling, az ismert Roebling művek tulajdonosa, ahol ma is nagyszámú magyar dolgozik. Továbbá Lord és Lady Malcolm Douglas Hamilton, Congressman Hamilton Fish, stb. Megjelentek továbbá a JOHANNITA LOVAGREND tagjai, valamint a LAFAYETTE LOVAGREND vezetősége. Ottó főherceg a fogadás alatt főként a megjelent nagyszámú magyarnak és elsősorban a szabadságharcosoknak szentelte idejét. Hoszszasan beszélgetett a megjelent vendégekkel és adott válaszokat a hozzá intézett kérdésekre. A páratlanul jól sikerült fogadás a tervezet időn túl zárult. A fogadáson nem volt belépőjegy, kizárólag önkéntes adományokat fogadott el a Máltai Lovagrend magyar tagozata, a kiadások fedezésére. A megjelenésében akadályoztatott Msgr. Szabó János helyett Ft. Kiss Gyula, a Liga ügyvezető alelnöke üdvözölte az utolsó magyar koronás király legidősebb fiát és mutatta be a jelenlévő magyar papságot. Ottó főherceg meleg szavakkal köszönte meg, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás sem tudta visszatartani a résztvevőket. Buzdító szavakkal fordult Ft. Kiss Gyulához és a magyar papsághoz, rámutatva a Liga munkájának rendkívüli fontosságára a jelenlegi időkben, kérve őket, hogy a jövőben se riadjanak vissza az áldozatoktól, melyeket a szenvedő magyar haza érdekében kell meghozni. A rendezésért a Máltai Lovagrend magyar tagjait illeti elismerés, Jeszenszky Imre delegátussal az élen, aki csak az elmúlt napokban kapta meg a Rend nagykeresztjét, és aki 35 éve tagja a Máltai Lovagrendnek. A CBS TELEVÍZIÓ SZÁMOS INTERVIEW PROGRAMMOT KÉSZÍTETT Ottó főherceggel. Az első, rövidebb programmot március 4.-én közvetítette a CBS. A New Yorkban felvett programmokat az egész országban közvetítik, de külön és hosszabb interview-kat készítenek elő a CBS televízió állomásai Chicagóban (40 perces Programm), Dallas, Texas, Detroit Mid., Philadelphia Pa. és Washington D.C.-ben. Az érdekes politikai és személyi interview-kat az amerikai magyarság figyelmébe ajánlja a Liga. A new-yorki politikai interview főként De Gaulle és Adenauerrel volt kapcsolatos, akikhez Ottó főherceget közeli barátság fűzi. Mr. Reasoner kérdésére Ottó főherceg határozottan kijelentette a televízió hallgatósága előtt, hogy De Gaulle i semmi esetre sem Amerika ellenes. Elfoglalt álláspontjának más okai vannak, amelyeket részletesen kifejtett. AZ EURÓPAI REPÜLŐTÁRSAS UTAZÁSRA JELENTKEZÉS a Liga központi irodájában történik. A JET repülőgép július 12.-én fog indulni Münchenbe és onnan augusztus 5.-én tér vissza New Yorkba. Az útiköltség oda-vissza összesen 290 dollár lesz. Tájékoztatást a Liga központi irodája ad. (30 East 30th St. New York 16, N.Y.) A KATOLIKUS LIGA 1963. ÉVI TAGSÁGI JEGYEI ÁTVEHETŐK A MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉGEKNÉL, VAGY A LIGA KÖZPONTI IRODÁJA KÜLDI MEG AZOKAT ÍRÁSBELI KÉRÉSRE. „GONDOLJUNK...“ c. cikk folytatása (Folytatás az előző hasábról.) Legjelentősebb a harmadik úttörő, a nem nemes iparos családból származott Bacsányi János. A dunántúli Tapolcán született 200 év előtt, és bár hosszabb ideig élt mint Ráday Gedeon (82 éves korában halt meg Linzben 30 évi internáltság után), nem érhette meg eszméinek diadalát, Magyarország 1848 évi megújulását. Míg Ráday Gedeon'csaló' élete végén lépett nyilvánosságra, Bacsányi élete utolsó 30 éve alatt alig hallatott magáról. Az ő neve is egy neves kiáltványhoz fűződik, mint az idősebb Rádayé. Ő volt az, aki 1809-ben Marét tábornok kérésére átjavította annak a kiáltványnak a szövegét, melyet Napóleon intézett a magyar nemzethez. (Ennek köszönhette élethossziglani internálását, mely alatt —■ jellemző! — felvehette azt az évjáradékot, melyet a francia kormány utalt ki részére Napóleonnak tett szolgálatáért.) Marét herceggel együtt raboskodott Kufstein várában 1795/6-ban, ahová nem a Martinovics féle összeesküvésben való részesség, hanem védekezése során kifejtett nézetei miatt került. Bacsányit a francia forradalom eszméi lelkesítették, s nem a jozefinizmusban látta a megújulás útját, mint Kazinczy, akitől útja hamarosan el is vált, noha a KASSAI MUZEUM c. folyóiratot együtt alapították 1788-ban. Már a következő évben megírta ma is legismertebb versét "A franciaországi változásokra”, melyben tömören s mégis nagy kifejező erővel és költői hévvel ismétli azt a gondolatot, melynek a kor névtelen költője (Óz Pál?) a “Rajta magyar!” c. versben már kifezést adott. Elnyomottak és elnyomóka Jettek s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!’’ Sajnos, további forradalmi verseiben is csak ezt a gondolatot variálja más-más körítésben, így pl. a “Látó”-ban és "Az európai hadakozásokra” címűben is. S ebben nem ő az egyedüli, mert nagy nyelvészünk, a papköltő Révai Miklós is hasonlóan énekelt. Túlzás Bacsányit az 1790-es évek nagytehetségű vezető költőjének mondani, amint azt ma teszik, hiszen nem kisebb költő, mint Csokonai már 1788 óta maradandó értékű verseket írt. Bacsányi is csak polgári forradalmár volt, de egyben igazi hazafi is (“...Haza! szivemnek bálványa!” stb.) és Istenben bízó ember (“Ó Te, világok szent fejedelme! Te mindenek atyja!” stb. Vagy: "És még magyarok kegyes Istene!” stb.) És egyben hűséges jóbarát, amit a kufsteini vár szomszédos cellájában elhunyt Szentjóbi Szabó Lászlóhoz irt versei (Levél Sz. Sz. L.-hoz, Egy szerencsétlen ifjú sírjánál, Gyötrődés) is bizonyítanak. Amint forradalmi verseiben ugyanazon gondolatot variálja, más verseiben határozott szószerinti ismétlésbe is bocsájtkozik (Feltűnik a bi, gond stb.). Versformáiban viszont változatos: a négyrimű Zrínyi strófától a Ráday nemen át a klasszikus formákig mindent kipróbált. Rádayhoz hasonlóan éles kritikai elme is volt. De neki már korlátlanul rendelkezésére állott a Kassai Múzeum, és nem kellett az írókhoz intézett magánlevelekben kifejtenie kritikai és esztétikai nézeteit. Ő adta ki a korán elhunyt pálosrendi szerzetesnek, Ányos Pálnak a műveit 1798-ban, ő írta meg az életrajzát, s mérte fel elsőnek költői munkásságát. Bacsányi János politikai verseivel bizonyára eredményesebben szólaltatta meg az 1790-es éveknek új hangját líránkban, kufsteini elégiáiban “az óda fenségével s a himnusz áhítatával” tudta a börtönélet keserveit, gyötrelmeit, a magánosság boldogtalanságát kifejezni. De az a körülmény, hogy internáltságának 30 éve alatt fejlődése megszakadt, nemteszi valószínűvé, hogy Csokonai, Berzsenyi vagy Vörösmarty mellé tudott volna emelkedni még akkor sem, ha hazájában maradhat, és megéri eszméinek diadalát 48-ban, így Bacsányi sem tartozik irodalmunk kiemelkedő oszlopai közé, hanem ő is csak egyike az úttörőknek, de mindenesetre fontosabb, kiemelkedőbb és eredményesebb úttörő akár Ráday, akár Édes Gergely és még sokan mások. (drkk) A SZENTATYÁNAK JUTTATTÁK A NEMZETKÖZI BÉKEDÍJAT Az olasz Bolzan-alapítvány békedíját az idén egyhangúlag a Szentatyának ítélték. A bizottságnak még orosz tagja sem szavazott “nyet”-tel. Ötven olasz és külföldi újságíró nyújtotta át a békedíjat a Szentatyának, külön kihallgatáson. Erre az esetre is vonatkoznak az előző híradásunkban mondottak. A francia közmondás szerint, aki a pápába harap, belepusztul. A világ változik, de a Kereszt és az Egyház áll. A legjobb jel a reményre épp ez a világváltozás, s épp azért magyar vonalon is reménykedhetünk jó értelemben vett változásra. Bízzunk és imádkozzunk. A FATIMA “HARMADIK TITOK” Leira püspöke (melyhez Fatima tartozik) birtokában volt az a levélboríték, mely a fatimai jelenés “harmadik titkát” őrizte, s melyet nem volt szabad 1960 előtt felbontani. Egyházi lapok most annyit közöltek, hogy Leira püspöke elvitte a borítékot a Szentatyának, aki a borítékot felbontotta, az üzenetet (a harmadik titkot) elolvasta, azután újra visszatette a borítékba, melyet leragasztott. A titok tehát a világ számára továbbra is titok marad. PROTESTÁNSOK KATOLIKUS AUTÓBUSZJÁRAT ÉRDEKÉBEN A wisconsini Chiltantból jelentik, hogy az United Church of Christ évi gyűlésén állást foglaltak amellett, hogy a katolikus plébánia iskolásai használhassák az autóbuszokat épp úgy, mint az állami iskolák tanulói Moschberger lelkész hangsúlyozta beszédében: “. .. iskolások autóbuszon való szállítása egészségi és biztonsági ügy, nem pedig nevelési.” Az ilyen keresztényi cselekedet többet segít a keresztény egységügyben, mint a sok szónoklat vagy írás. Megjegyezzük, hogy Wisconsinban az elmúlt évben a bíróság még úgy döntött, hogy állami iskolák autóbuszai nem szállíthatnak katolikus iskolásokat, “mert az konstítúció ellenes”, , - 1963 március 24. Dr. Dunay Antal az új Passaic-i plébános Az Istenben megboldogult Father Gáspár halála után, hamarosan az a gondolat foglalkoztatta az amerikai magyarok lelkét, hogy ki lesz majd a nagyrabecsüléssel, tisztelettel és szeretettel körülvett, a magyar érdekekért lelkesen küzdő Passaic-i plébános méltó és igazi utóda. Bishop James McNulty, aki elismeréssel követte és megcsodálta azt a munkát, amelyet Father Gáspár János életében úgy a Passaic-i magyar plébánia, mint az amerikai magyarság érdekében kifejtett, nem hagyta sokáig aggodalomban a Passaic-i Szent István templom árván maradt híveit, valamint a plébánia betöltésével kapcsolatos lehetőségek találgatásának gondjaival foglalkozó magyarokat, mert hamarosan még március 5-én kinevezte Father Dunay Antalt a plébánia adminisztrátorává. Father Dunay az esztergomi érseki főegyházmegye papja, aki pontosan 14 évig dolgozott a Philadelphia-i majd az egyházmegye szétválasztása után az Allentown, Pa. egyházmegyékben. Mivel ez a kinevezés, az új plébános első belépését jelenti a Paterson-i egyházmegyébe, azért Bishop McNulty, Father Dunayt adminisztrátori minőségben bízta meg a plébánia vezetésével, az egyházi törvények előírásainak megfelelően. Father Dunay Antal dr., Nagykölkeden, Vas megyében, Magyarországon született 1915 február 27-én. Tanulmányait a nagykölkedi katolikus népiskolában, a kőszegi Szent Benedek rendi gimnáziumban, az esztergomi érseki egyházmegye kisszemináriumában, majd a bécsi Pazmaneum hittudományi egyetemen végezte, ahol még a pappá szentelése előtt a szent teológia doktori címét is megnyerte. 1939 július 16-án szentelte pappá Serédy Jusztinián, akkori bíboros hercegprímás megbízásából, a bécsi érsek. Budapest székesfőváros plébániáin működött, segédlelkész volt Budán a Szent Anna templomban, a Herminamezői plébánián, majd Dr. Mihalovics Zsigmond apát, pápai prelátus és az Actio Catolica igazgatójának munkatársa volt különböző beosztásokban, amíg 1947-ben Mindszenty hercegprímás kifejezett óhajára Magyarországot elhagyni kényszerült. Ausztriában a Salzburg és vidéki menekült magyarság lelkivezetője volt, az akkori salzburgi érsek személyes felkérésére, ahonnan Father Repesik Northamptoni plébános meghívására 1949-ben a U.S.A.-ba érkezett és Northampton, Pa.-ban a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett plébánián működött, a szintén magyar származású Father Joseph May plébános és püspöki tanácsos irányítása mellett. Csakis az Isten különös kegyelmének tudható és,a gondviselésnek tulajdonítható, hogy Father Dunny, McNulty püspök úr kívánságainak megfelelő személy, aki mindezideig még egyetlenegy amerikai egyházmegye kötelékébe sem tartozott és ennélfogva azonnal megnyerte a kinevező püspök tetszését. Gondoljuk, hogy nagy és boldog örömmel veszik tudomásul a Passaic-i Szent István plébánia hívei az új plébános kinevezését, akiben egy olyan lelkipásztort kapnak, akinek egyetlen ambíciója csak az volt, hogy mindenkor buzgó és fedhetetlen életű pap lehessen. Father Dunay szerénységéről és kedvességéről, figyelmességéről és igazi papi lelkű idéről tanúskodnak nemcsak barátai, hanem elsősorban is a Northampton-i hívek, akik amikor ezt a hírt meghallják, nemcsak sírni, de zokogni fognak, mert tudomásul kell venniök, hogy Father Dunny Passaic-ra költözik, akinek a gyóntatószéke előtt százával álltak minden szombat délutánokon a bűnbocsánatot keresők. Gratulálunk a Passaic-i híveknek és kérjük őket, hogy mindenkor legyenek hálásak McNulty püspöknek, aki jó pásztort adott nekik. Parasztszármazású, gyári munkás, éjjeliőr -- de a párt szempontjából nem volt megbízható Nyergesi János, a jeles parasztszármazású festőművész, 1945 óta most állíthatta ki először alkotásait Budapesten, főként akvarelleket és tusfestményeket. Nyergesit a kommunista korszakban teljesen mellőzték, gyári munkásként, majd éjjeliőrként dolgozott. Csak egy éve szentelheti a ma már közel hetvenéves festő idejét művészetének. Életének legnagyobb részét Nyergesújfalun töltötte, gyermekkorában Kernstok Károly állványhordozója, ecsettisztogatója volt, s 1919-ben a Kernstok vezette nyergesújfalui művésztelepen tanult, majd Derkovits Gyulával és Szőnyi Istvánnal együtt látogatta az Epreskert szabadiskoláját. Móricz Zsigmond, Ady Endre, Lyka Károly, Bajor Gizi tartoztak pártfogói és méltányolói közé. Párizsi tanulmányútát Heltai Jenő tette lehetővé, ahol Utrillo baráti köréhez tartozott. Nyergesi tájképei, emberfejei, életképei a magyar falu sajátos atmoszférájának mesteri kifejezői. Az alkotó művész elrabolt alkotó éveit a párt bizonyára a maga nyereségeként könyveli el. Ezzel elárulva valódi természetét . . . A volt magyar királyi Kúria döntése A legfelsőbb volt magyar bíróság a Kúria épülete a forradalom után Nemzeti Galéria lett, hol képkiállításokat rendeztet a párt. Egyik reggel kartonra festett nagy táblát találtak a főbejáraton, ezzel a felírással: “Az igazságszolgáltatás szünetel a képmutatás folyik”. Azóta éjjel is rendőr áll az épület előtt. PÁDUAI SZENT ANTAL JUBILEUMA. Az idén van hétszázadik esztendeje annak, hogy Páduai Szent Antal tetemeit átszállították Padua városába, a szent tiszteletére emelt ritka szép bazilikába. A jubileumi ünnepségek ápr. 8-án kezdődnek, ami kor a világ minden részéből mennek zarándokok Páduába. A Szentatya a jubileum alkalmából a konventuális ferencesek generálisának (az ő kezükben van Szent Antal bazilikája) külön levelet küldött, amelyben mint követendő példaképet állította Páduai Szent Antalt, a nagy népapostolt a ferencesek elé. A KELETNÉMETORSZÁGI GYEREKEK ELLENÁLLANAK A KOMMUNIZMUSNAK Schröder eichstadti püspök említette, hogy a többségében protestáns Kelet-Németországban a gyermekeknek legalább 60 százaléka hősiesen tart ki egyháza mellett, s jár templomba, pedig ezeket a tanítók, sőt sokszor hitüket vesztett társaik is csúfolják és minden,után-módon zaklatják, hogy vallásos életüktől eltérítsék őket.-