Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)

1966-08-28 / 33. szám

1966. augusztus 26. VALAMENNYIÜNK ÖRÖME ÉS BÜSZKESÉGE Benőfy László, a st. louisi Washington egyetemen a ter­­mészettudományokból a Mas­ter Degree-t szerzett, egyben a doktorátushoz szükséges fel­vételi vizsgát oly sikerrel tette le, hogy a nevelésügyi minisz­térium kétéves ösztöndíjjal jutalmazta s minden idejét ta­nulmányai folytatására és dok­tori értekezésének elkészítésé­re fordíthatja. Bencfy László 1957. január­jában mint 14 éves gyermek érkezett édesanyával és test­véreivel D.P. atyjához a USA- ba. Édesapja 1951 júliusa és 1955 decembere között Salz­burgban karitász titkár volt, Benőfy László egyébként "magna cum laude" graduált Los Angelesben, a Loyolán 1964­-ben és Plus X. high schoolban Downyban 1960- ban. A sok jutalom között az achievement award-ot is meg­kapta, 268 társa között volt első. A háborús szellem folytatódik a futballpályán,­ írja az egyik szellemes nyu­gati újságíró. Néhány példát fel is sorol a futballvilágbaj­nokság alkalmából. A BILD­­ZEITUNG az oroszokat csak "ivánoknak" nevezte szöveg­ben és címben is. A szovjet taccsbíró gyűlöli a németeket, lásd a vitás gól megítélését. A "TIMES" azt írta, hogy a né­metek "Sztálingrád szellemé­ben küzdöttek , noha a já­tékosok átlagban 1942 körül születtek. A KÖLNER STADTANZEIGER szerint a délamerikaiak bohócok. Az an­gol edző szerint "állatok". A futball-világszövetség, amely sport-UNO-nak szereti magát feltüntetni, mint UNO valóban elveszítette a játékot"? 298.00 S egy csoportos utazás Európába mely szeptember 14-én indul és október 5-én tér vissza. Későbbi visszajövet lehet­séges. CONTINENTAL TRAVEL SERVICE Phone 961-5577 A müncheni fellebbviteli bíróság megállapította ítéletében hogy Augstein szerkesztőnek, aki a SPIEGEL című német hetilap szerkesztője és aki a kereszténydemokraták jelenlegi vezetőjét, a volt nyugatnémet honvédelmi minisztert, Franz Joseph Strausst azzal vádolta meg, hogy korrupt, vissza kell vonni ezt az állítását. Strauss, mint honvédelmi miniszter an­nak idején házkutatást kért a Spiegel ellen, mert az katonai titoknak számító anyagot kö­zölt egyik jelentésében. Az erről folyó vitából származott ellentét bírói tárgyalásának részköltségét is Augsteinnek kell fizetnie. Ezenkívül Strauss­­nak 25.000 márkát fizet a Spie­gel fájdalomdíjként. wmm KATOLIKUS MAGYLOK vasárnapja . A LEGFELSŐ SZOVJET újból megválasztotta a Szov­jetunió elnökének Nikoláj Pod­­gornyt és miniszterelnökének Koszigint. A választások előtt úgy hitték, hogy Brezsnyev megszerzi a teljes egyedural­mat Koszigin kibuktatásával. • Ki gyárt személygépkocsikat • és ki gyárt teherautókat? A kommunista diktatúra sokféleképpen harcol a fiatalokért. Ne okozzunk félreértést, nem más államok fiataljaiért, hanem a saját világában felnőtt ifjúságért. A fiatalok a szabad világ felé tekintenek vágyódva. Sok minden más után azért is, mert itt emberibb, modernebb életet látnak. A párt, amely nap-nap után tapasztalja ezt, rémülten látja, hogy hol szenved vereséget a teremtés természetbe írott alaptörvényei szerint és mindent elkövet, hogy a fiatalokat, akik a kommunista rendszerben nőttek fel, agitációval megnyerje magának. Közben olyan bo­londságokat követ el, mint a nem túlságos nagy ésszel szer­kesztett Ifjú Kommunistában olvashatók sorozatosan. Többek között és legutóbb az Ifjú Kommunista beismerte, hogy az amerikai gépkocsik szebbek . . . Azonban, tette hozzá. Lássuk, mi az az “azonban”:* “Értelmetlen dolog lenne azt mondani a fiataloknak, ne vágyódjanak a Mustang­ok és Jaguár­ok után. Az amerikai személygépkocsik szebbek és jobbak a szovjet, a cseh, a lengyel autóknál,­­ ezen nincs mit vitatni. Gyorsabbak, könnyebbek. Az sem vitás egy percig sem, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több gépkocsit gyártanak, mint a Szovjetunióban. Vegyük szemügyre egy kicsit a statisztikákat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének statisztikai évkönyve szerint (An­­nuaire Statistique 1964) a Szovjetunió 1948-ban 20 ezer 200 darab, 1963-ban 173 ezer darab személyautót, az USA 1948-ban 3 millió 909 ezer 300 darab, 1963-ban pedig 7 millió 637 ezer 700 darab személyautót gyártott. Egészítsük ki még az ada­tokat az Egyesült Királyságra (Anglia és társországai) vonat­kozó táblázatokkal: 1948-ban 173 ezer 300 darab, 1965-ban 403 ezer 800 darab teherautót gyártottak, a Szovjetunió tehergép­­kocsi gyártása már 1948-ban nagyobb volt, mint Angliáé. 176 ezer 900 darabot gyártottak a szovjet munkások és mérnökök, előnyüket 1963-ban is megtartották 414 ezer darabot gyár­tottak. Maradjunk egy kicsit ezeknél az adatoknál. Nemcsak a több és jobb amerikai gépkocsi gyártását bizonyítják, de azt is hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a katonai erő fejlődésében olyan számottevő tehergépkocsigyártásban a Szovjetunió már 1948-ban maga mögött hagyta az Egyesült Királyságot, abszolút számokban kifejezve is. ( Miért jobbak az amerikai gépkocsik?") Azonban — és ezt minden gyerkőc tudja — kinek gyártják a teherautókat a kommunista diktatúra világában? Akié az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, és a katonai erő. Mindez pedig az államé, az állam pedig a párté. Tehát a gépkocsi­­gyártással nem az ember, az egyéni ember igényeit szolgálják ki, hanem az államét. Az Ifjú Kommunista ezt nem tudja ellep­lezni. Ez az igazság: a diktatúra elsősorban az államnak épít, termel, létesít — mert az állam a diktatúráé és mert az állam védi a diktatúra életét. A magyar ifjúsággal, a magyar emberrel szemben is. Ezért fontosabb a teherautó, mint a személyautó . . . IKKA Vámmentes csomagok, GYÓGYSZER, PÉNZ, VIRÁG küldése Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába, stb. UTAZÁS óhazai látogatások. Rokonok kihozatala. Hajó és repülőjegyek. Útlevelek. Vízumok. BIZTOSÍTÁS. FORDÍTÁS. TOLMÁCSOLÁS. HITELESÍTÉS. Ocean Travel és Relief Agency 1071 Bathurst St. (a Dupontnál) Toronto 4. Ont., Canada. Telefon* 534-1347 és 534-2874 KURI BÉLA (DRKFI: Irodalmunk és a Délvidék A SZABADSÁGHARCUNK KÖRÜLI ÉVEKBEN három oly írónk is született kiknek munkássága a Délvidékkel áll kapcsolatban, bár egykük sem ennek az országrésznek a szü­lötte. A 91 évet élt B­argalits Ede Horvátország fővárosában, Zágrábban látta meg napvilágot 1849-ben. Bécsben, Párisban tanult, Pesten lett filozófiai doktor. Kapcsolata a Délvidékkel 1885-ben kezdődött, mikor a bajai tanárt a zombori állami fő­gimnázium igazgatójává nevezik ki. Ez a kapcsolat haláláig (1940) megmaradt, mrt állandó lakóhelyét akkor sem változ­tatta meg, amikor 181-ben a budapesti egyetemre a szerbo­­horvát nyelv és irodaom tanárává nevezik ki. Margalits Ede nem volt szépíró, nevét még csak nem is irodalomtörténeti ta­nulmányokkal tette ismertté otthon és a külföldön, hanem 11 nyelvre kiterjedő közmondás gyűjteményeivel. Ezek: “Bácskai közmondások és szólásmódok” (1887), “Florilegium prover­­biorum universae lainitatis etc.” (1877), mely Rotterdami Erasmus 4000 latin közmondásból álló gyűjteményével szem­ben 13,458-at tartalmaz. Húszezerre megy a magyar közmon­dások és közmondásserű szólások száma 1896-ban megjelent hasonló című könyvében, míg “Isten a világ közmondásaiban” címet viselő két kötet­ (1910) hét nyelv istenes közmondásait tartalmazza. Ez a működése tudományos munkásság volt, de fordításaival belekapcsolódott a Délvidék szépirodalmi életébe is. A délszláv költészet magyar tolmácsolásának az egri szerb pápa magyar költővé ktt fia, Vitkovics Mihály volt az úttörője, azután Székács József, a bányai evangélikus egyházkerület ké­sőbbi püspöke folytatta a munkát. Ő a karlócai Nikolity csa­ládnál nevelősködve tanult meg szerbül annyira, hogy 1836-ban “Szerb népdalok és dísregék” címen egy kötetre való műfor­dítást is kiadhatott. Hozzájuk csatlakozott Margalits Ede, majd Dömötör Pál (1. alább) fordítói tevékenysége. Margalits Ede a 14. és 15. századból való Márk királyfival (Kraljevity Marko­­val) foglalkozó délszláv balladák, valamint Mazsuranity Iván horvát költő “Csengity-Szmail aga halála” című eposzának fordításával járult hozzá a szerb-horvát irodalomnak a magyar közönséggel való megismertetéséhez. Margalits természetesen nem volt költő, tehát fordítási működését sem szabad a­zzal a mértékkel mérni, mint századunk nagy költő-fordítóiét. Hűen akarta tolmácsolni a délszláv költészet remekeit, de — sajnos — e tolmácsoláshoz hiányzott nála az igazi költői ihlet és, nyelv. EREDETI KÖLTŐI MUNKÁSSÁGÁN KÍVÜL MINT A DÉLSZLÁV KÖLTÉSZET MAGYAR MEGSZÓLALTA­­TÓJÁT tartjuk számon Dömötör Pált (1844-1920) is, a­ki Baján született, de mint biró Zomborban működött, s ott is halt meg. Talán az első a bácskai tájakon, akitől a költői tehetséget nem lehet eltagadni. A születési év is mutatja azonban, h­ogy oly korban élt, amelyben Vajda János-i talentumra volt szükség, hogy a Petőfi-Arany epigonizmus szorítójából valaki­’kitörhes­­sen. Dömötör Pál azonban nem volt Vajda János, még Re­viczky Gyula sem, s így nem csoda, hogy a századvég epigon lírájának lett ő is, a művelője. Csendes melankóliával, dalolt, de nagyobb őszintességge, mint sokan mások, akiknek nevét szárnyra kapta a hírre, megörökítették az irodalomtörténészek, s Dömötör irodalmárainktól több megértést érdemelt volna, mint­­ amennyiben része volt. Sokan csak a hazafias­­ünnepségek, szoborleleplezések szokványos ódaköltőjét látták­­benne, pedig nem e­z oly hangja, csak elvárták tőle az efféle köl­tészetet is, mint megyéje irodalmi társaságának oszlopos tag­jától. Fordítási tevékenységében a délszláv népköltészet, az­után a Toldi-fordító Ziraj Jovan Jovánovity és, az akkor már Zomborban élő Lázá­r Kosztity költői munkássága ragadta meg. Abban pedig, hogy az ügyvéd Kosztity szerb költeményeit a magyar vezető járásbíró fordította a maga anyanyelvére, többet kell látnunk, mint egy költői tehetséggel is megáldott jogász kortárs baráti gesztusát. A nemzetisé­gi ellentétek elsimí­tásához, a kölcsönös megértéshez vezető egyik könnyen járható utat is meg kell látnunk ebben, melyet a bácskai születésű Dö­mötör Pál hathatósabban mutathatott meg másoknál a több népi és nyelvű Délvidéknek. Meg kell említenünk, hogy Dö­mötör Pál írta meg költő földijének, Tótta Kálmánnak életrajzát, melyet Gyulai Pál adat ki az Olcsó Könyvtárban, s hogy helyi és fővárosi időszaki lajokban kritikák, is jelentek meg tőle. A HÁROM KÖZÜL A LEGNAGYOBB TEHETSÉG GOZSDU ELEK (1889-1919) volt. Aki a Fehér vármegyei Ercsiben született Gosdut Féja Géza "Nagy vállalkozások kora” (1943) című könyve, vagy akár a MTA irodalomtudo­mányi intézetében működő tudományos munkatárs. Diószegi András még nyomdafeték szaga, egészen új Gozsdu tanul­mánya (1965) alapján ismeri, joggal kérdezheti, mi köze ennek a kiváló elbeszélőnknél a délvidéki irodalomhoz. Hiszen Féja szerint Gozsdu utolsó műve, mely után elhallgatott, a “Tan­talus” c. novelláskönyvt, s ez még a Délvidékre költözése előtt Budapesten írt elbeszéléseinek gyűjteménye. Diószegit ol­vasva pedig szintén arra a meggyőződésre kell jönnünk, hogy Gozsdunak csak kevés köze lehetett ehhez az országrészhez, hiszen csak két évet töltött 1885-től 87-ig Fehértemplom (most Béla Crkva) városában kir. alügyészként. Mindkét irodalom­­történész pontatlan. Féja nemcsak Gozsdunak a "Tantalus” utáni hallgatásában, de még születési évében is téved, melyet 1855-re tesz. Diószegit szintén helyre kell igazítanunk, mert azt állítja, hogy írónk 1892-ben Temesvárott vállal hivatalt, ahon­nan el sem mozdul többé. Ezzel szemben az igazság az, hogy Gozsdu Elek 1897-től vagy nyolc éven át a zombori kir. tör­vényszék elnöke volt, s onnan került vissza ismét Temesvárra a kir. itélő­tábla mellé főügyésznek. (E sorok írója még az 1904/5-ös tanévben Gozsdu tiz évvel később hősi halált halt fiának osztálytársa volt a gimnázium első osztályában.) Gozsdu Elek délvidéki működése tehát két részletben mintegy tíz évig tartott. És Gozsdu e tíz év alatt nem hallgatott. Fehértemplom­ tartózkodásának emlékét jó néhány novellája őrzi. Viszont Zomborban írja meg a renaissance olasz képzőművészéről, Leo­nardo da Vinci tanítómesteréről Andrea del Verrocchioról szóló drámáját, “A félisten”-t, mely csak 1908-ban került bemu­tatóra a Nemzeti Színházban. A látszólag csak hivatali mun­kában, társas életben (felesége nagyvilági hölgy) és kultúr­­tevékenységben (a SZABAD LÍCEUM EGYESÜLET moz­gató lelke) elmerülő élete mögött azonban ott van a hivatott írót nyugton nem hagyó belső ösztönzés, melynek eredménye még egy csokorra való Zomborban írt novella is (Gritti, Cze­­czil, Országúton, Mea culpa stb.). “Nemes rozsda” összefoglaló­­m alatt majd csak 1955-ben adja ki egy posthumus Gozsdu kötetben a Tantalus”-ba bele nem került, mert akkor még m meg sem irt novellákat Miklóssy János. Gozsdu nem volt termékeny író; évi termése — ha egyál­talán irt — néhány novella. Pályája elején két francia hatást éreztető regényt is írt, századunk elején pedig két drámát. El­beszélő műveiben a lélektani irány kialakítói közé tartozik irodalmunkban, mint barátja Justh Zsigmond, Ambrus Zoltán és Herczeg Ferenc is. Erre őt, akárcsak társait világirodalmi példák ösztönözték, de míg másokra a francia példa hatott első­sorban, Gozsdu elbeszélő műveinek, pontosabban novelláinak lélektanisága orosz befolyás. (Erre utal a "magyar Turgenyev” elnevezés is, mellyel egyes bírálói illették.) De az analitikus módszer egyben a magyar elbeszélő prózának realisztikus irányú fejlődését is determinálta. Ezért tartozik Gozsdu a magyar rea­lizmus úttörői közé is. A karrier­ éhes alakokon kívül a nyo­morgó kisember ábrázolása nála szinte megszokottá lett, talán hogy felhívja a figyelmet a millenium körüli évek talmi ragyo­gása mögött meghúzódó súlyos megoldandó társadalmi problé­mákra is. És tényleg nem elégszik meg írásaiban csak a rea­­lisztikus rajzzal, minden novellája egyben valamilyen szociális kérdésre is feleletet akar adni. A "Tantalus" novellái egy ter­mészettudományos filozófiát valló, antifeudális gondolkozású és társadalmi kritikát is gyakorló írót mutatnak, aki mint új­ságíró Tisza Kálmán politikájának is ellenfele. Mintha azonban Gozsdu politikai álláspontjában bizonytalanság, filozófiájában pedig törés állana be: az ellenzéki újságíró Tisza igazságügy­miniszterétől 1885-ben kir. alügyészi állást fogad el a délvidéki Fehértemplomban, hogy két év múlva viszont ugyanott füg­getlenségi programmal képviselőjelöltséget vállaljon. Bukása után két évvel — még mindig Tisza Kálmán a miniszterelnök — az igazságügyi szolgálatba ismét visszaveszik, aminek bizo­nyára ára is volt, hogy azután Karánsebesen, Temesvárott, Zomborban (mint t.széki elnök), majd ismét Temesvárott (min­t kir. főügyész) legyen a magyar bírói ill. ügyészi karnak jogi tudásban is kiemelkedő tagja. Megérthető így az a rezignáltság és lefékeződés, szinte válság, melyet a századforduló Gozsdu­­jában felfedezhetünk, amit posthumus kötetének novellái is iga­zolnak. Nem tudjuk, Mikszáth "Tót atyafiak” c. kötetének hatása alatt, avagy a Délvidék szerb lakossága iránt érzett szimpátiája folytán (ezeiben délszláv vér is folyt) van-e több novellájának szerb­ főhőse. A honi délszlávok kultúrája iránt is érdeklődést mutatott, amit tanúsít az, hogy a múlt század vaj­dasági szerb festőművészeire ő hívta fel a közfigyelmet. Ez nagy képzőművészeti műveltsége folytán nem is meglepő. Gozsdu irodalmi hagyatékához számítják egy temesvári hölggyel folytatott levelezését is. De ez a levelezés kiadatlan, sőt lap­pang, anyagát senki sem ismerheti, így e levelezéshez fűzött következtetéseket egyszerű kitalálásoknak kell minősíteni, amiknek komoly irodalomtörténeti munkákban helyük nincs. Miért tartozik Gozsdu Justh Zsigmonddal, Iványi Ödönnel, Petelei Istvánnal és másokkal együtt alig olvasott elbeszélőink közé? Eltekintve attól, hogy művei könyvárusi forgalomban nem kaphatók, úgy hisszük azért is, mert Mikszáthnak volt a kortársa. Filozofikus és analitikus írásmódja, témáinak komoly­sága, súlyos mondanivalóihoz igazodó nyelve nem versenyez­hetett Mikszáthnak közönségsikerre inkább számottartó anek­­dotikus anyagú, súlyosabb lelki problémákat mellőző műveivel, adomázó elbeszélő módjával. Hiszen a magyarság s így az ol­vasóközönség is nagy általánosságban nem filozofálgató termé­szetű, amit egyébként az Akadémia folyóiratának kritikusa is hangsúlyozott a “Tantalus"-ról írt bírálatában. MÉG HÁROM DÉLVIDÉKI SZÁRMAZÁSÚ ÍRÓRÓL kívánunk most megemlékezni röviden. Ezek mindannyian a kiegyezés évtizede előtt születtek, s a maguk idejében jól ismert volt nevük a magyar olvasók előtt. A Torontál megyei Ma­­gyarpádon született 1853-ban Kenedi Géza, aki mindenekelőtt mint publicista tette nevét ismertté az országban. (1910-ben képviselő is lett.) Kiváló jogtudományi író is volt, a Magyar Jogászegyletnek is elnöke, szépirodalmi művei pedig a Petőfi Társaság tagságát hozták meg neki.­­ A Bácskában (Szabad­kán) született 1855-ben Milkó Izidor (Baedeker), aki újságírói működését ugyan Budapesten kezdette meg, de 1892-ben már Szabadkán volt lapszerkesztő, s haláláig (1940) ott is működött, írói munkásságának jelentős része az önálló délvidéki irodalom szerves részét alkotja, s így úgy hisszük, hogy azzal ott kell érdemének megfelelően foglalkozni. — Zentán látta meg a napvilágot 1860-ban Scossa Dezső, aki a tanügyi pályán mű­ködött, de mint szépíró is nevet szerzett magának. Olyan Dél­vidékről származó író volt, aki— mint a "Délvidék: történetek" c. elbeszélés kötete mutatja, szívesen vette témáit is Tisza menti szülőföldjének életéből. Tóth Edéről és a népszínműről irt iro­dalomtörténeti műve forrásmunka értékű. DÉLVIDÉKI ÍRÓINK LEGNAGYOBB RÉSZE, akik írói működésüket még ennek az országrésznek hazánk testéről való leszabása előtt kezdették meg, a magyar-orsztrák kiegyezés év­tizedében vagy azután született. Köztük vannak olyanok is, akik a magyar irodalom igazi díszei közé tartoznak. Róluk egy har­madik közleményben beszélünk majd, amely — reméljük — a kétkedőket is meggyőzi arról, hogy a Délvidék az ott élő ma­gyarság számarányához méltóan vette ki részét abban a szel­lemi erőfeszítésben, melyet magyar nemzeti irodalomnak ne­vezünk. Asszonyom! A készüléket nem viheti magával... de nem is kell magával vinni! A költözködés mindig igen mozgalmas napot jlent, de ha jó időben közli velünk, hogy költözik, akkor a l­akásában vadonatúj telefon várja, amely nyomban kész szolgálatán. Ne legyen telefonszolgálat nélkül egyetlenegy órára sem Nincs itt az ideje annak, hogy telefonjára gondoljon? Nem csupán arra, hogy melyik a legmutatósabb, hanem arra is, hogy hova kellene elhelyezni a készüléket, ha­ időt és fáradtságot akar kímélni. Rendelje meg egyszerre a telefonokat és beszerelésüket ,s akkor csak egyszer fizet és csak 4,75 dollárt fizet a beszerelésért. Bízza az Ohio Bell képviselőjére, hogy mindazt a szolgálatot és kszülékeket, amelyekre szüksége van családjának, megújítsa. És megtervezze otthonában a­­j telefonszolgálat legjobb módját. fi­­a költözés előtt áll és hasznos tanácsadót kván. kérje ügyes tanácsadó könyvünket. HÍVJA FEL AZ OHIO BELLT. *. VAGY PEDIG KÜLDJE EL POSTÁN EZT A SZELVÉNYT. Please send iy free copy of ' Moving \iade Easy/ Name. Ohio Bell Address . Part of the Nationwide Boll Systam City*. .Zip No.. Mail tb. Ohio Bel!, Room» 1137, 100 Erieview Plaza, Cleveland, Ohio 44114. 7. otéel

Next